Heti ajánló 2017/33.

Egyhetes történésztalálkozó Hódmezővásárhelyen, kultúra és társadalom a kiegyezés korában, levéltár és reformáció a határon innen és túl, vértesszőlősi Samu-nap és egyedülálló magyar fegyvertörténeti különlegességek.

Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.

Dunkirk mítoszai – Christopher Nolan filmje történészszemmel

Christopher Nolan háborús mozija alighanem a legjobban várt háborús film a Ryan közlegény megmentése óta. Miközben a sajtó szinte egyöntetűen pozitívan értékelte a filmet, és a háborús film megújításáról beszélt, a történész kétkedve ül le a mozivászon elé, miután a plakáton visszaláthatjuk a brit patrióta történeti emlékezet Dunkirk toposzát: „A csata, ami megváltoztatta a világot”.

Észak-Erdély visszacsatolása: „horthysta-fasiszta terror” vagy rosszul finomhangolt adminisztráció?

Van-e értelme 2017-ben forráskiadványt kiadni, tekintve, hogy ha ezzel azt szeretnénk, hogy elérhetővé tegyük a fontosnak gondolt dokumentumokat, akkor erre a digitális megoldások sokkal egyszerűbb és hatékonyabb módszert kínálnak? Sárándi Tamás 2016-os, a Források a romániai magyarság történetéhez sorozatba illeszkedő forráskiadványát olvasva nyugodtan kijelenthetjük, hogy van.

„Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Konferencia a hajdúk históriájáról

2017. augusztus 4-én, immár negyedik alkalommal vette kezdetét a Hajdúk Világtalálkozója egy szakmai konferenciával, amelynek tematikája az ötödik centenárium okán a reformáció történetéhez is kapcsolódott. A konferenciának Hajdúnánás város polgármesteri hivatala adott helyszínt, a rekkenő hőségben a díszterem kellemes klímájában folyt a diskurzus.

Történésztalálkozó Hódmezővásárhelyen

A Seuso-kincstől Kádár Jánosig, a végzős gimnazistától a tanszékvezetőig – augusztus 12-től egy hétig a történettudomány otthona lesz Hódmezővásárhely. A hallgatóságot és az előadókat nemcsak több mint ötven izgalmas téma, hanem egy hagyományőrző csoport bemutatkozója is várja.

Nyerges-tárlat a Török-házban

Nyerges Pál (1914–1987) festőművész nevét – joggal – Zebegény, a Dunakanyar és Szőnyi István kapcsán szoktuk említeni. Pedig balatoni festményei is kiválóak, melyekből a napokban nyílt egy szép tárlat Alsóörsön, a Török-házban.

„A közösségek a muzealizálás segítségével sajátos viszonyt alakítanak ki múltjukkal” – interjú Mód Lászlóval

Mód László Balázs a JATE BTK magyar–történelem–néprajz szakján szerzett oklevelet 1998-ban; néprajzi doktori értekezését az ártéri gazdálkodás történetéről 2010-ben az ELTE-n védte meg. 1998 és 2005 között a szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutató muzeológusa volt. 2005-től a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének munkatársa. A tanszék oktatója, Glässer Norbert beszélget vele a pályájáról.

„A jelen és a jövő sokkal jobban érdekel, mint a múlt” – Interjú Pető Andreával

Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Közép-európai Egyetem (Central European University) egyetemi tanára. A 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek tudományának nemzetközileg elismert kutatója. Budapesti nőtörténeti városnéző túráival, ismeretterjesztő cikkeivel és előadásaival nem titkolt célja, hogy a szakma mellett a nagyközönség is megismerkedhessen a modern kor legjelentősebb magyar nőalakjaival, nőmozgalmaival. Pályájáról Czeferner Dóra beszélgetett vele.

Ez a múzeum kész csatatér!

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum időszaki kiállítása egy olyan korba repít vissza minket, amelynek sztárjátéka az ún. Schenk figura, a mozgatható emberke volt. Élet az okostelefonok és a 3D-s akciójátékok előtt. A tárlat már csak szeptember legelejéig látogatható - kiváló program lehet gyerekeknek és nosztalgikus szüleiknek.

Búcsúcédulák, vörös orrú apostolok és Horthy gyöngybetűi

Luther Márton 1517-es wittenbergi fellépése örökre megváltoztatta Európát. Az esemény következtében addig öröknek gondolt rendszerek bomlottak fel, s alapjaiban formálódott át az egész addig ismert keresztény világ. A reformáció ötszázadik évfordulójának apropóján létrejött Ige-idők kiállításon jártunk.

4+1 izgalmas időszaki kiállítás a nyárra

Öt olyan budapesti kiállítás ajánlunk olvasóink figyelmébe, melyek egyrészt kapcsolódnak a történelemhez, másrészt kellően izgalmas témával vagy nézőponttal rendelkeznekahhoz, hogy megtekintésükkel kellemesen tölthessék el nyári szabadidejüket.

Távol-keleti pénztörténet I.: Kína

A pénz és az azt megtestesítő fizetőeszközök megkerülhetetlen szereplői az emberi civilizáció történetének, a pénz múltjának bizonyos elemei pedig számos esetben összekötő kapocsként funkcionáltak a világ különböző kultúráinak történetei között. Ugyanakkor számos olyan hagyomány is kialakult a fizetőeszközök több ezer éves fejlődése során, amely különlegessé tette az egyes pénzrendszereket. A cikkünkben a világ két olyan területére szeretnénk kalauzolni az olvasót, melyek múltbeli fizetőeszközeit tanulmányozva számos sajátos hagyományra bukkanhatunk.

„Vörös Nász” Anjou-módra – Károly durazzói herceg kivégzése és annak előzményei

Anjou Károly durazzói herceg tőrbe csalása és megöletése minden kétséget kizáróan második Anjou-házi királyunk, az idén júliusban épp 675 éve trónra lépett I. (Nagy) Lajos egyik, ha nem a legnagyobb diplomáciai malőrjének bizonyult (a magyar források elég szűkszavúan írnak róla, nem véletlenül). Mivel azonban a hírhedt aversai összejövetelen elfogott két tarantói (Róbert és Fülöp), s három durazzói (Károly, Lajos és Róbert) herceg közül „csak” Károlyt ítélték fejvesztésre, a nyers és könyörtelen megtorlás mint kizárólagos indíték – annak ellenére, hogy valóban törvénytelen módon hoztak meg egy törvénytelen ítéletet – nem látszik mindenben indokoltnak. Különösképp akkor nem, ha áttekintjük a második aversai tragédiaként elhíresült (az első, Lajos öccse, Endre herceg 1345. évi meggyilkolása után) esemény előzményeit.

Tell Vilmos – Svájc nemzeti hőse

A világszerte ismert Tell Vilmos Svájc leghíresebb „szülötte”. Hőstetteit szobrok, színdarabok és operák hirdetik, történelmi hitelessége azonban már régen megdőlt, emiatt felmerül a kérdés, hogyan válhatott éppen ő Svájc nemzeti hősévé.

Egy nyolcnapos szakadár állam - A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

Korabeli újság a köztársaság kikiáltásáról (Wikipédia)

1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott.

Kán László, az erdélyi oligarcha

Károly Róbert a Képes Krónikában

Történetírásunk véleménye szerint a tizenharmadik század különösen annak utolsó harmada a tartományuraságok kialakulásának időszaka a Magyar Királyság történetében. Kán László tartományurasága sem tért el az általános magyarországi helyzettől, aki vajdaként a 13. század végén és a 14. század elején mintegy 20 esztendőn át szinte korlátlan úrként állt a középkori Magyar Királyság szerves részét képező Erdély élén.