2016-ban Lucie Doležalová, Kiss Farkas Gábor és Rafał Wójcik kritikai kiadásokat és elméleti reflexiókat tartalmazó közös kötettel jelentkezett, amely a kutatócsoport korábbi kiadványaihoz hasonlóan az egyes szövegemlékek tüzetes olvasatából bontja ki a régi memória kultúra közép-európai történetét.
Nyíregyháza és környékének történelmi, néprajzi és természeti értékei a filmvásznon, kamarakiállítás és raktárséta a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából, könyvbemutató és beszélgetés a magyar királyi honvédség részvételéről a Szovjetunió ellen, tematikus művészettörténeti este zenével és borral fűszerezve, valamint galdiátorjátékok és régészeti előadások egy római villagazdaságban.
Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.
…avagy tíz motívum a magyar történelemből, ami megihlethette volna Georg R. R. Martint is. Kanyó Ferenc arra vállalkozott, hogy bemutassa, melyek azok a magyar történelmi események, amelyek hathattak a rövidesen hetedik évadát kezdő Trónok harca sorozat alapjául szolgáló regényfolyam szerzőjére.
Erzsébet királyné születésének 180., magyar királynévá koronázásának 150. évfordulója alkalmából a makói József Attila Múzeum 2017. június 23-24-én nagyszabású programmal készült, hogy méltóképpen emlékeztessen a magyarok királynéjára, Erzsébetre.
2017-et írunk, immáron a X. alkalommal rendezik meg a Szegedi Medievisztikai Konferenciát június 7–9. között. Ennek alkalmából az Újkor.hu Országjáró rovata a szervezőbizottság tagjait, Szanka Brigittát, Nagy Zsoltot, Szolnoki Zoltánt kérdezte a konferencia múltjáról, céljairól és az aktuális programról.
Történész, levéltáros, 2017. április 18-tól a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. Tizenhárom könyvet jegyez szerzőként, tizenötöt szerkesztőként, ezeknek közel harmada idegen nyelvű. Hazai és külföldi kutatásai főként a huszadik századhoz kapcsolódnak, különös tekintettel a magyar katolikus egyház működésére és helyzetére a létező szocializmus időszakában. Szabó Csabával Szakács Annamária és Török Ádám beszélgetett az Aktakaland blogon.
Horváth Sándor történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Jelenkortörténet témacsoportjának vezetője. Legújabb kötete néhány hete jelent meg Feljelentés – Egy ügynök mindennapjai címmel. Könyvéről, annak főszereplőjéről, s a kutatással kapcsolatos kihívásokról Czeferner Dóra készített vele interjút.
1929 nyarán egy Tiszazugban található kis faluval, Nagyrévvel kezdett foglalkozni a világsajtó. Sajnos azonban nem valamilyen dicső történet miatt került az angol, francia és német lapok hasábjaira a Tisza és a Körös által határolt vidéken fekvő település, hanem ekkor robbant ki a Horthy-korszak legnagyobb bűnügyi botránya.
A zsidókkal szembeni orosz magatartás meghatározó mértékben akkor változott meg, amikor 1881 márciusában a Narodnaja Volja tagjai meggyilkolták II. Sándor cárt, és III. Sándor került a trónra. Szliozberg megemlíti, hogy a merényletre Purim ünnepének előestéjén került sor, ami egyáltalán nem volt biztató a zsidóság jövőbeli kilátásait nézve.
A 19. században az európai nagyhatalmak ─ köztük a cári Oroszország ─ egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak a Közel-Kelet térsége iránt, amely területének releváns része ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Az úgynevezett keleti kérdés lényege az volt, Rostoványi Zsolt megfogalmazásával élve, hogy Oroszország meg tudja-e szerezni az ellenőrzést a hanyatló Oszmán Birodalom ─ I. Miklós cár szavait idézve Európa beteg embere ─ európai területei felett, vagy a többi nagyhatalom meg tudja akadályozni ebben.
Igen érdekes témának bizonyulnak azok a ’20-as, ’30-as évekhez köthető jótékonysági akciók, segélyezések, amelyek élén nők álltak. A két háború közötti időszak nőtörténetének egy, a szakirodalom által meglepő módon figyelmen kívül hagyott területére tévedtünk. Cikkemben egy ilyen akciót, a Magyar a Magyarért Mozgalom 1938-1939-es tevékenységét vizsgálom meg.
A török kiűzése után Magyarország történetének legjelentősebb telepítési programja kezdődött meg a 18. században annak érdekében, hogy a túlnépesedett területek lakosságával benépesítsék a törökellenes harcok során elnéptelenedett területeket. Ennek részeként született meg az a máig meglévő szlovák kisebbség, amely a mai Magyarország, Románia és Szerbia területén él. A magyarországi szlovákok történetét áttekintő cikksorozatom első részében azt mutatom be, miképp települtek meg a szlovákok a 18.
