„Vele zuhan a másik…” – A Mussolini-imádat anatómiája

Christopher Duggan brit történész A bódult nemzet című könyve nemcsak abban egyedülálló, hogy magyar nyelven talán elsőként mutatja be ilyen teljességgel az olasz fasizmus létrejöttét, működését, bűntetteit és bukását, hanem hogy mindezt igen sajátos nézőpontból teszi. A nagy történelmi események tárgyalása mellett figyelmet fordít a történteket megélő emberek nézőpontjára, s levelek, naplók és visszaemlékezések egész sorát felvonultatva próbál választ keresni arra a kérdésre, hogy mi lehetett Mussolini elképesztő sikerének titka.

Heti ajánló: tereken és századokon át

„A velünk élő történelmet” számos rendezvény tárja elénk. Hetente jelentkező cikksorozatunk a Naptárunkban ajánlott programokat ismerteti. A 2016/47. héten is számos program várja a történelem iránt érdeklődő közönséget.

Heti ajánló: programdömping az ünnepek előtt

„A velünk élő történelmet” számos rendezvény tárja elénk. Hetente jelentkező cikksorozatunk a Naptárunkban ajánlott programokat ismerteti. A 2016/46. héten számos program várja a történelem iránt érdeklődő közönséget.

Észak-Alföld a szocializmusban a városi polgárság szemével

2016. november 25-én 10 órától a Bihari Múzeum ad otthont a Bihar-kutatás 2016 – Az Észak-Alföldi régió városainak szocialista kori történte című konferenciának. A 2014-ben megrendezett első Bihar-kutatás konferenciát követően – melynek beszámolója itt olvasható – idén egy kérdés, a szocialista város köré szervezték az előadásokat. Mai cikkünkben ezt a programot ajánljuk az olvasók figyelmébe.

„Új könyvtár virul…” Kötetbemutató   a Klimo Könyvtárban

2016. október 28-án 17 órakor, Pécsett, a Pécsi Egyházmegye Dóm-kőtárának előadótermében gyűlt össze a hallgatóság az „Új könyvtár virul itt tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban című kötet (Pécs, 2016) bemutatására rendezett eseményen.

„Ha az ember férfiszakmát választ nőként…” – interjú Ring Évával

Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kelet-Európa Története Tanszék címzetes egyetemi tanára. Tudományos munkássága során foglalkozott a felvilágosodás kelet-közép-európai hatásával, a modern nemzetek kialakulásával és a nemzeti kisebbségek helyzetével a Habsburg Monarchiában. Ring Évával Matolcsi Réka és Szilágyi Adrienn beszélgetett.

"Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat..."

2016. november 22-én a a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége, a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Szovjet fogságba hurcolt reformátusok a Kárpát-medencében címmel tudományos konferencióat rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Ráday utcai épületében. Az eseményről újszerű módon két beszámolót is olvashatnak.

Megkezdte munkáját a „Trianon 100” kutatócsoport

Az MTA – „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport megtartotta első szakmai rendezvényét. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában, 2016. november 24-én lezajlott workshop első részében Ablonczy Balázs, a kutatócsoport vezetője Tomka Bélával, Jeszenszky Gézával és Romsics Ignáccal beszélgetett Trianonról.

Legendák és túlzások nélkül – Páncélosok a Dunántúlon

November 26-án délután a Hadtörténelmi Délutánok keretében Páncélosok a Dunántúlon 1945 tavaszán címmel Dr. Számvéber Norbert tartott előadást nagyszámú hallgatóság előtt. Előadásában a páncélosok alkalmazását tekintve részletesen elemezte a német „Frühlingserwachen” (Tavaszi ébredés) hadműveletet és az azt követő szovjet bécsi támadó hadműveletet is.

Magyarország 1956-2016, egy forradalom utóhatásai – beszámoló az Albertai Egyetem konferenciájáról

Az 1956-os magyar forradalom nemcsak hazánk múltjában foglal el fontos helyet, hanem a világtörténelem része is. Ennek több oka is van, például a korabeli médiavisszhang, a nemzetközi reakciók vagy az országot elhagyó menekültek befogadása a nyugati világban. Így nem meglepő, hogy külföldön is rendeztek konferenciákat a hatvan évvel ezelőtti magyar történelmi esemény kapcsán. A következő sorok a kanadai Edmontonban, az Albertai Egyetem Wirth Osztrák és Közép-európai Tanulmányok Intézetében 2016. október 27–28-án megrendezett konferenciáról számolnak be.

Meghalt a király. Éljen a király!

2016. november 15–16-án kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek a Bécsi Magyar Történeti Intézet szervezésében Le roi est mort. Vive le roi! Tod, Begräbnis und Krönung 1916 címmel a bécsi Collegium Hungaricumban és a Magyar Nagykövetségen. A tanácskozáson összesen 13 előadás foglalkozott az újkori magyar történelem egyik legfontosabb személyisége, Ferenc József 1916. november 30-i temetésével és az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly 1916. december 30-i budai koronázásával.

A hallgatás egyháza és a pápai diplomácia 1945–1965 – Nemzetközi konferencia Velencében

Közép-Európa 20. századi története bővelkedett olyan eseményekben, amelyek máig feldolgozatlan sokként vannak jelen a történelmi emlékezetben. Ezek egyike a szovjet típusú berendezkedés térnyerése a régióban, ami a hétköznapi – társadalmi, gazdasági és vallási – életre egyaránt rányomta a bélyegét az 1945 és 1990 közötti időszakban. A legsúlyosabb csapásokat talán a kommunista rezsimek elsőszámú ellenségét jelentő katolikus egyháznak kellett elszenvednie, így aligha meglepő, hogy az utóbbi évtizedek során fokozott érdeklődés kíséri a szóban forgó esztendők egyháztörténetét.

Száztíz éve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum

A múzeum 1906. december 6-án tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Igaz, már december 1-én megnyitották. A kissé talán rejtélyesnek ható öt napos csúszás mögött azonban nem kell semmiféle logikátlanságot vagy szervezési hibát gyanítani. Egyszerűen csak annyi történt, hogy december elején épp a magyar fővárosban időzött Ferenc József – egykori miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf szobrát avatta fel Budapesten – s szoros programja során 1-én tudott időt szakítani a megnyitóra.

Ferenc József uralkodása a magyar folklórban

A témával kapcsolatos 20. századi néprajzi gyűjtések feldolgozása azzal a tanulsággal járt, hogy egyrészt létezik magyar nyelvű Ferenc József-folklór, neve nem csak elszórt adatokban, egyszer elmondott történetekben, katonadalok szövegében bukkan föl, hanem mondatípusok szólnak róla, folklór motívumok kötődnek hozzá. Másrészt nemcsak negatív, hanem nagy gyakorisággal pozitív hősként, igazságos, könyörületes, megbocsátó „jó királyként” is megjelenik a folklór szövegekben. Harmadrészt nem csak általában a folklórban, hanem gyakran egyetlen mesélő történeteiben is megfér 1848 dicső emlékezete és a király tisztelete.