Heti ajánló 2017/16.

A héten Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében számos könyv bemutatóján vehetünk részt, zajlik a XXXIII. OTDK, sőt filmvetítésekben sem lesz hiány. A felsőoktatási és a civil törvénnyel kapcsolatban az antidemokratikus politikai törekvések és demokratikus ellenállási lehetőségek viszonyának történeti kontextusa is megvilágításba kerül.

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

A MKP Komárom-Esztergom megyében 1945–1948

Tavaly év végén hiánypótló kötet jelent meg Wencz Balázs jóvoltából, aki könyvében Komárom-Esztergom vármegye, illetve azon belül is Esztergom történetének egy korábban kevésbé feldolgozott időszakát mutatja be. Rendkívül érdekes és részletes munkájában a szerző a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikáját ismerteti az 1945-1948 közötti időszakban. A könyv ugyanakkor nem csupán egy helytörténeti mű. A szerző ugyanis egyrészt az országos, illetve nemzetközi politikai eseményekkel összefüggésben mutatja be a helyi történéseket, másrészt kutatási eredményeiből általános következtetések is levonhatóak.

EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére

Közel egy éve született meg két Békés megyei levéltáros – Sáfár Gyula, igazgatóhelyettes és Héjja Julianna Erika főlevéltáros – fejében a gondolat, hogy Erdész Ádám levéltár-igazgató hatvanadik születésnapja tiszteletére tanulmánykötetet jelentetnek meg. Elkezdődtek a tervezési munkálatok, amelyek az érintett előtt teljes titokban folytak. A leendő kötet szerkezete, tagolódása hamar kikristályosodott, s 2017 első hónapjaiban a nyomdai munkák is befejeződtek. Az MNL Békés Megyei Levéltára jelenlegi és nyugdíjas kollégáinak, valamint az Országos Levéltár vezetőinek és munkatársainak hathatós segítsége mellett az ünnepélyes könyvbemutató szervezése is megindult.

A Millenniumtól 1956-ig – Plakátkiállítás Szegeden

A heti programajánlónkban összegeztük a várható programokat. Veszprém, Szolnok mellett már említést tettünk két szegedi eseményről, melynek központjába a Szent Korona, és a bolsevizmus került. Mai cikkünkben egy újabb Tisza-parti eseményre kívánjuk felhívni olvasóink figyelmét.

Új tavasz virrad - Vidéki célpontok érettségizőknek és műkedvelőknek

A tavaszi jó idővel, és az óraátállítással együtt elérkezett a történelmi programok kavalkádja is. Eheti cikkünkben ismét néhány közelgő programot ajánlunk olvasóink figyelmébe a filmvetítéstől a konferencián át a tájékoztatóig és kiállítás megnyitóig. A heti rendszeres programajánlókon most kicsit messzebre tekintünk.

A társuralkodó, a helytartó és a 18. század második fele – interjú Kulcsár Krisztinával

Kulcsár Krisztina történész, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, ahol az 1945 előtti kormányszervek főosztályán a helytartótanácsi és a bírósági iratanyag referense, a levéltári honlap A hét dokumentuma rovatának szerkesztője. Doktori értekezését II. József 1768 és 1773 közötti magyarországi, erdélyi, bánsági és szlavóniai utazásairól írta. Munkájáról, pályájáról, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„Amikor az embernek a foglalkozása a hobbija” – interjú Pilkhoffer Mónikával

Építészettörténet, városiasodás, Pécs története, urbanizáció, modernizáció, lakáskultúra – néhány kulcsszó Pilkhoffer Mónika kutatásaiból. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének oktatójával Máté Zsolt beszélgetett pályájáról és kutatásairól.

„A hatalmi diskurzust nem lehet a végtelenségig folytatni”

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett konferenciasorozat a készülő új irodalomtörténeti kézikönyv módszertani előkészítő sorozata. Az Értelmezés hatalma III: A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai c. konferencián Kecskeméti Gábortól, az intézet igazgatójától bevezető szavaiban megtudtuk: a készülő munka címe Magyar irodalomtörténet lesz.

Vallási közösségek, gyűjteményeik és ellenállás a szocializmus idején

Milyen szerepet játszottak vallási közösségek és egyházi gyülekezetek gyűjteményei az államszocializmus időszakában? Miként járultak hozzá ahhoz, hogy a hivatalos szocialista kultúrától eltérő vallási hagyományok és közösségek fennmaradjanak a mindennapokban? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket a gyűjteményeket ma?

Magyarország a megsemmisítő háborúban

Március 21-én az Eötvös Collegium Történész Műhely és az I. Tóth Zoltán Kör közös rendezésében került sor az Előadások a Történész műhelyben című rendezvénysorozat 13. előadására. Ez alkalommal Fóris Ákos adott elő Magyarország a megsemmisítő háborúban címmel.

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

A Monroe-doktrína másfél évszázada – II. rész

James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert hosszú távra meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Kinyilatkoztatását követően az elv sokat formálódott, ezért egyesek úgy vélik, Monroe kongresszusi üzenete napjainkban már nem érvényes, mások viszont a hidegháború korának diplomáciájában is a 19. század első felében meghirdetett amerikai külpolitikai tanokat látják visszaköszönni. Kimondva-kimondatlanul, de az Egyesült Államok Monroe szellemében, saját biztonságára hivatkozva avatkozott be nemcsak Latin-Amerikában, hanem a 20. század második felétől a világ bármely pontján, így Monroe 1823-ban elmondott beszéde még napjainkban is aktuális lehet.

A Monroe-doktrína másfél évszázada – I. rész

James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert hosszú távra meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Kinyilatkoztatását követően az elv sokat formálódott, ezért egyesek úgy vélik, Monroe kongresszusi üzenete napjainkban már nem érvényes, mások viszont a hidegháború korának diplomáciájában is a 19. század első felében meghirdetett amerikai külpolitikai tanokat látják visszaköszönni. Kimondva-kimondatlanul, de az Egyesült Államok Monroe szellemében, saját biztonságára hivatkozva avatkozott be nemcsak Latin-Amerikában, hanem a 20. század második felétől a világ bármely pontján, így Monroe 1823-ban elmondott beszéde még napjainkban is aktuális lehet.

A Lánchíd újjáépítésének ideológiai háttere

A második világháború véres küzdelmei nem kímélték meg a fővárost sem. 1945 tavaszán, amikor a Vörös Hadsereg győztes alakulatai bevonultak az elfoglalt Budapestre, a sokat szenvedett főváros meglehetősen siralmas képet mutatott. Az elhúzódó ostrom rengeteg áldozattal járt, emberéletben, épületekben egyaránt óriási volt a veszteség. Az ekkor elszenvedett károk hosszú listáját gyarapították a felrobbantott hidak is, amelyeknek csonka maradványai szomorú mementóként árválkodtak a Dunánál.

Tényleg a nyuszi hozza a tojást?

„Tessék nekem megmondani, magyar eredetű szokás-e húsvétkor nyulat és színes tojásokat ajándékozni? Pláne olyan formában, mintha a tojások a nyúltól valók lennének, amint ezt a színes anzixkártyák és a cukrászok kirakatai mutatják? Nem rég kaphatták fel, mert nem vagyok idős, de gyermekkoromban nem emlékszem, hogy ismerték volna. Volt-e ennek a furcsa dolognak valami értelme, mert így most nincsen.”