Heti ajánló 2017/4.

A jövő héten szó lesz a Levéltár gyűjteménygyarapítási gyakorlatáról, a magyar őshaza kutatásáról, a középkori falfestészetről, az antiszemitizmusról és zsidó identitásról, a Szent Koronáról, a kollektivizálás elleni tüntetésekről 1951–1961 között, sőt gazdaságtörténetről és hadtörténetről is. Heti programajánlónk a Naptárunkban található rendezvényeket ismerteti.

„különben is mindent szeretek, ami magyar…” - A Sissi-trilógia második része történészszemmel

A Sissi-trilógia 1956-ban bemutatott folytatása a „Sissi, az ifjú császárné” címet kapta, és az első részhez hasonlóan elsöprő sikert aratott. Az epizódok mindmáig a legismertebb német nyelvű filmeknek számítanak. A csak kisebb kronológiai pontatlanságokat tartalmazó első részhez képest a második filmben a forgatókönyvírók történeti hűségre való törekvése egyre esetlegesebbé válik. Ebben az epizódban a házasság problémáktól terhes első éveit (1854-55) az első magyarországi út (1857), illetve a kiegyezés és a koronázás (1867) motívumaival építették össze egyetlen eseménysorrá. A változtatások mögött feltehetően dramaturgiai megfontolások, leginkább a sűrítés szándéka állhatott.

Poznan–Budapest. Lengyel és magyar történészek ’56-ról

2014 óta rendez Pécsett a Történészcéh Egyesület a PTE Történettudományi Intézetével és valamely lengyelországi felsőoktatási intézménnyel közösen évente ifjúsági kutatói konferenciákat. A rendezvények páros években a modernkori lengyel-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, páratlan évben pedig a közép- és koraújkor évszázadait tárgyalják. Évente gyarapodó hallgatósággal és jelentkező előadói létszámmal zajlanak a konferenciák, amelynek legutóbbi rendezvénye az idei évben az 1956-os poznani és budapesti eseményekkel foglalkoztak 2016 október 13–14-én.

Nem mind Arany, ami fénylik ‒ Konferencia-felhívás

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Vagyis idén 200 éve, hogy többek között a Toldi, a Walesi bárdok, V. László és a Szondi két apródja c. történelmi témájú ballada szerzője világra jött. Az 1848-49-es szabadságharc, a passzív ellenállás és a kiegyezés aktív résztvevője volt – ha máshogy nem, művein keresztül –, ezért is fontos, hogy az író, költő, műfordító, nemzetőr és politikus évfordulójáról méltón megemlékezzen ne csak az irodalomtudomány, hanem mások mellett a történettudomány. Mai cikkünkben egy ennek lehetőséget adó konferencia-felhívást teszünk közzé Országjáró rovatunkban.

Hét csokor kerek évfordulókból 2017-re

Egy jubileumi naptár mindig hasznos lehet év közben, gondoljunk csak a történelmi érettségi várható esszékérdéseinek előzetes latolgatására. Jelen írás azt hivatott szolgálni, hogy egész évben kiindulási alapot szolgáltasson Olvasóink számára arra nézve, hogy milyen 50 illetve 100 éves évfordulók lesznek 2017-ben.

A U2 zenéjétől a „döglött aktákig” – interjú Apáti Anna Zitával

Apáti Anna Zita a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az intézmény levéltárpedagógiai programjának koordinátora. Elsősorban történésznek tartja magát, s úgy gondolja, annak ellenére, hogy három éve a Magyar Nemzeti Levéltárban dolgozik, szerinte a levéltárosi cím majd öt-tíz év múlva illeti meg. Két könyv, számos tanulmány és ismeretterjesztő cikk szerzője, doktori munkáját Írország 20. századi történetéből írta. Életéről, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszéltetett.

Felhívás a Történeti Kollégium Test-történetek című konferenciájára

A testtel kapcsolatos különféle kortárs percepciók és használatok megértéséhez elengedhetetlen a kérdés történeti perspektíváinak feltárása. Napjainkban a társadalom különböző területein folytatott diskurzusok egyik meghatározó elemének tekinthető e kérdéskör; a test a történeti és társadalmi jelenségek egy jelentős kutatási témájává vált.

1956 és nemzetközi környezete

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójához rengeteg tudományos konferencia kapcsolódott. Sok-sok rendezvény foglalkozott általánosságban, illetve egy-egy résztémájával vagy helyi sajátosságaival az egykori eseményeknek. Az alábbiakban Máté Zsolt a Külügyi és Külgazdasági Intézet 1956 és nemzetközi környezete című egynapos konferenciájáról számol be.

„Felsóhajt, ha százig vénül: Hol lennék már Dreher nélkül!”

2016. december 13-án nagy érdeklődés mellet került megrendezésre a második Történész Sörest a Budapest Klisé Bárban. Ezúttal az esemény meghívott előadója Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, az est moderátora pedig Szőts Zoltán Oszkár, az MNL főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője volt.

Izland és az 1956-os forradalom

Ahogy azt korábbi cikkünkben olvashatták, a világ többi részéhez hasonlóan Skandináviában is figyelemmel kísérték a magyarországi forradalom eseményeit. Nem volt ez másképp Izlandon sem, amely mindössze 1944 óta volt független – okkal feltételezhető, hogy egy nemzet függetlenségért való küzdelme ezért ragadta meg a kis ország közvéleményének figyelmét. A Morgunblaðið nevű konzervatív lap 1956. október 24-től 1957-ig gyakorlatilag napi rendszerességgel, több cikkben, legtöbbször a főoldalon írt az aktuális helyzetről Magyarországon, de ezen kívül sok cikk jelent meg a magyar irodalommal, zenével kapcsolatban is. Izlandi értelmiségiek – mint például a Nobel-díjas író, Halldór Laxness – írtak a magyar forradalommal kapcsolatban, illetve az újság cikkeket közölt például Mindszenty József bíborostól vagy Kéthly Annától.

Erdélyi Régészet – régi alapokon, új lendületben

Néhány éves szünet után először került ismét megrendezésre egy, az erdélyi régészeti kutatásokat összehozó és bemutatásukra fórumot biztosító konferencia Archaeologia Transilvanica Conference néven, 2016. december 16–18. között. A háromnapos konferencia helyszíne Marosvásárhely volt, a rendezvény megnyitója az ikonikus Kultúrpalota Tükörtermében zajlott, az előadások pedig a Hotel Continental konferenciatermében. A szervezők a Maros Megyei Múzeum munkatársai és a Pósta Béla Egyesület tagjai voltak.

Székelyföld története – könyvbemutató a bécsi Collegium Hungaricumban

2016. december 15-én került sor a Bécsi Magyar Történeti Intézet utolsó rendezvényére, a Székelyföld története című háromkötetes mű bemutatójára. Az adventi időszak és a kései időpont ellenére összegyűlt nagy létszámú közönséget az intézet igazgatója, ifj. Bertényi Iván köszöntötte, aki üdvözletében megfogadta, hogy a következő évben is hasonlóan érdekes és változatos témájú rendezvényekkel (konferenciák, előadások, workshopok, könyvbemutatók… stb.) várja az érdeklődőket. Majd bemutatta az est előadóit: Oborni Terézt (a 16-17. századi erdélyi történelem elismert kutatója, az MTA tudományos főmunkatársa) és Pál Juditot (a kolozsvári magyar történész társadalom megbecsült tagja, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara újkori történelem tanszékének oktatója), a második és a harmadik rész szerzőit és szerkesztőit.

II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata

1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész

Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az utóbbi időszakban egyre aktuálisabb kérdései is, így e hiány alább pótoltatik.