Dunkirk mítoszai – Christopher Nolan filmje történészszemmel
Írta Fóris Ákos - 2017. 08. 08.
Christopher Nolan háborús mozija alighanem a legjobban várt háborús film a Ryan közlegény megmentése óta. Miközben a sajtó szinte egyöntetűen pozitívan értékelte a filmet, és a háborús film megújításáról beszélt, a történész kétkedve ül le a mozivászon elé, miután a plakáton visszaláthatjuk a brit patrióta történeti emlékezet Dunkirk toposzát: „A csata, ami megváltoztatta a világot”.
Észak-Erdély visszacsatolása: „horthysta-fasiszta terror” vagy rosszul finomhangolt adminisztráció?
Írta Főcze János - 2017. 08. 01.
Van-e értelme 2017-ben forráskiadványt kiadni, tekintve, hogy ha ezzel azt szeretnénk, hogy elérhetővé tegyük a fontosnak gondolt dokumentumokat, akkor erre a digitális megoldások sokkal egyszerűbb és hatékonyabb módszert kínálnak? Sárándi Tamás 2016-os, a Források a romániai magyarság történetéhez sorozatba illeszkedő forráskiadványát olvasva nyugodtan kijelenthetjük, hogy van.
„Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Konferencia a hajdúk históriájáról
Írta Árvai Tünde - 2017. 08. 16.
2017. augusztus 4-én, immár negyedik alkalommal vette kezdetét a Hajdúk Világtalálkozója egy szakmai konferenciával, amelynek tematikája az ötödik centenárium okán a reformáció történetéhez is kapcsolódott. A konferenciának Hajdúnánás város polgármesteri hivatala adott helyszínt, a rekkenő hőségben a díszterem kellemes klímájában folyt a diskurzus.
Történésztalálkozó Hódmezővásárhelyen
Írta Tóth Marcell - 2017. 08. 10.
A Seuso-kincstől Kádár Jánosig, a végzős gimnazistától a tanszékvezetőig – augusztus 12-től egy hétig a történettudomány otthona lesz Hódmezővásárhely. A hallgatóságot és az előadókat nemcsak több mint ötven izgalmas téma, hanem egy hagyományőrző csoport bemutatkozója is várja.
Nyerges-tárlat a Török-házban
Írta Kovács Emőke - 2017. 07. 26.
„A közösségek a muzealizálás segítségével sajátos viszonyt alakítanak ki múltjukkal” – interjú Mód Lászlóval
Írta Glässer Norbert - 2017. 08. 04.
Mód László Balázs a JATE BTK magyar–történelem–néprajz szakján szerzett oklevelet 1998-ban; néprajzi doktori értekezését az ártéri gazdálkodás történetéről 2010-ben az ELTE-n védte meg. 1998 és 2005 között a szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutató muzeológusa volt. 2005-től a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének munkatársa. A tanszék oktatója, Glässer Norbert beszélget vele a pályájáról.
„A jelen és a jövő sokkal jobban érdekel, mint a múlt” – Interjú Pető Andreával
Írta Czeferner Dóra - 2017. 07. 29.
Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Közép-európai Egyetem (Central European University) egyetemi tanára. A 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek tudományának nemzetközileg elismert kutatója. Budapesti nőtörténeti városnéző túráival, ismeretterjesztő cikkeivel és előadásaival nem titkolt célja, hogy a szakma mellett a nagyközönség is megismerkedhessen a modern kor legjelentősebb magyar nőalakjaival, nőmozgalmaival. Pályájáról Czeferner Dóra beszélgetett vele.
Ez a múzeum kész csatatér!
Írta Maróti Zsolt Viktor - 2017. 08. 17.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum időszaki kiállítása egy olyan korba repít vissza minket, amelynek sztárjátéka az ún. Schenk figura, a mozgatható emberke volt. Élet az okostelefonok és a 3D-s akciójátékok előtt. A tárlat már csak szeptember legelejéig látogatható - kiváló program lehet gyerekeknek és nosztalgikus szüleiknek.
Búcsúcédulák, vörös orrú apostolok és Horthy gyöngybetűi
Írta Maróti-Mészáros - 2017. 08. 10.
Luther Márton 1517-es wittenbergi fellépése örökre megváltoztatta Európát. Az esemény következtében addig öröknek gondolt rendszerek bomlottak fel, s alapjaiban formálódott át az egész addig ismert keresztény világ. A reformáció ötszázadik évfordulójának apropóján létrejött Ige-idők kiállításon jártunk.
4+1 izgalmas időszaki kiállítás a nyárra
Írta Újkor.hu - 2017. 07. 27.
Távol-keleti pénztörténet I.: Kína
Írta Illés Kornél - 2017. 08. 13.
A pénz és az azt megtestesítő fizetőeszközök megkerülhetetlen szereplői az emberi civilizáció történetének, a pénz múltjának bizonyos elemei pedig számos esetben összekötő kapocsként funkcionáltak a világ különböző kultúráinak történetei között. Ugyanakkor számos olyan hagyomány is kialakult a fizetőeszközök több ezer éves fejlődése során, amely különlegessé tette az egyes pénzrendszereket. A cikkünkben a világ két olyan területére szeretnénk kalauzolni az olvasót, melyek múltbeli fizetőeszközeit tanulmányozva számos sajátos hagyományra bukkanhatunk.
„Vörös Nász” Anjou-módra – Károly durazzói herceg kivégzése és annak előzményei
Írta Patthy Loránd - 2017. 07. 30.
Anjou Károly durazzói herceg tőrbe csalása és megöletése minden kétséget kizáróan második Anjou-házi királyunk, az idén júliusban épp 675 éve trónra lépett I. (Nagy) Lajos egyik, ha nem a legnagyobb diplomáciai malőrjének bizonyult (a magyar források elég szűkszavúan írnak róla, nem véletlenül). Mivel azonban a hírhedt aversai összejövetelen elfogott két tarantói (Róbert és Fülöp), s három durazzói (Károly, Lajos és Róbert) herceg közül „csak” Károlyt ítélték fejvesztésre, a nyers és könyörtelen megtorlás mint kizárólagos indíték – annak ellenére, hogy valóban törvénytelen módon hoztak meg egy törvénytelen ítéletet – nem látszik mindenben indokoltnak. Különösképp akkor nem, ha áttekintjük a második aversai tragédiaként elhíresült (az első, Lajos öccse, Endre herceg 1345. évi meggyilkolása után) esemény előzményeit.
Tell Vilmos – Svájc nemzeti hőse
Írta Rudolf Veronika - 2017. 07. 12.
Egy nyolcnapos szakadár állam - A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
Írta Csarnai Márk - 2017. 08. 14.
1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott.
Kán László, az erdélyi oligarcha
Írta Hunyadi Sándor - 2017. 08. 11.
Történetírásunk véleménye szerint a tizenharmadik század – különösen annak utolsó harmada – a tartományuraságok kialakulásának időszaka a Magyar Királyság történetében. Kán László tartományurasága sem tért el az általános magyarországi helyzettől, aki vajdaként a 13. század végén és a 14. század elején mintegy 20 esztendőn át szinte korlátlan úrként állt a középkori Magyar Királyság szerves részét képező Erdély élén.