Híradó az 1867-es királykoronázás 150. évfordulója alkalmából

Az Erzsébet Királyné Alapítvány azzal a célkitűzéssel kezdte meg munkáját egy évvel ezelőtt, hogy a köztudatban Sisiként élő császárné és királyné kultuszát tovább mélyítse, illetve születésének 180. évfordulója alkalmából ünnepi programfolyammal állítson emléket számára. Az alapítvány életre hívása néhány lelkes civil nevéhez fűződik, akiknek a hazai közéletben meghatározó szerepet betöltő Eilika Habsburg-Lothringen (az alapítvány fővédnöke) mellett Kósa Erika (a kuratórium elnöke) támogatását is sikerült megnyerniük.

Közeleg a X. Szegedi Medievisztikai Konferencia!

2017-et írunk, immáron a X. alkalommal rendezik meg a Szegedi Medievisztikai Konferenciát június 7–9. között. Ennek alkalmából az Újkor.hu Országjáró rovata a szervezőbizottság tagjait, Szanka Brigittát, Nagy Zsoltot, Szolnoki Zoltánt kérdezte a konferencia múltjáról, céljairól és az aktuális programról.

Közösségek régen és ma a – Régészet Napja 2017.

Az idei Régészet napja felén ugyan lassan túl vagyunk, hiszen a legtöbb intézmény a programját péntekre időzítette, de bőven tartogat még színes szórakozást holnap is a Régészet Napja 2017. Mai ajánlócikkünk a kínálatból szemezget.

A mexikói kaland és a querétároi sortűz – Interjú Bobay Istvánnal

Bobay István történész, a Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza. Kutatásainak központjában az Osztrák–Magyar Monarchia és Latin-Amerika 19. századi kapcsolatai állnak. Jelenleg I. Habsburg Miksa mexikói császárságával és az osztrák önkéntes alakulat történetével, valamint a sereg tagjainak a mexikói kalandot megelőző és az azt követő életszakaszaival foglalkozik. Bobay Istvánnal I. Miksa kivégzésének 150. évfordulója alkalmából Balogh Ádám készített interjút.

„Mi vagyunk a frontvonalban” – interjú Völgyesi Zoltánnal

Völgyesi Zoltán történész, levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kutatószolgálati, Tájékoztatási és Levéltártudományi Szakkönyvtár Főosztályának vezetője. Kutatóként legtöbbet 1956-tal foglalkozott, 2017 elején pedig első világháborút tárgyaló könyvet adott közre. Kutatásairól, pályájáról Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

“Interjúzni muszáj.” A magyar oral history gyűjtemények története

Kik és miért interjúztak a Kádár-korszakban? Hogyan őrizhették meg az elkészült interjúkat? Milyen interjútárak jöttek létre a Kádár-korszakban? Kikkel készültek interjúk és milyen céllal? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket a gyűjteményeket ma?

Modern fővárosnak modern bűnözést?

2017. április 11-én megrendezték az 5. Történész Sörestet a budapesti Klisé bárban. Ahogy azt már megszoktuk, szakmabeliek, műkedvelők és a történelem iránt érdeklődők sokasága várta izgatottan, italát szorongatva, hogy megkezdődjön az előadás. Az est folyamán Perényi Roland, a Kiscelli Múzeum főosztályvezetőjének nagyítóján keresztül vizsgálhattuk meg Budapest dualizmus kori bűnözésének jellegzetességeit.

Test-történetek – avagy a test (nem csak) történészszemmel

2017. május 24–26. között került sor az ELTE BTK Történeti Kollégiuma által szervezett, immár hagyományosnak számító éves konferenciára a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában. Míg a tavalyi rendezvény a normákat, illetve az azoktól való eltérés, a deviancia kérdéskörét kutatta, 2017-ben újabb érdekes témát sikerült választania a szervezőknek: a testhez kapcsolódó kortárs nézetek történeti perspektíváinak vizsgálatát.

A szubkontinens csodái: Mesés tárgyak Albert Edward 1875–1876-os indiai utazásáról

Egy királyi út manapság mindössze egy-két hetet vesz igénybe, a 19. században azonban jóval több időre volt szükség egy ilyen jellegű utazás megszervezéséhez és kivitelezéséhez. Jó példa erre Albert Edward, a később VII. Edward néven uralkodó brit király indiai körútja, amely az előkészítési időszakkal együtt csaknem két év volt.

Rákóczi Zsigmond, a kultúrapártoló és zsoltárszerző fejedelem

A művelődés, műveltség fontosságával a magyar történelem kiemelkedő személyiségei mindig is tisztában voltak. Gondoljunk csak Mátyás király Corvináira, humanista tudósaira, a visegrádi reneszánsz udvar társaságára, vagy később Balassi Bálintra és Zrínyi Miklósra, hogy csak a régibb századokból vegyük a példákat.

Földalatti vagy villamos? Mikor, kik ellenezték a földalatti építését?

Nap mint nap köszönnek vissza a sajtó hasábjain a hármas metróval kapcsolatos hírek: fel kell-e újítani, vagy nem és ha igen, akkor mikor és hogyan? A főváros és a kormányzat között komoly ellentét feszül a metró ügye miatt, ami aztán további kérdéseket vet fel a fővárosi közlekedéssel kapcsolatosan. A főváros földalatti közlekedésének múltja ebben a helyzetben meglepően ható párhuzamokat kínál.