Menekültkérdés, migráció Magyarországon a 20. században

Megjelent a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 20. századi forrásokat bemutató online folyóirata, az ArchívNet 2016. évi negyedik száma. A tematikus összeállítás címe: „Menekültkérdés, migráció Magyarországon a 20. században”.

Újragombolt birodalom, újragondolt irodalom

„E könyv azt a folyamatot tárgyalja, melynek során egyre inkább áthatja az orosz kulturális diskurzust Oroszország nagyhatalmi státusa.” (37.) – indítja a témában sokat publikáló Ewa M. Thompson az orosz irodalom és a kolonializmus kapcsolatát vizsgáló kötetét.  A továbbiakban pedig részletesen kifejti, milyen szerepet játszottak egyes orosz írók a birodalmi tudat kiépítésében, és hogyan váltak a központi hatalom cinkosaivá.

Bemutatkozik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete

Egyesületünk 2016 tavaszán alakult meg általános- és középiskolai tanárok, valamint egyetemi oktatók részvételével. Az új szervezet létrehozásának legfőbb oka, hogy napjainkra az oktatással kapcsolatos kérdések teljesen átpolitizálódtak. Különösen igaz ez az ideológiai és morális megítélés kérdését erőteljesen érintő, szakterületén belül egymással akár teljesen ellentétes értelmezési keretekkel és szemléletmóddal jellemezhető történelemoktatásra.

Konferencia a középkori királynékról az Ország Bölcsőjében

Királynék a középkori Magyarországon és Európában címmel konferenciát szervezett  Székesfehérvár Megyei Jogú Önkormányzata, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet. Az előadókat az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontból, a Debreceni Egyetemről és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről érkeztek, a királynéi méltóságról, jövedelemről, a mérges Beatrixról, az utolsó Árpád özvegyéről, valamint II. Ulászló francia feleségéről tartottak előadást. A szimpózium levezető elnökei Pósán László és Zsoldos Attila voltak, köszönőt mondott Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. A beszámolót és a képeket Önkormányzati Kommunikációs Központ Székesfehérvár bocsátotta rendelkezésre.

A helytörténet napja Szolnokon - Beszámoló a Levéltári Napról

Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára 2016. szeptember 13-án rendezte meg a „Levéltári Nap” című tudományos-ismeretterjesztő konferenciáját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat dísztermében. A „Levéltári Nap”, amely az intézmény éves fő eseményének számít, idén 19. alkalommal került megrendezésre azzal a céllal, hogy a hallgatóság megismerhesse a levéltárosok és a meghívott történészek legújabb kutatási eredményeit.

A Maros gyöngye, Solymosvár – inditék, feladat, lehetőség

Bár számos feljegyzés, dokumentum segíti a hely fordulatos históriáját kutatók munkáját, a solymosi erőd építészettörténeti elemzésére, alapos régészeti feltárására Czigler Győző óta nem került sor. Nem tudni például, mit rejt maga alatt a járószint, a már publikált alaprajzok pedig lényeges megállapításokban különböznek egymástól.

Molnár Erikről, ötven év után

50 éve, 1966. augusztus 8-án hunyt el Molnár Erik, a hazai marxista történetírás egyik megalapozója. „Ki tudja, vajon a háború kellős közepén, éppen a doni vereség után a cenzúra hogyan engedhetett át egy alig leplezetten marxista alapozású és németellenes munkát?”teszi fel a kérdést a Mód Aladár 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című kötetét ismertető Kósa László. A felvetésnek Molnár Erikkel kapcsolatban is helye van, aki egyvalamiben biztosan fölülmúlta későbbi vitapartnerét: Mód eszmetörténeti szempontból kevés újdonságot tartalmazó írásával szemben Molnár már 1942-ben ízig-vérig marxista könyvet jelentetett meg.

„Mindenki még többre törekszik” – interjú Kertész Istvánnal

Kertész István művei nemcsak az ifjúságot ejtik rabul. Könyveinek szereplői – nagy görög és római hadvezérek, olimpikonok – megelevenednek az ember képzeletében. Harmincöt könyv és több száz szakcikk írásával Kertész István ókortörténész az egyik legtermékenyebb magyar írónak tekinthető. Nyugdíjba vonulása óta is töretlen a történelem iránti lelkesedése. Pályájáról és az ókor világáról Berkes Márton beszélgetett vele.

A család egykor és ma - Konferenciafelhívás

A család meghatározza értékrendünket, erkölcsi normáinkat, világfelfogásunkat. Egész kultúránkat is befolyásolja a gyermekkorban kapott minta. A család azonban nem csak minta, hanem felnevelő és őriző közeg, menedék, gazdasági és fogyasztói közösség, s legfőképpen az élet továbbadója-már akkor, ha (jól) működik. Az Országos-Rabbiképző-Zsidó Egyetem Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoportja, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke és az MTA – SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport mindebből kiindulva A család egykor és ma címmel konferenciát rendez 2017. január 27-28-án a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Ezredéves álmok újraálmodása – Kiállítás az 1896-os Millenniumi Kiállításról

Ezredéves álmok. Az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója címmel rendezett kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár 2016. április 20. – július 16. között. A bemutatott anyag egy része szeptember 1. – október 9. között új helyszínen, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai Könyvtárában tekinthető meg.

Harctéri mindennapok - közelebb kerülni a világháborúhoz

2016. szeptember 6-án, tárogató hangja nyitotta a budapesti Kossuth Klubban tartott könyvbemutatót, amelynek keretében a „Mesék a Nagy Háborúból. Kovács György harctéri naplója” című kötet került bemutatásra. A könyvet szakmai oldalról Pintér Tamás (történész), Ifj. Bertényi Iván (történész), Szabóné Bognár Anikó (történész-néprajzkutató) értékelte. Berecz András ének- és mesemondó, továbbá Barvich Iván, a népi fúvós- és pengetős hangszerek művésze előadásaikkal színesítették a rendezvényt.

A magyar-román közös múlt és az első világháború

Az első világháború éveinek nemzetállami törekvéseit, a történelmi események román és magyar narratíváját vizsgálták annak a társadalomtörténeti problémákat tárgyaló tudományos tanácskozásnak a történész résztvevői, amelyet a bukaresti Balassi Intézetben rendeztek.

Itt a Lisa, hol a Lisa?: A múlt század legnagyobb műkincsrablása

1911 augusztusában lába kelt napjaink egyik legismertebb festményének, a Mona Lisának. Leonardo da Vinci híres remeke 1516-ban került I. Ferenc francia király tulajdonába, amikor az uralkodó azt az udvari festővé avanzsált itáliaitól megvásárolta. A nagy francia forradalom óta az alkotás mindmáig a Louvreban tekinthető meg, noha rövid időre Bonaparte Napóleon hálószobáját is ékesítette. 

Cambridge – Útikalauz nem csak stopposoknak

Az alábbi beszámoló nem kívánja utánozni Douglas Adams feledhetetlen kötetét és annak stílusát, de mindenképpen praktikus tanácsokkal szeretne szolgálni azoknak, akik Isten kegyelméből, a sors szeszélyéből, avagy éppen saját elhatározásuknak köszönhetően eljutnak Cambridge-be. A világhírű egyetemvárost számos okból érdemes meglátogatni, de a legtöbben diákként vagy turistaként érkeznek ide.*

 

Mi történt Pákozdnál 1848-ban?

Szeptember 29-én a magyar honvédek, nemzetőrök és népfelkelők Pákozd-Sukoró térségében megütköztek a Jelačić horvát bán által vezetett csapatokkal.  Az összecsapás tétje az volt, hogy a Magyarországra támadó sereget sikerül-e visszaverni, megteremtve ezzel a lehetőséget a katonai ellenállás megszervezésére. 

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc epilógusa – a komáromi erőd kapitulációja

Komárom erődje a 19. század első felében, a napóleoni háborúk idejétől 1848-ig jelentős fejlődésen ment keresztül. A törökök kiűzését követően az erődítmény szerepe csökkent, hiszen Bécsről elhárult a közvetlen veszély, így nem volt szükség a város védelmére.