The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations - recenzió

A litván gyökerű Jagello-dinasztia, amely története során a lengyel, a magyar és a cseh trónt is elfoglalta, meghatározó szereplője volt a 15-16. századi Európa politikai életének. A történetükhöz kapcsolódó kutatások, egy érdekes szegmensét képezik a családi kapcsolatok és a diplomáciai szerepvállalás. Az oszmán előretörés, a Habsburg-ház fokozott érdeklődése Magyarország iránt és a pápai politika is hozzájárult a Jagelló-külpolitika alakulásához. Ehhez kapcsolódva jelentetett meg egy tanulmánykötetet az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport 2016-ban.

Heti ajánló 2017/12.

Csont- és kőfaragványokat hamisító ókoriaktól II. András keresztes hadjáratán, a reformáción, az első és második világháborún át Nagy Imréig: a mikro- és makrotörténelem iránt érdeklődők sem maradnak program nélkül a héten. Programajánlónk a Naptárunkban található rendezvényeket ismerteti.

A Magyar Kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után

Egy olyan kötetet tarthat az olvasó a kezében, amelynek kézirata harminc évet várt a kiadásra. Ugyanis a Magyar Országos Levéltár nem csak a történeti források őrzését tekinti feladatának; hanem a kutatók munkájának segítését is a források kiadásával és segédletek készítésével.

Figyelem! Konferenciák közelednek

Országjáró rovatunkban ma a konferenciák kerülnek a középpontba. 2017 sem telhet el szimpóziumok nélkül, mondhatni a konferenciák időszaka még csak most következik. Kaposváron és Szegeden még márciusban rendeznek konferenciát, Hajdúnánáson pedig a nyár folyamán kettőt, melyekre még most is lehet jelentkezni.

Kiállítások Keleten és Nyugaton III. A játékos tudástranszfer

Múzeumok, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív múzeumpedagógiára. Ki ne szeretne rövid ideig Dr. Csont vagy épp Ragnar Lothbrok lenni? Ki az, aki nem próbálná ki, milyen játékokkal készültek a felnőtt életre az avarok gyermekei, vagy milyen babákkal játszottak a 18. századi barokk kastélyok kisasszonyai? A kiállítások mellett ezekre is van lehetősége a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum látogatóinak.

Az erényöv titkos története – avagy kiállítás egy tárgyról, ami nincs

Alighanem mindenki találkozott már a közhellyé szilárdult képzettel: a bátor lovag, legyőzvén ellenségeit, a karjába omlott úrnőt gyengéden az ágyra fekteti, majd miután megszabadítja ruháitól, kulcsát a nő erényét őrizni hivatott erényöv lakatjába helyezi. Avagy éppen az ellenkezője: a felizgatott férfi döbbenten áll a leküzdhetetlennek tűnő akadály előtt, mely gátját képezi a szerelem beteljesülésének. Az erényövről, e sokak fantáziáját élénken megmozgató tárgyról körülbelül hasonló képzetek élnek a legtöbb emberben.

„A közélet iránti érdeklődés nem választható el a történelemtől” – interjú Fazekas Csabával

Fazekas Csabát Magyarország 19-20. századi politika- és eszmetörténete foglalkoztatja, különös tekintettel az egyháztörténetre. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar habilitált egyetemi docensével, gazdasági és tudományos dékánhelyettesével, a ME BTK Politikatudományi Intézet igazgatójával pályájáról és kutatásairól Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

Itt vannak! – Szelfielőzmény a Nemzeti Múzeum kiállításán

A Budapesti Fotófesztivál keretében, Itt vannak! címmel időszaki fotókiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén, a Kálvin tér felől a Múzeum utcában.

Egy világsajtót bejárt magyar kutatási projekt

Egy hosszabb januári pihenőt követően 2017. február 21-én került megrendezésre az idei első Történész Sörest. A korábbi előadásokhoz hasonlóan ismét csordulásig telt a Klisé Bár érdeklődőkkel. Az est folyamán I. Szulejmán szultán egykori zarándokvárosának, Turbéknak a történészi, geográfiai, régészeti módszerekkel történő feltárásáról hallhattunk egy érdekfeszítő előadást a projekt vezetőjétől, Dr. Pap Norbert (PTE-TTK), történész-geográfustól.

Fény- és színjáték - az 1867-es koronázás és a Nagy Háború képei

2017. március 9-én bemutatták Tomsics Emőke (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára) Kacagány és camera – Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint Háborúképek – Amatőrök és haditudósítók harctéri felvételei az első világháborúból c. köteteit a Magyar Nemzeti Múzeum Utolsó felvonás – IV. Károly koronázása – 1916 c. időszaki kiállításának keretében.

„Szent Patrik napján mindenki ír” – egy ünnep története

Írország térítő apostola és védőszentje, Szent Patrik a kereszténység egyik legismertebb alakja. Bár származását tekintve nem ír-kelta volt, a legendái köré épülő ünnep révén személye mégis az ír kultúra és öntudat szerves részévé fejlődött. Több mint 20 évnyi fáradhatatlan térítő- és egyházszervező munkát követően – az egyházi hagyomány szerint – 461. március 17-én tért meg Teremtőjéhez. Halálának évfordulója ír és katolikus egyházi ünneppé emelkedett, ugyanakkor napjainkra Szent Patrik napja túlnyomóan világias formát öltött. Noha az ünnep továbbra is „ír napként” él a köztudatban, de tartalmában sokak számára a zöldbe öltözött, sörmámoros tivornyában merül ki. De vajon a Szent Patrik-napi felvonulásoknak és a grandiózus vedelésnek megvannak-e a maguk történelmi gyökerei, előzményei? Cikkünkből mindezekre fény derül.

Női sorsok az első világháború Magyarországán - egy fotókiállítás margójára

Budapest és Bukarest után február közepe és április 7-e között a bécsi Collegium Hungaricum UngArt Galériája ad otthont annak az összesen 50 felnagyított fotóból álló kiállításnak, amely az első világháború éveiben élő nők mindennapjait tárja az érdeklődők elé.

Az Öböl-háború

A közel-keleti Öböl-háború volt a huszadik század utolsó évtizedének egyik legnagyobb, nemzetközivé érett katonai konfliktusa. A háború előzményeként a Szaddám Huszein vezette Irak 1990. augusztus 2-án lerohanta a szomszédos Kuvaitot annak olajkészlete miatt. Irak mintegy 300-350 páncélossal és kb. 100 ezer gyalogossal – a helyi erők jelentősebb ellenállása nélkül – vonult be az olajkitermelő kis közel-keleti országba. Az Egyesült Nemzetek Szervezete már a támadás napján elítélte az akciót és gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba az agresszor ellen, amennyiben Huszein nem vonja ki csapatait. Bagdad a a határidőként megszabott 1991. január 15-ig nem tett eleget a követelésnek, így két nappal később a szövetséges erők megkezdték a Sivatagi Vihar névre keresztelt légi offenzívát.

„Oldjátok meg a harc ebeit!”

Az angliai Leicesterben 2017. március 14-én a helyi futballcsapat, a Leicester City szurkolói a Sevilla elleni Bajnokok Ligája mérkőzés előtt egy hatalmas molinóra egy Shakespeare-idézetet írtak fel („Let slip the dogs of war!”). Ez már önmagában is arra készteti a mai kor történészét – kivált’, ha Angliával (is) foglalkozik –, hogy megpróbáljon választ találni mindennek okára. Lehetséges, hogy az angol futballpályák ultrái betéve tudják Shakespeare Julius Caesarját? Vagy, gondoljunk csak bele, el tudjuk képzelni, hogy egy magyar futballcsapat meccsén egy Az ember tragédiája idézetet egy óriás drapériára feszítsenek ki? Ilyenkor az „írástudó” felelőssége, hogy erre magyarázatot találjon.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.