Heti ajánló 2017/21.

Történelemformáló nőalakok, magyarok és németek, Simon Böske, Test-történetek, Kittenberger, első világháborús hadigazdaság, kényszermunka, bronzkor és 1848/49. A történelem iránt érdeklődők ezen a héten sem fognak unatkozni. Programajánló Naptár rovatunk alapján.

„A szakasz” Afganisztánba megy – a 9. század című film történészszemmel

A Szovjetunió afganisztáni háborúja – ellentétben az Egyesült Államok sok szempontból hasonló vietnami konfliktusával – nem bővelkedik filmes feldolgozásokban. Az afgán konfliktust bemutató első valóban realisztikusnak és hitelesnek szánt háborús filmeposzra egészen 2005-ig kellett várni. Erről, Fjodor Bondarcsuk 9. század (9 Rota) című alkotásról lesz szó a következőkben.

Heti ajánló 2017/20.

Az orosz forradalom, Kemál Atatürk, 1848-1849, Hindenburg léghajó, Rudolf trónörökös özvegye, középkori doktorandusz-konferencia, a vidéki Magyarország 1945-ben, magyarországi zsidók története, újságírás és levéltár valamint a magyar katonai múlt forrásai. Heti ajánlónk a Naptár rovatban található eseményeket ismerteti.

Anne Frank emlékezete - Egy killítás margójára

Anne Frank mindössze tizenöt évet élt, rejtőzködött a nácik elől a második világháború alatt. Fennmaradt története és naplója segítségül szolgál a zsidóüldözés áldozatairól való párbeszédben és emlékezésben. Amszterdamban, 1960-ben Otto Frank együttműködésével jött létre az Anne Frank Ház, amely a lány élettörtének bemutatásán keresztül figyelmeztet az antiszemitizmus, valamint a diszkrimináció veszélyeire. A Ha az lehetek, aki vagyok című vándorkiállításnak 2017. május 9. és június 3. között a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár ad otthont.

Napló és Történelem – Bemutatkozott a Múltunk folyóirata Debrecenben

A Múltunk c. politikatörténeti folyóirat 2017-es legújabb számát Debrecenben mutatták be a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola képzésében résztvevő PhD hallgatóknak egy rendhagyó historiográfiai és forráselemző óra keretében 2017. május 2-án. Az Újkor.hu mikrofonját is beengedték a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének Könyvtárába, így Országjáró rovatunkban első kézből számolhatunk be az eseményről olvasóinknak.

Ár/információ és az információ ára – konferencia felhívás

A Szegedi Információtörténeti Műhely 2017. október 18.-án, szerdán rendezi hatodik műhelykonferenciáját. Az első alkalomra 2012-ben került sor, amikor az információépítészet tárgykörét helyezték középpontba, a 2013-as műhelykonferenciának az orvoslás információtörténete volt a választott tárgya. 2014-ben a centenáriumra való tekintettel az első világháború információtörténete, 2015-ben pedig a Fény Nemzetközi Éve alkalmából a Fény információtörténete lett a diskurzusok témája. 2016-ban a Szent Márton Évhez igazodva és a szervezők kollégájára, Koszta Lászlóra emlékezve alakították ki a tematikát. 2014 óta az előadások tanulmánykötet formájában is megjelentek a Gondolat Kiadó Információtörténelem c. sorozatának darabjaiként.

„Mi vagyunk a frontvonalban” – interjú Völgyesi Zoltánnal

Völgyesi Zoltán történész, levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kutatószolgálati, Tájékoztatási és Levéltártudományi Szakkönyvtár Főosztályának vezetője. Kutatóként legtöbbet 1956-tal foglalkozott, 2017 elején pedig első világháborút tárgyaló könyvet adott közre. Kutatásairól, pályájáról Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„Kisiskolás korom óta vonzódtam a történelemhez” – interjú Kósa Lászlóval

Kósa László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék professor emeritusa, volt vezetője. Tudományos és oktatói munkásságáért idén Széchenyi-díjjal tüntették ki. A 2017-es Pázmány-nap előadójával Varró Annamária beszélgetett.

Az országgyűlések nélküli időszak – II. József és Albert herceg

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi elismertségét és szélesebb körben megismertesse munkatársainak történeti kutatásait. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című sorozat. A második alkalommal megtartott rendezvényre 2017. április 27-én került sor, amelynek középpontjában a 18. század második felének felvilágosult abszolutizmusa állt.

A folyamatos párbeszéd a jövő kulcsa

"Spanyolország és Magyarország között folyamatos párbeszéd van jelen, s ez a jövő Európájára nézve alapvető fontosságú.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Iñaki Abad Leguina, a budapesti Cervantes Intézet igazgatója a csütörtök esti kerekasztal beszélgetését, melyen a madridi Residencia de Estudiantes múltját és jelenét mutatták me.

Emlékkonferencia a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából

Az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából emlékkonferenciára került sor az I. Tóth Zoltán Kör szervezésében 2017. április 25-én az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában. A rendezvény keretében Gerő András, Erdődy Gábor és Géra Eleonóra, az ELTE oktatói tartottak előadást a kiegyezéssel létrejövő dunai kettős monarchia történetéhez kapcsolódóan.

A túlzásba vitt normálistól a Koningsdag-i narancslázig – egy szelet holland kultúra

Hollandia legnagyobb nemzeti ünnepének nevezhető Koningsdag (Király Napja) minden évben a király születésnapján tartandó utcai fesztiválozással, felvonulással, bolhapiaccal és narancsszínbe öltözött embertömegekkel jár. Idén április 27-én került rá sor, amikorra a legtöbb holland már megvásárolta a répákat és sütőtököket, hogy méltó módon, azaz a legnarancssárgább ételekkel készülhessen a napra. A nemzet, melynek egyébként egyik legfőbb mottója a „doe normaal” (viselkedj normálisan), ilyenkor teljesen kivetkőzik önmagából, arcára festi a holland zászló színeit, és az egykor a piros szín helyett használt narancssárgát ölti magára, ezzel tisztelegve az Oránia-Nassau uralkodóház és az egész nemzet előtt. Hogy mi a története ennek a különleges születésnapnak, melyet egy egész ország ünnepel, és hogyan kell a „doe normaal”-t betartani, majd pedig teljesen megszegni azt? A válaszokra azért van szükség, hogy megértsük, miért is ilyen különleges ez az esemény.

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

„…áthangolódás demokratikus szellemben.” – A vallásos nevelés Magyarországon a második világháború után

Az egyházak kezelésében lévő oktatási intézmények 1948-as államosítására azért került sor, mert ezek az iskolák a vallásos világnézet kialakítására törekedtek, amely összeegyeztethetetlen volt a mind jobban teret nyerő baloldali pártok embereszményével és világnézetével. Az egyházak az iskolákon keresztül nagy befolyást gyakoroltak a társadalomra. A pártegyeduralom irányába sodródó politika az egyházak pozícióinak gyengítésére törekedett, ezért hamarosan azzal az igénnyel lépett fel, hogy teljes mértékben kontroll alá vonja a magyar oktatást, és azon belül megszüntessen minden pluralizmust.