„… bár csak megkímélhetnélek…” A Sissi-trilógia harmadik része történészszemmel

A trilógia utolsó, Sissi – Sorsdöntő évek című, 1957-ben bemutatott része mind a kronológia, mind a történeti hitelesség szempontjából jóval problematikusabb a korábbi filmeknél. Nyitánya is eltér a korábbiaktól, a kiegyezés utáni – a koronázási esküben is előírt – hosszasabb magyarországi tartózkodásokat mutatja be. A kezdő jelenetsor egyúttal a már a cselekmény korában is terjengő pletykákra is reflektál, Erzsébet és Andrássy Gyula kapcsolatának felvázolásával.

Heti ajánló 2017/8.

A jövő héten terítéken a koronázási érmek, az első világháború, a személyes történelem, Szulejmán szultán elveszett zarándokvárosa, Erdély története, a levéltári iratajándékozás, a holokauszt, egy zsidó származású osztrák író életútja, valamint ókori hazugságok, megtévesztések és hamisítások, illetve ember és gép viszonya, avagy hogy kiből válhatott repülőász az I. világháborúban. Heti programajánlónk a Naptárunkban található rendezvényeket ismerteti.

A Fehér királyné és a Kuzinok háborúja. Philippa Gregory sorozata történész szemmel

Mostani írásunkban a történelmi romantikus regények egyik koronázatlan királynőjének könyvsorozatát vesszük górcső alá. A Kuzinok háborúja címet viselő hexalógia a rózsák háborújának második felétől követi az eseményeket, egészen VIII. Henrik uralkodásának közepéig. Az egyes könyvek főhősei mind a korszakban jelentős szerepet játszó, vagy fontossá váló nők, akik a maguk eszközeivel próbálják meg alakítani a háború menetét.

Kiállítások Keleten és Nyugaton II. – Ízisz és a szabadságharcos

Hol található Pannónia provincia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete? Merre induljunk amikor a Jászkun kapitányok nyomába erednénk? Eheti Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a római civilizáció hazai őrhelyét, és a nomád jászok és kunok történetét bemutató múzeumokba látogatunk el, vagyis terítéken a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a Damjanich János Múzeum.

Kiállítások Keleten és Nyugaton I. – A cívisek és a királynék városa

Mivel töltik meg Debrecenben Déri Frigyes múzeumát? Mit mesél a letűnt időkről az M35-ös autópálya nyomvonala? Mit kezdenek ma Veszprémben Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanár örökségével? Hogy hozták „helyzetbe” a múzeum kiállítási tárgyait? Mai Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a debreceni Déri Múzeumba és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba látogatunk.

Kitaszítottak. Egy kiállításról, mely az érzelmekre hat

2011 novemberében a Nemzeti Kulturális Alap és Hajdúnánás Város Önkormányzatának támogatásával nyitotta meg kapuit a Kitaszítottak című kiállítás. Az öt évre tervezett kiállításnak a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény ad otthont Hajdúnánás központjában. Csiszár Imre, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat hármas funkcióval bír. Egyrészt általánosan kívánja bemutatni a 20. század második felének szellemiségét, másrészt Hajdúnánás város sötét korszakának állít méltó emléket. Harmadrészt a hadifoglyokról, az elhurcoltakról, a kitelepítettekről összegyűjtött adatbázisok, korabeli sajtótermékek, fényképek és dokumentumok kutatási anyagot biztosítanak az érdeklődő laikusoknak és történészeknek egyaránt. Ezen dokumentumok gyűjtése és feldolgozása folyamatos, amelytől a kiállítás egy élő dologgá válik.

„Mindig az emberek érdekeltek” – interjú Varga Sándorral

Varga Sándor néprajzkutató, táncantropológus a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének munkatársa, a Choreomundus nemzetközi tánckutatói képzés oktatója. Mosonmagyaróvárról indulva Pécsen át végül Szegedre vezetett az útja, ahol immár több mint egy évtizede oktat és indul kutatóútjaira. Néprajzzal és tánccal való kapcsolatáról, a történeti szemlélet fontosságáról és személyes motivációiról Apjok Viviennel beszélgetett.

Koreától Spanyolországig – Koronázási érmek nyomában

2017. február 21-én, a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatták a Coronatio Hungarica in Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) c. kötetet. A kötet kiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum. Szerzői Soltész Ferenc Gábor (Magyar Numizmatikai Társulat), Tóth Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum) és Pálffy Géza („Lendület” Szent Korona Kutatócsoport).

A Szovjetunió elleni hadba lépés újból elbeszélve

A Honvédelmi Kulturális Központban 2017. február 15-én mutatták be Andaházi Szeghy Viktor A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban (Belvedere Meridionale, Szeged, 2016.) című kötetét. A könyv bemutatásában a kötet kiadója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, Kiss Gábor Ferenc történész működött közre.

Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről

Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? ­Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc László Életmódtörténet – Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig című könyvéből, amely 2016 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A Valentin-napi mészárlás

Az 1920-as évek Chicagóját az erőszak és a kegyetlen bandaháborúk jellemezték. Az alvilági leszámolások tetőfoka az 1929-ben, Szent Valentin napján elkövetett mészárlás volt, amikor Al Capone kiiktatta legnagyobb vetélytársának csapatát.

A brazil kultúra afrikai gyökerei

A modernkori rabszolgaság kutatása és beillesztése egy-egy gyarmatosító nemzet történelemoktatásába gyakran gerjeszt vitákat. Brazília – mint Portugália egykori legnagyobb gyarmata – számára a rabszolgakereskedelem megindulása és fokozódása több következménnyel járt együtt. A 16. század közepétől 1888-ig mintegy 4,9 millió fekete rabszolgát szállítottak Afrikából a dél-amerikai portugál kolóniára. A rabszolgamunkára épülő gyarmati gazdaság elsősorban a cukornádültetvényeken jelent meg, de az arany és gyémánt késő 17. századi felfedezésével és a kávéfogyasztás 19. századi általános elterjedésével a rabszolgaigény tovább nőtt, így a rabszolga-kereskedelem tartósan jövedelmező és törvényes maradt.

A Fulbright-csereprogram egy történész szemszögéből

Fulbright-ösztöndíjasként a 2015–2016-os tanévben négy hónapot töltöttem el San Francisco-ban mint Visiting Student Researcher (VSR). Fogadóintézményem a San Francisco State University (SFSU) volt és a japán-amerikaiak kitelepítését és internálását kutattam. Személyes tapasztalatokra támaszkodva röviden ismertetni szeretném a Fulbright-csereprogramot, az ösztöndíj-kategóriákat, az alapvető követelményeket, valamint a pályázási folyamatot, hogy mindez segítségül szolgáljon a történelemtudományokat képviselő pályázóknak.

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.