A bécsi Augustineum és Magyarország – konferencia-beszámoló

December 4-én került megrendezésre az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport által szervezett „A bécsi Augustineum és Magyarország” című műhelykonferencia, melynek helyszínéül a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégium szolgált.

A konferencia célja az volt, hogy összegezze a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Történeti Teológiai Intézetével együttműködésben végzett alapkutatásokat, melyek egy nemzetközi projekt keretein belül valósultak meg. A projekt az I. Ferenc által 1816-ban alapított egyházi elitképző intézmény, a Frintaneum, vagy más néven Augustineum növendéki listájának elkészítésére és biográfiai adataiknak szócikkekben történő összegzésére irányult.


Forrás: Pázmány BTK Történelem szak Facebook-oldala

A konferencián elsőként Török József professzor kapott szót. Megnyitó beszédében örömét fejezte ki az iránt, hogy a kutatásban nagy szerepet kaptak a hallgatók. Török József beszédét Tusor Péter bevezetője követte, melyben a gyökerektől egészen a még hátralévő feladatok elvégzéséig ismertette a kutatás menetét, hangsúlyozva az egyetemi bázisú akadémiai kutatás fontosságát, a nemzetközi keret megvalósulásának nagyszerűségét. Ezt követően Fazekas István a Frintaneum Győr egyházmegyei és pannonhalmi bencés növendékeinek ismertetésével, a kutatás módszertani nehézségeit kiemelve nyitotta meg az előadások sorát. Rámutatott arra, hogy a kutatást megnehezítette a korszakra vonatkozó, általános egyháztörténeti szakirodalom hiánya. Őt követően Rétfalvi Balázs a szombathelyi növendékek integrációs stratégiáit mutatta be. Előadásának végső konklúziójaként megállapította, hogy az integrációs törekvéseket a szombathelyi egyházmegyében nem igazán sikerült foganatosítani. Az első szekció záróakkordjaként Fogl Krisztián tartott előadást a veszprémi egyházmegye növendékeiről, összegezve a Frintaneumból kikerült növendékek későbbi foglalkoztatottságát, név szerint megemlítve a később kimagasló egyházi karriert befutókat.


Forrás: Pázmány BTK Történelem szak Facebook-oldala

A második szekciót Kanász Viktor előadása nyitotta meg, melyben a székesfehérvári egyházmegye „frintaneista” növendékeinek későbbi főbb tevékenysége alapján két alaptípust, a hivatalnok és a lelkipásztor típusát különítette el egymástól.

A további három előadás az előzőekhez hasonló módon épült fel. Az előadók összegezték az általuk vizsgált egyházmegye növendékeinek családi hátterét, iskolázottságát, nyelvismeretét, a Frintaneumból kikerülve pályafutásaikat, és végül a hallgatóság elé tárták a kutatás során felmerülő nehézségeiket. Urbán Márta eképpen a pécsi papi karrierekbe engedett bepillantást a hallgatóság számára, Zolnai Tamás a váci egyházmegye Frintaneumbeli növendékeinek sajátosságait foglalta össze, míg Sági György a kalocsai és csanádi egyházmegye „frintaneistáival” foglalkozott behatóan. Az utolsó előtti előadásban Szirtes Zsófia az egri főegyházmegyei levéltár „Frintaneum-fondját” vizsgálta, nagy hangsúlyt fektetve a fond anyagának háromnegyed részét kitevő 1816-1819-es időszakra, amikor az esztergomi érseki szék betöltetlensége miatt báró Fischer István egri érsek, helyettes prímás intézte a Frintaneum magyarországi ügyeit. A második szekció záró előadását Benczik Fanni tartotta, aki az esztergomi növendékek irodalmi tevékenységére helyezte a hangsúlyt.

A konferenciát végül Gárdonyi Máté szavai és Tusor Péter összegzése zárta. 


Forrás: Pázmány BTK Történelem szak Facebook-oldala

Rovatok: