18. század
„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” ‒ Batsányi János élete
„Nevem Bacsányi János, 53-ik életévemet fogom betölteni, a Zala megyei Tapolcán születtem, római katolikus vallású, nős vagyok. Atyám, kit már hétéves koromban elveszettem, Bacsányi György volt, ki mint szabad polgár
Háromszáz kerek történelmi évforduló 2020-ban
Rendkívül sokunk érdeklődik az évfordulók iránt. Az Újkor.hu erre tekintettel évek óta összegyűjt az újév első napjaiban olyan évfordulókat, amelyek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. 2020-ban a teljesség igénye nélkül is
A búrok és Dél-Afrika kérdései
Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel a nagy földrajzi felfedezések korához nyúlik vissza: a 15. századtól
„Vivat Rákóczi!” – Sörest és tematikus programok a Hadtörténetiben
II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem áll a következő, immár hatodik HadTörténész Sörest középpontjában. A rendezvényt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében (1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.) 2019. szeptember 20-án,
„Egészséges párbeszédre van szükség a társadalom és a történészszakma között” – interjú Tóth Ferenccel
Tóth Ferenc történész a magyar–francia kapcsolatok történetét kutatja, különös tekintettel a 17. és 18. századra. Behatóan foglalkozott a franciaországi magyar emigrációval, a francia külügy szolgálatába lépő magyar diplomatákkal és ügynökökkel,
A Downing Street 10 első lakója: Sir Robert Walpole, az első brit miniszterelnök politikai pályafutása
Sir Robert Walpole (1676–1745) a 18. századi Nagy-Britannia jelentős whig politikusa volt, aki nagy befolyással bírt a 18. század első évtizedeinek brit bel- és külpolitikájára. Az első brit miniszterelnökként (Prime
A birodalom öröme vagy bánata? – II. József életútja
1741. március 13. Európa lángokban áll. Miután VI. Károly német-római császár meghalt, úgy tűnt a Pragmatica Sanctio is vele hal: Poroszország, Franciaország, Bajorország és Szászország is hadat üzent az ifjú
A 19. századi nemességtől a digitális bölcsészetig – interjú Szilágyi Adriennel
Szilágyi Adrienn 2010-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz–történelem tanári szakpárján, majd 2016-ban az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédte Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18–19. században című értekezését,
Az uradalom elvesztése – nemesi családok a 19. századi Békés megyében
2018. október 30-án a Barabás Villában zajlott az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport Magyar Családtörténetek: Tanulmányok című sorozatán belül megjelent első kötetének, Szilágyi Adrienn: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a
Fulbright Kutatói Ösztöndíjjal az Egyesült Államokban – interjú Lévai Csabával
Lévai Csaba történész, egyetemi docens, a Debreceni Egyetemen 2000-ben szerzett doktori fokozatot, majd 2014-ben ugyanott habilitált. 1991 óta a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének oktatója. Kutatásai elsősorban az Amerikai Egyesült Államok