18. század
„Egészséges párbeszédre van szükség a társadalom és a történészszakma között” – interjú Tóth Ferenccel
Tóth Ferenc történész a magyar–francia kapcsolatok történetét kutatja, különös tekintettel a 17. és 18. századra. Behatóan foglalkozott a franciaországi magyar emigrációval, a francia külügy szolgálatába lépő magyar diplomatákkal és ügynökökkel,
A Downing Street 10 első lakója: Sir Robert Walpole, az első brit miniszterelnök politikai pályafutása
Sir Robert Walpole (1676–1745) a 18. századi Nagy-Britannia jelentős whig politikusa volt, aki nagy befolyással bírt a 18. század első évtizedeinek brit bel- és külpolitikájára. Az első brit miniszterelnökként (Prime
A birodalom öröme vagy bánata? – II. József életútja
1741. március 13. Európa lángokban áll. Miután VI. Károly német-római császár meghalt, úgy tűnt a Pragmatica Sanctio is vele hal: Poroszország, Franciaország, Bajorország és Szászország is hadat üzent az ifjú
A 19. századi nemességtől a digitális bölcsészetig – interjú Szilágyi Adriennel
Szilágyi Adrienn 2010-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz–történelem tanári szakpárján, majd 2016-ban az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédte Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18–19. században című értekezését,
Az uradalom elvesztése – nemesi családok a 19. századi Békés megyében
2018. október 30-án a Barabás Villában zajlott az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport Magyar Családtörténetek: Tanulmányok című sorozatán belül megjelent első kötetének, Szilágyi Adrienn: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a
Fulbright Kutatói Ösztöndíjjal az Egyesült Államokban – interjú Lévai Csabával
Lévai Csaba történész, egyetemi docens, a Debreceni Egyetemen 2000-ben szerzett doktori fokozatot, majd 2014-ben ugyanott habilitált. 1991 óta a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének oktatója. Kutatásai elsősorban az Amerikai Egyesült Államok
A rendi politika kultúrtörténeti megközelítésben – interjú Forgó Andrással
Forgó András történész, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense. Főként az egyház és a rendiség 18. századi kapcsolatával, tágabb értelemben a korszak politikai kultúrájával foglalkozik. Forgó Andrással Kanász
Módszertani kérdések a történeti kutatásban
2018. szeptember 17-18-án rendezték meg a Methodological Questions in Historical Research című nemzetközi workshopot a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A Történettudományi Intézet Újkortörténeti Tanszékének szervezésében megvalósuló konferencia angol, illetve német
A sajtószabadság ügye a reformkorban
Hosszú utat tett meg a reformkor során a sajtószabadság kérdése, amíg nemesi sérelemből olyan formában emelkedett törvényszöveggé, hogy „gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti”. Cikkemben ezt a
Tábori lelkészek a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében
A háború és a vallás egyidős az emberi civilizációval. Az ókorban a hadba vonuló hadseregek az égiek segítségét kérték az ellenfeleik felett aratott gyors győzelemhez, a kereszténység elterjedését követően pedig