19-20. század
„Egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása csak akkor jöhetne kérdésbe, ha az önálló államiság kivívva lenne” – vita az Országház tervezése körül
Az Országház a dualizmus-kori Magyarország nagy és szimbolikus építési akciója volt. Tervezése és kivitelezése éveken-évtizedeken át a figyelem középpontjában állt, vele kapcsolatosan építészeti, ideológiai és politikai megfontolások egyaránt jelentkeztek. Történetéhez
Új kutatások a dualizmus parlamentarizmusáról – Az NKFIH (OTKA) egri kutatócsoportjának ötéves munkája
Az Eszterházy Károly Egyetemen 2015 és 2020 között működött „A dualizmus kori magyar országgyűlések tagjainak feltárása és társadalomtörténeti elemzése” címet viselő NKFIH (OTKA) által támogatott kutatócsoport. Az alábbiakban a kutatócsoport
Laikus igazságszolgáltatás a századfordulón – Az Eremits-gyilkosság története
Nem számít közismert ténynek, hogy a „boldog békeidők” Európájának jogszolgáltatásában virágzott az esküdtbíráskodási rendszer, s a Monarchia Magyarországán is létezett. A laikus bíráskodás ily módon az egész kontinensen komoly szerephez
A női felső kereskedelmi iskolák létrejötte és alakulása 1948-ig
A 19. század jelentős fordulatokat hozott a nőnevelés ügyében. Különféle iskolatípusok nyitották meg kapuikat, a század végére pedig már érettségi vizsgát is tehettek a lányok. A női felső kereskedelmi iskolák
Gerbeaud Emil híres ligeti pavilonja
1885 tavaszán nyüzsgő békebeli élet folyt az Osztrák–Magyar Monarchiában. A magyar fővárosban nagyszabású rendezvényre készülődtek: a május elején nyíló Országos Általános Kiállításra, ahol mintegy 270 000 m2-en, 600 neves kiállító
Tavi sportélet a Balatonon a 19–20. század fordulóján
A balatoni vízisportok – úszás, vitorlásversenyek – szép múltjából sok részletet ismerünk már, de a tó mellett rendezett különféle, múltbeli sporteseményről kevesebbet tudunk. Pedig a színes, balatoni sportélet már a
Az Országház és Ferenc József – egy szabálytalan kapcsolat másik oldala
Az Országház a magyar törvényhozás otthona és egyúttal millenniumi nemzeti emlékmű is volt. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? Egy nemrég e rovatban közzétett írás megpróbált a kérdésre válaszolni. És hogyan
Bukovinaiak Kiskunhalason – két sikertelen székely-csángó telepítés margójára (1883, 1903)
„Csángók Halason. Furó Lajos úr 22 bukovinai csángó családot hozat le harkai birtokára ideiglenes letelepedésre. A csángóknak szombaton, e hó 9-én este kellett volna érkezniük a vasúton, de útközben valamelyik
Ferenc József és az Országház – egy szabálytalan kapcsolat
Az Országház nemcsak a magyar törvényhozás otthona volt, hanem millenniumi nemzeti emlékmű is. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? És hogyan viszonyultak Ferenc Józsefhez az Országház alkotói? A mostani írás az
Bürokrácia. Képes-e változni? – Recenzió Forgács D. Péter kötetéről
Forgács D. Péter bécsi szociológusként ír a bürokráciáról. Alaposan és lebilincselően vezeti be az olvasót a közszolgálat mechanizmusaiba, egészen az alapfogalmak áttekintésétől, a hivatalnokok jellegzetességinek bemutatásán keresztül törekszik a téma