agrártörténet
A bőség kosarából egyaránt senkinek sem jut
A Kedves Olvasó remélhetőleg megbocsátja nekem a híres Petőfi Sándor költemény szállóigévé vált verssorának meglehetősen szabadosan értelmezett átiratát, de indokoltnak tartom a kommunista ideológia meghirdetett céljai és az ehhez képest megvalósult
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Apáink földje – filmen a magyarországi kényszerkollektivizálás
A magyar paraszti társadalom felszámolása valójában már 1945-ben elkezdődött, ennek leglátványosabb fejezete a paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása. Ennek során a kommunista hatalom tömeges erőszakot alkalmazva termelőszövetkezetbe kényszerítette
Az amerikai agrárpopulista mozgalom és a People’s Party (1891–1908)
A 19. század végén számos agrármozgalom alakult a világban, amelyek a paraszti népesség sorsának javítására törekedtek. Az úgynevezett agrárpopulizmus nem kerülte el a gyors ütemben iparosodó Egyesült Államokat sem. 1891-ben
Heti Ajánló 2019/42. | 1950-es évek diákélete, mezőgazdaság és Trianon
Színes programkínálat egy naposnak ígérkező októberi hétre. Heti tudományos ajánlónkban ezúttal is változatos kínálatból szemezgethettek, lesz több könyvbemutató és konferencia, egy-egy előadás, kiállításmegnyitó és beszélgetés. Főbb témáink között szerepel az
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a
„Ami a tudományos pályámat illeti, inkább tanítvány vagyok, mint iskolateremtő” – interjú Barta Jánossal
Barta János a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa, az MTA doktora. Egyetemi pályafutása alatt volt tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, nyugdíjba vonulása előtt közel egy évtizedig vezette a debreceni Történelmi és
Uradalmak nyomában – interjú Szirácsik Évával
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főmuzeológusa, a Dominium Uradalomtörténeti Kutatócsoport alapítója, a 17-18. századi magyar történelem, a Koháryaknak, az uradalomtörténetnek és Nógrád megye helytörténetének elkötelezett kutatója. Szirácsik Évával eddigi
„Az értelmiségi felelősségnek súlya van” – interjú Orosz Istvánnal
Orosz István történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa, volt dékánja, rektorhelyettese, egykori országgyűlési képviselő, a Magyar Történelmi Társulat nemrég leköszönt elnöke. A
Rövid magyarországi sörtörténelem
“A sör annak bizonyítéka, hogy Isten szeret minket és azt szeretné, hogy boldogok legyünk. ” – állítólag e szavakat mondta egykor Benjamin Franklin, míg valamivel korábban Luther Márton vélekedett ekképp: