Árpád-ház
Hazudni akár a pápának is – A sebenicói püspökség létrejöttének rövid története
Könyves Kálmán, miután 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták, elfoglalta az észak- és közép-dalmáciai városokat és a szigetek jelentős részét. Ezzel magyar uralom alá kerültek komoly, későantik múltra visszatekintő városok
„Kinek teste a fehérvári egyházban temettetett” – Viták a székesfehérvári királysír azonosításáról
Ma már több mint másfél évszázada annak, hogy Székesfehérvárott olyan kincsre leltek, melyhez foghatót azóta sem talált középkori régészetünk: feltárták egy Árpád-házi uralkodó és felesége sírját.
Bebizonyosodott, hogy III. Béla nem finnugor eredetű volt? Amiről a hírek beszéltek, és amiről nem
Repül a hír, ki tudja hol áll meg? Csaknem az egész magyar sajtót bejárta az a hír, amely szerint azonosították az Árpád-ház DNS profilját. A Magyar Időktől az Euronewsig szinte
Szent László, a Kerekasztal lovagja
A Lászlóból Lancelot: Magyar király a Kerekasztal lovagjai között? (László to Lancelot: Hungarian Kings, Arthurian Knights) címmel került megrendezésre a Magyar Hagiográfiai Társaság őszi programsorozatának első eseménye. Az ELTE BTK
A várkonyi egyezmény: a korona és kard mondája
„Próbára akarom tenni a herceget, és megkérdem, vajon a koronát vagy a hercegséget kívánja-e bírni. Ha jó békességben a hercegséget akarja, ám legyen, de ha a koronát, ti ketten, főurak
„A várfogalom egészségesen ápol és eltakar, összemos”
Horváth Richárd, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást 2016. február 16-án „Várak és uraik a középkori Magyarországon” címmel. A hagyományoknak megfelelően, a Magyar Történelmi
Boszorkányok márpedig nincsenek? – 900 éve hunyt el Könyves Kálmán
Könyves Kálmán alakja kivételesnek számít a magyar uralkodók hosszú sorában. A régebbi történeti feldolgozások, különösen a tizenkilencedik században írottak, kiemelték azt, hogy Magyarország, és különösen az Árpádok, nemcsak hódítókat adtak