Árpád-kor
Adelheid magyar királyné. Néhány megjegyzés az Árpád-kori Magyarország külhoni forrásaihoz
A középkori szerzetes- és kanonokházakban összeállított necrologiumok vagy halottaskönyvek annak nyilvántartására szolgáltak, hogy a közösség tagjainak, illetve egyes jótevőinek az elhunytáról az év mely napján kell imával megemlékezni. A nyugat-
Ismerték-e a középkori lengyel krónikások Szent Lászlót és Magyar Királyságát?
I. (Szent) László (1077–1095) trónra kerülésének előzményeiről és uralkodásáról a krónikások Európa-szerte rendelkeztek ismeretekkel – az észak-franciaországi Laontól a kis-lengyelországi Krakkóig, a szászországi Magdeburgból Firenzéig maradtak ránk híradások –, s
Női jogképesség a 11-14. századi Magyar Királyságban
Laikusok között a mai napig tartja magát az a meggyőződés, hogy a középkorban a nők teljes jogfosztottságban éltek. Először apjuk, később férjük fennhatósága alá tartoztak, a mai értelemben vett nagykorúságot
Studia Mediaevalia II. – Archontológia a középkori egyháztörténet szolgálatában
2019. november 6-án a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság székházának tanácstermében a PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, a Pápai megbízottak a 14. századi Magyarországon (1294–1378) kutatócsoport,
Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban
Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat a Kárpát-medence más településein temették el. Aba Sámuel például Feldebrőn,
Amikor behalt az Árpád-ház – 25 szelfi az Árpád-korból
Amikor maga Aquinói Szent Tamás gyanúsítja meg az egyik népszerű közösségi oldal kommentáradatában Boldog Özsébet azzal, hogy kamuprofilt működtet, vagy amikor III. Ince dühében felkiált, hogy mégiscsak a terembulláját ennek
30 cikk, amit el kell olvasnod a szóbeli előtt – 1. rész
Ezzel a gyűjteménnyel a történelemből emelt szintű érettségire készülőknek szeretnénk segíteni. A szóbeli tematikához kapcsolódóan összeszedtük azokat a honlapunkon megjelent írásokat, amik átfogó képet vagy akár egy új nézőpontot tudnak
Hévízen járt a tél… Egy kiállítás margójára
Hévízen a belvárosban sétálva, a Rákóczi úton található a Belvárosi Múzeum, amely több kiállítással is büszkélkedhet, egyik ilyen “A világon egyedüli – Balneológiai és helytörténeti tárlat”. A látogató megtekintheti Hévíz
„A király kegyéből Spalato comese” A dalmáciai városok feletti magyar befolyás erősödése IV. Béla korában
1244-ben Spalato és Trau között háború tört ki, a két dalmáciai város viszályában IV. Béla magyar király Trau pártját fogta, melynek 1245-ben sikerült is ellenfelén felülkerekednie. Az uralkodó a béke
Vajk nevének lejegyzője. Thietmar, az ezredforduló krónikása és a magyarok
Köztudomású dolgokról nem mindig tudjuk megmondani, hogy milyen forrásra vezethetők vissza. Így áll a helyzet Géza fejedelem és Szent István korának néhány fontos adatával is. A magyar kultúrában élő emberek