Árpád-kor
Vajk nevének lejegyzője. Thietmar, az ezredforduló krónikása és a magyarok
Köztudomású dolgokról nem mindig tudjuk megmondani, hogy milyen forrásra vezethetők vissza. Így áll a helyzet Géza fejedelem és Szent István korának néhány fontos adatával is. A magyar kultúrában élő emberek
Egy magyar királyné ismeretlen portréja a krónikás források tükrében
Capet Margitról az emlékezetnek íródott krónikás források elbeszélései fontos adalékul szolgálnak III. Béla király második felesége életének vizsgálatához. Az Árpád-kori magyar-francia dinasztikus kapcsolatok közvetlen intenzitását megrajzoló történetírói munkák jelentős részét
“Mert nem volt az földi ember, egy azokból, kik most élnek” – Tanulmányok Szent Lászlóról és koráról
A debreceni MTA–DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport újabb értékes kötettel gazdagította már megjelent kiadványai sorát. A kötet a 2017-es Szent László év apropóján jelent meg. Az emlékév két
Hazudni akár a pápának is – A sebenicói püspökség létrejöttének rövid története
Könyves Kálmán, miután 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták, elfoglalta az észak- és közép-dalmáciai városokat és a szigetek jelentős részét. Ezzel magyar uralom alá kerültek komoly, későantik múltra visszatekintő városok
Kalandozások a középkorban
A Mesterszakos Középkorász Konferenciát immár hetedik alkalommal rendezték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem középkorral foglalkozó hallgatói. A konferenciát még 2012-ben azzal a céllal alapították az egyetem akkori diákjai, hogy fórumot
Ovidiustól a Kísérleti Kriminológiai Osztályig
Az Eötvös József Collegium Történész műhelye 2018. március 1–2. között immáron negyedik alkalommal rendezte meg hagyományosnak tekinthető éves műhelykonferenciáját, a Konferencia Clio műhelyében IV.-et. A tudományos ülésszak célja ezúttal is