diktatúra
Az állambiztonsági iratok kutatásának új lehetőségei
Hogyan látta és láttatta az államhatalom a különböző ellenzéki és ellenkulturális jelenségeket? Hogyan ábrázolható és kutatható az állambiztonság és az ellenkultúra viszonya a keletkezett iratok alapján? Miként változott a rendszerváltás
Szabadulás nélkül
1945-ben mintegy háromezer (más források szerint legalább négyezer) embert hurcoltak el Érdről és a környékbeli településekről málenkij robotra. A városban található Magyar Földrajzi Múzeumban 2015 októbere óta látható egy állandó kiállítás,
Heti ajánló 2017/34.
A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, régészeti helyszínelők, valamint szekszárdi helytörténet és levéltári séta eheti programajánlónkban. Szerdán, augusztus 23-án 18.00 órától kezdődik a Gulág Emlékbizottság által szervezett Emlékséta a Totalitárius
Heti ajánló 2017/31.
Élő múzeum, mindennapok a kora-újkorban, 20. századi távol-keleti politikai rendszerek kialakulása, tradíciók és újítások történeti nézőpontból, valamint kurátori tárlatvezetés a reformáció fél évezrednyi tárgyi és szellemi örökségéről. Eheti programajánlónk Naptár
“Interjúzni muszáj.” A magyar oral history gyűjtemények története
Kik és miért interjúztak a Kádár-korszakban? Hogyan őrizhették meg az elkészült interjúkat? Milyen interjútárak jöttek létre a Kádár-korszakban? Kikkel készültek interjúk és milyen céllal? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket
Diktatúrák egyházi áldozatai – konferencia a bécsi Pázmáneumban
A diktatúrák örökségének szerves részét képezi a múlttal való szembenézés, az elkövetett bűnök feldolgozása és az áldozatok emlékének ápolása. Az emlékezés jegyében szervezett tudományos tanácskozásnak a gazdag múltra visszatekintő bécsi
A jogfosztottság traumái – Mindent a GULAG-ról
Hogyan jelenhetnek meg a jogfosztottság traumái a múzeumok világában? Erre a kérdésre kereste a választ az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a GULAG Emlékbizottság támogatásával megrendezett, A Szovjet Gulagtól a Magyar
Szembenézni a múlttal – egy terhelt múltú ház Kölnben
A 20. század szörnyűségeit feldolgozni akaró társadalmi emlékezet különösen fontosnak tartja azt, hogy az egykori diktatúrák szimbolikus központjait és a bűntetteik helyszíneit megőrizze a kollektív emlékezés számára. Ezeknek az emlékhelyeknek
A diktatúra anatómiája – Carl Schmitt, a nácizmus koronajogásza
„A huszadik század klasszikusa, akinek ugyan az átlagember nem ismeri a nevét, ám mégis lehetetlen megkerülni.” – sommázta röviden Carl Schmitt (1888-1985) német jog- és politikai filozófus szerepét Gedő Éva