dualizmus
Wlassics Gyula 1895-ös rendelete és a női felsőoktatás kiszélesedése Magyarországon
A 19. század második felében a nők szerepe folyamatosan változott. Az urbanizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások hatására a nők ideje és ereje felszabadult. A férfi továbbra is
Ki volt br. Szilassy Gyula? – Első rekonstrukció a kortársi értékelések mentén
2020-ban, születésének 150 évfordulóján a kortársainak, munkatársainak tollából fennmaradt benyomásokat, véleményeket kívánjuk ezen cikk útján összegyűjteni. A címben megfogalmazott kérdésre kielégítő és kimerítő választ a br. Szilassy Gyula halálának 100.
„Alföldi zsidógyerekből egész nemzet történésze” – Angyal Dávid élete
Angyal Dávid munkássága meghatározó a magyar történetírásban, újszerű megközelítései, forrásfeldolgozó munkája, következetessége, az igazság keresése példaként álltak és állnak mai napig is. Bár a történész 1943-as memoárja szerint úgy érezte,
A felső-magyarországi „szörnyeteg“ – Grünwald Béla története
Grünwald Béla (1839–1891) Zólyom vármegyei alispán a szlovák nemzeti emlékezet egyik legnegatívabb személyisége, ami nem is csoda, hiszen az ő nevéhez köthető a dualizmuskori Magyarország szlovákellenes politikájának leglátványosabb eleme, a három szlovák tannyelvű
Egy „jó szocialista és jó polgár” – Malasits Géza pályafutása
A magyar szociáldemokrácia méltatlanul elfeledett alakjai közé tartozik Malasits Géza. Autodidakta munkásból vált a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) politikusává. Két politikai rendszerben, a Horthy-korszakban és az 1945 utáni rövid demokratikus
Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó vezérkari főnöke – Artur Arz von Straussenburg élete
Hiánypótló kötetet jelentetett meg 2019-ben a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó Előre, Arz! – A Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke, báró Artur Arz von Straussenburg cs. és kir. vezérezredes élete és pályafutása címmel
„Mert akármit mondanak is, kívülről, főképp a Duna felől, az új országháza csodaszép épület” – az Országház fogadtatása
Az 1880-as évek első felében az Országház létesítésének gondolata, illetve a tervpályázat és a kiválasztott terv a közérdeklődés középpontjában állt. Utóbb az elkészült épület került a dicséretek és bírálatok kereszttüzébe.
Mikszáth Kálmán és Rimaszombat
A dualizmus korának egyik legjelentősebb alkotója, Mikszáth Kálmán gyerekkorának egy jelentős szakaszát Rimaszombatban töltötte, s itteni élményei végigkísérték pályáját, vissza-visszaköszönve irodalmi műveiben. Hogyan élte meg az író az töltött éveket,
„Egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása csak akkor jöhetne kérdésbe, ha az önálló államiság kivívva lenne” – vita az Országház tervezése körül
Az Országház a dualizmus-kori Magyarország nagy és szimbolikus építési akciója volt. Tervezése és kivitelezése éveken-évtizedeken át a figyelem középpontjában állt, vele kapcsolatosan építészeti, ideológiai és politikai megfontolások egyaránt jelentkeztek. Történetéhez
Új kutatások a dualizmus parlamentarizmusáról – Az NKFIH (OTKA) egri kutatócsoportjának ötéves munkája
Az Eszterházy Károly Egyetemen 2015 és 2020 között működött „A dualizmus kori magyar országgyűlések tagjainak feltárása és társadalomtörténeti elemzése” címet viselő NKFIH (OTKA) által támogatott kutatócsoport. Az alábbiakban a kutatócsoport