dualizmus
Dualizmus kori magyar parlamentarizmus – regionális nézőpontból
2023. december 7-én került sor az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) működő parlamentarizmustörténeti (NKFIH OTKA K 134378) kutatócsoport konferenciájára a dualizmus kori magyar parlamentarizmusról. A tudományos tanácskozás célja az volt,
Pest-Buda útja az egyesítésig a közlekedés fejlődésének tükrében
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda városa, amely a 19. században az ország gazdasági központjává vált – lassan felzárkózva az európai tendenciákhoz. Írásomban ennek a gazdasági fejlődésnek a
Buda, Pest, Óbuda és a városegyesítés gondolata
Ha a reformkori előzményekből vagy Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. június 24-i rendeletéből indulunk ki, szinte magától értetődőnek tűnik, hogy megvalósult Buda–Óbuda és Pest egyesítése. Az 1849-es rendelettel kimondott első, majd
„A halálbüntetés zárt helyen, nyaktilóval hajtatik végre.” – Egy sikertelen adaptációs kísérlet első büntető törvénykönyvünk születésekor
A halálbüntetés a mai napig állandó témát szolgáltat a jog, a politika, a filozófia és más tudományágak területén. Alkalmazása mellett és ellen rengeteg érvet hoztak fel a felvilágosodás kora, az
Magyarországi szabadkőműves oktatási intézmények hálózata a Kelet közlöny alapján (1899–1911)
A népoktatásügy, népnevelés, az alsóbb néprétegek szellemi felzárkóztatásának víziója tehát már a 19. század második felétől előkelő helyet foglalt el a magyarországi szabadkőművesség törekvései között. Amint a szabadkőművességet Magyarországon 1868-ban
Mi lett veletek honvédek? – Az 1848/49-es honvédek sorsa a megtorlás és a dualizmus alatt
A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének középpontjában az 1848/49-es honvédek sorsa és utóélete állt, a forradalom és szabadságharc leverését követő évtizedekre fókuszálva. A 2023. március 21-i kerekasztalra a Szegedi
Kiállítás nyílik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc veteránjairól
Kik voltak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legmagasabb kort megérő katonái? Hol éltek, kik gondozták őket? Hogyan emlékezünk meg ma egykori szabadságharcunk veteránjairól? Akit érdekelnek a válaszok ezekre a kérdésekre,
Augusztus 20. jelentésváltozásai – az ünnep története 1038-tól napjainkig
Magyarország alaptörvénye három ünnepet tart nyilván nemzeti ünnepként. Ebből kettőn szabadságharccal egybekötött forradalomra emlékezünk: március 15-én az 1848/49-esre, október 23-án az 1956-osra. Augusztus 20. tartalma teljesen más: nemzeti, állami és
Kik voltak az első női főispánok? – A vármegyék élén álló nagyasszonyok és emlékezetük
A megyei kormánymegbízottak főispánná való átnevezésének hírére ellepték a médiát azok a hírek, miszerint egy fejkendős parasztasszony, Berki Mihályné volt 1948-ban az első női főispán. A megfogalmazás sok szempontból is
Modernkortörténeti Doktorandusz Konferencia a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája 2022. április 29–30-án tudományos konferenciát rendezett Modernkortörténeti Doktorandusz Konferencia címmel. A szimpózium elsődleges célja az volt,