egyházpolitika
Az utolsó megkoronázott pápa – 125 éve született VI. Pál
A II. Vatikáni Zsinatot lezáró és a reformokat életbe léptető pápaként vonult be a katolikus Egyház történetébe VI. Pál pápa, akire újító konzervatívként a párbeszéd embereként tekinthet az utókor. Családi
„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré…” A békepapi mozgalom létrejötte, szervezete és szerepe a Magyar Népköztársaság egyházpolitikájában (1950-1956)
A 20. századi kelet-európai egyháztörténet egyik legkényesebb fejezete a papi békemozgalom szerepe, a pártállam egyházpolitikai végrehajtói mechanizmusán belül elfoglalt szerepének feltárása, annak politikatörténeti, társadalomtörténeti és teológiai vonatkozásaival együtt. Ennek kutatását
Görögkatolikus apácák kiutasítása Kárpátaljáról (1939)
Kárpátalja területének Magyarország fennhatósága alá kerülését követően azonnal megkezdődött annak társadalmi konszolidációja és gazdasági integrációja. A visszaillesztés, de főleg a konszolidáció folyamatában a budapesti politikai elit fontos szerepet szánt a
„Isten népe elrejtve él” – Keresztény helytállás és hitvallás a Kádár-korszakban
Az 1956-os forradalom leverése után berendezkedő Kádár-rezsim új kihívások elé állította a keresztény magyar társadalmat. Az „aki nincs ellenünk, az velünk van” mottó jegyében zajló manipulatív egyházpolitika miatt összetettebb morális
Az apparátus gépezete munka közben. Az Állami Egyházügyi Hivatal részvétele a kényszerkollektivizálásban
Cikksorozatunk előző részében megkíséreltük felvázolni egy első látásra bonyolultnak tűnő bürokratikus struktúra szervezeti kiépülését, a pártállami egyházpolitika végrehajtásáért felelős szakosztályok különböző feladatkörét, valamint a helyi szintű egyházügyi igazgatásnak az összes
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint
Heti Ajánló 2020/10. | Kultúrharc és kultúrtranszfer
Egy 125 évvel ezelőtti kultúrharc egy egyházpolitikai reformcsomag kapcsán, illetve az egyház és kultúrtranszfer kapcsolatát vizsgáló kötet bemutatója is az első márciusi ajánlónkban, de terítékre kerül az új történelem kerettanterv,
Heti Ajánló 2020/3. | Főszerepben II. Rákóczi Ferenc és Hóman Bálint
2020 első tudományos programajánlójának főszereplői Hóman Bálint, II. Rákóczi Ferenc és a hódmezővásárhelyi prédikátorok. Kínálatunkban konferencia, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és a Hadtörténelmi Délutánok következő rendezvénye. Január 13., hétfő 17.00-tól a székesfehérvári Városháza
Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében
Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének keretei kevésbé feltártak, mint 16–18. századi kollégáik hasonló tevékenysége. Örvendetes módon azonban egyre több kutató foglalkozik
A hatalom és a magyarországi egyházak 1918/1919-ben
Hogyan viszonyultak az egyházak az őszirózsás forradalomhoz, a Károlyi- és Berinkey-kormányokhoz, valamint a Tanácsköztársasághoz? Milyen tulajdonságok jellemezték a forradalmi kormányzat egyházpolitikáját? Milyen intézkedéseket foganatosított a proletárdiktatúra az egyházakkal szemben? Megannyi