életpálya
„Szakszerűen, hitelesen, közérthetően” – interjú Tóth Eszter Zsófiával
Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató. Történelmi munkák és ismeretterjesztő cikkek rendszeres és népszerű szerzője. Kutatási területe sokrétű: a Kádár-korszak nőtörténelmétől kezdve a családkutatáson keresztül az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiig
„Le kell térni a kitaposott ösvényről!” – interjú Pap Norberttel
Pap Norbert történész-geográfus neve sokaknak ismerős lehet Szulejmán türbéjének világsajtót bejárt felfedezése, a szigetvári ásatások és az újabb mohácsi csatával kapcsolatos kutatások kapcsán. Vajon hogyan jutott el ezekhez a kutatási
László Gyula, a szegény emberek régésze
1910. március 14-én született László Gyula régész, egyetemi tanár és képzőművész. Neve a nagyközönség számára leginkább a kettős honfoglalásról ismert, egyetemi oktatóként pedig számos kiváló régészt indított el a pályán.
„Egy jó történész sohasem tud eleget” – interjú Juhász Balázzsal
Juhász Balázs Olaszország 19–20. századi történelmével, a magyar–olasz kapcsolatok két világháború közötti, valamint első világháború alatti történetével foglalkozik. Első könyve 2018-ban, Olasz–magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok: A Bethlen-kormánytól a Gömbös-kormányig
Egyháztól a rockzenéig – interjú Csatári Bencével
Csatári Bence 1972-ben született Budapesten, érettségit azonban már Sárbogárdon szerzett. Tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem–földrajz szakon szerzett diplomát. Doktori disszertációja – melynek címe A Kádár-rendszer könnyűzenei
„Az olvasóknak könnyen elérhető, hiteles írásokra van szükségük” – interjú Hevő Péterrel
Hevő Péter szlovákiai magyarként, Révkomáromban született és járt középiskolába. A történelem szakot már Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Doktori (PhD) értekezését Az újraegyesített Németország és a Bundeswehr kihívásai az
Olaszország és a magyar revízió – interjú Hamerli Petrával
1927 és 1934 között az olasz és a magyar diplomácia szorosan együttműködött. Magyarország a revíziós törekvések támogatását várta Olaszországtól, míg az olasz kormány abban reménykedett, hogy partnere segítséget fog nyújtani
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
Tőkéczki László emlékére
Elsősorban talán a mozgása volt félreismerhetetlen. A bölcsészkar épülete hiába lett évekkel ezelőtt felújítva, a napsugarak valahogy mindig opálosan jutnak át az üvegablakokon, a korai alkonyok pedig hamar félhomályba borítják
„A múlt megőrzésének méltó helyszíne a levéltár – e nélkül pedig nincsen jövő sem” – interjú Kult Lászlóval
Kult László, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának igazgatója eddigi pályája során távoli régiókat járt be kutatóként. Történészként először Japánnal foglalkozott, később levéltárosként a 20. század második felének történéseivel