eszmetörténet
Az első világháború a kortársak szerint
Emlékeim szerint az egyetemi történelemoktatásban a historiográfia olyan tárgy volt, amelyet a történelem szakos hallgatók többsége csak teljesíteni szeretett volna, de különösebben nem érdeklődött iránta. A legtöbb historiográfiával foglalkozó szakmunka,
Nemzettudat és felekezeti kultúra – interjú Őze Sándorral
Őze Sándor történész, az MTA doktora, 1995 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa, 2013 óta a PPKE BTK Történettudományi Intézetének, 2017 óta pedig Történelemtudományi Doktori Iskolájának is vezetője. Fő
“Szellemi mérföldkövek” vagy „mentális paraziták”? – Eszmék és ideológiák
Az Árkádia online folyóirat új sorozatba kezdett az Árkádia Kiskönyvtár megjelentetésével. Korábban Szeghő Patrik írt Az abszolutizmus kora című kötetről az Újkor.hu portálra recenziót, ez az ismertető pedig a sorozat
Az abszolutizmusról dióhéjban – Újabb kötet az Árkádia Kiskönyvtárból
A Kronosz Kiadó jóvoltából megjelenő Árkádia Kiskönyvtár sorozat nem titkolt célja elősegíteni az irodalom és történelem tanításának megújulásához. A tematikus sorozatokban megjelenő könyvecskék mintegy 150 oldalon vállalják, hogy altémák mentén,
Féja Géza és a Márciusi Front
1937. március 15-én a Nemzeti Múzeum kertjében összegyűlt mintegy ötezer fős tömeg előtt a népiekhez tartozó – akkor 24 esztendős – Kovács Imre ismertette a Horthy-rendszerrel szemben megfogalmazott követeléseket. A
Iránytű a 20. század meghatározó magyar politikai vezetőihez
Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a PoliticalCompass.org nemzetközi politológiai kérdőíve segítségével ábrázoljuk a 20. századi magyar történelem meghatározó politikusait egy olyan kétdimenziós koordináta-rendszerben, mely a társadalmi értékeket a tekintélyelvűségtől
Trianon és a revízió Németh László írásaiban
1. A magyar népi mozgalom A magyar népi mozgalom legfontosabb céljait, politikai programját Németh László fogalmazta meg íróként, illetve irodalomszervezőként a két világháború közötti Magyarországon. Szellemi és politikai mozgalmak esetében
Az egység szimbólumai – a szabadság kódjai
Közös időszaki kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából, mely az akkori események szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi, valamint az 1848-49-es és
Magyarország 20. századi története és a globális összefüggések – interjú Laczó Ferenccel
Laczó Ferenc jelenleg a Maastrichti Egyetem docensként dolgozik, korábban a jénai Kertész Imre Kolleg tudományos munkatársa volt (2010-2015). A Közép-európai Egyetem Történelem Tanszékén doktorált 2011-ben, első könyve Felvilágosult vallás és
A második nyelvújítás és a polgárosodás kérdései a reformkorban – interjú Veliky Jánossal
Veliky János több évtizede kutatja a modern magyar politikai gondolkodás történetének kérdéseit. Most a reformkori politikai gondolkodástörténet és a politikai nyelvek kapcsolatáról beszélgetett a Debreceni Egyetem Újkori Magyar Történeti Tanszékének