gender studies
Az anyaság forradalma
A nyugati civilizáció elmúlt 400 éves történetében talán semmi nem gyakorolt olyan hatást a nők életére, mint a családok méretének zsugorodása, az anyaság szerepének átalakulása. Sarah Knott a 17. századi
A társadalmi nemek (gender) tudománya és a történetírás
A társadalmi nemek tudománya az utóbbi időkben a közéleti viták középpontjába került, s számos politikus, újságíró, tudós, „influenszer” fejtette ki véleményét arról, hogy egyáltalán beszélhetünk-e tudományról a gender esetében. Ennek
A posztszovjet térség társadalmi változásai
Az elmúlt bő hatvan év során óriási mértékű politikai, társadalmi és kulturális változások zajlottak le Kelet-Európában és Oroszországban. Skandinávia legrégebbi felsőoktatási intézménye, az 1477-ben alapított Uppsalai Egyetem Regimes and Societies
Kéjnők és lövészárok-lotyók az első világháború alatt
Kéjnők és lövészárok-lotyók – Prostitúció az I. világháború alatt címmel rendezett kerekasztal beszélgetést a Politikatörténeti Intézet (PTI) 2017. november 29-én A háború peremén címet viselő első világháborús beszélgetés-sorozat utolsó eseményeként.
„A jelen és a jövő sokkal jobban érdekel, mint a múlt” – Interjú Pető Andreával
Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Közép-európai Egyetem (Central European University) egyetemi tanára. A 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek tudományának nemzetközileg elismert kutatója. Budapesti nőtörténeti városnéző túráival,
A nőknek is van történelmük! – Interjú Joan Wallach Scott-tal
Mennyiben járulhat hozzá a feminista történetírás a kollektív női identitás kiformálódásához? Milyen kihívások várnak a nőtörténészekre a 21. században? Joan Wallach Scott-tal, a Princeton Egyetem professzor emeritájával a Central European
Kormányzóné a filmhíradókban
A Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, s ezt követően folyamatos megjelenéssel 1944 végéig 1084 kiadást élt meg. Horthy Miklósné a
Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával
Milyen út vezet a nőtörténeti kutatáshoz? Milyen fehér foltok vannak ezen a területen? Milyen módszerrel lehet ezeket kutatni? Czeferner Dórával, a Pécsi Tudományegyetem doktorandájával Vér Eszter Virág beszélgetett. Czeferner Dóra. Fotó:
A szüfrazsett, avagy küzdelem a nők választójogáért
„A mai kor embere arra kényszeríti a nőt, hogy elhagyja otthonát, azonban szemrehányást tesz neki, ha ezt megteszi.” – Az 1914 előtti feminista sajtó végtelenségig ismételt frázisa a női szerepek
Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből – recenzió
Árvai Tünde Városanyák – Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című kötete nő- és helytörténeti szempontból egyaránt hiánypótló: a női nem pécsi képviselőit állítja vizsgálatának középpontjába. A tárgyalt időintervallum