GUPVI
A magyarországi német kisebbség 1944/45-ös kálváriája – interjú Márkus Beátával
„1945 januárjában több tízezer civilt, nőket és férfiakat szállítottak fűtetlen, zárt marhavagonokban a Kárpát-medencéből kelet felé. A szerelvények a szovjet Állami Védelmi Bizottság 1944. december 16-án kelt 7161. számú határozatának
Gupvi, Gulág – Magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/1945-2019/2020
2019. november 25-én az Országház Felsőházi ülésterme adott otthont újfent a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (továbbiakban: GKNT) nemzetközi konferenciájának, melyen a legújabb kutatási eredményeket összegezték. A konferencia és az
Hatszázezer magyar fogoly 1944 és 1960 között a Szovjetunióban – a teljes nyilvántartás Magyarországra érkezik
Az oroszországi magyar vonatkozású levéltári iratfeltárás történetének eddigi legnagyobb mennyiségű adatátadását jelentette be az Országházban Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Andrej Viktorovics Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarhiv) helyettes vezetője,
Veszélyes viszonyok – Székely András visszaemlékezései
Azok a Veszélyes Viszonyok… A most ismertetni kívánt kötet nemcsak azok számára lehet élvezetes, akik a múlt szakértőiként, tudományos szemszögből vizsgálják a 20. század második felének eseményeit, hanem azoknak is, akik
„Azokról essen több szó, akik magukénak mondhatták a diktatúra birtoklását.” – interjú Máthé Áronnal
Máthé Áron történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese. Életútjáról, a NEB elmúlt négy éves eredményeiről, a nyilas és kommunista mozgalom összehasonlításáról, valamint a 20. századi Magyarországon berendezkedő totalitárius
„Az igazság szabaddá tesz…” – Avagy a „málenkij robot” Örök tele
2018. november 21-én, a közelgő Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának alkalmából került sor „Az igazság szabaddá tesz…” – „Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban című
A tizenegyedik bugyor – A „málenkij robotra” hurcoltak emlékkiállítása
Magyarország második világháborús veresége után a polgári lakosság szenvedését tovább fokozta, hogy Sztálin parancsára összeterelték a munkára fogható emberek egy részét, majd a végtelenbe futó sínpályákon marhavagonokban szállították őket kilátástalan