Hunyadi János
Nándorfehérvár, 1456. július 22. – Hunyadi János legnagyobb hadi sikere
Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után II. Mehmed szultán elérkezettnek látta az időt, hogy elfoglalja Magyarország kulcsát, amelyet az oszmán csapatok már többször megkíséreltek bevenni. A Nándorfehérvár elleni előkészületek már 1455 decemberében
Szkander bég és az albán ellenállás
Szkander bég személyével és az albán ellenállással kapcsolatban rengeteg hamis tény él a köztudatban, melyek sokszor még a kutatók számára sem egyértelműek. Erre jó példa az albán települések funkciójának megítélése,
A Magyar Királyság külpolitikája (1445–1448)
Az 1389-es rigómezei szerb vereséget követően állandósultak a török portyák a magyar délvidéki határszakaszon – egy évvel később már magyar területekre léptek az oszmán harcosok. Ezután az oszmán előrenyomulás döntő
Na, ki a király? – A könyv, amelyik mégsem véresen komoly
Nem mindennapi élményben lehet része annak, aki kézbe veszi Benedek Szabolcs: Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája című könyvét. Apró, kényelmesen lapozgatható formátumú, puhafedeles kiadvány néhány fekete-fehér rajzzal,
Árpádok, Anjouk, Jagellók – Naprakész ismeretek a középkori magyar történelemről a Magyar História sorozatban
Három dologhoz, jelesül a labdarúgáshoz, a politikához és a történelemhez minden magyar „ért” – tartja a közbeszéd, de legalábbis véleménye van róla. A Kárpát-medence középkori évszázadainak meghatározó alakjai, sorsfordító eseményei
Hunyadi János hosszú hadjárata és a kísérleti régészet útjai
Több baranyai hagyományőrző csapat fogott össze, hogy túrával emlékezzenek meg Hunyadi János hosszú hadjáratáról (1443–1444). Az esemény reményeik szerint nyitánya lesz a késő középkori hadviselés hosszabb távú, kísérleti régészeti jellegű
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 10. rész: A király halála
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit nem
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 9. rész: Husziták a kolostorban
A Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan,
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 8. rész: A kormányzó
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 7. rész: A hét kapitány
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit