irodalom
Az irodalom és a történelem határterületein – Interjú Agárdi Péterrel
Agárdi Péter József Attila-díjas irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár, könyvtáros, az 1970-es években indult magyar bölcsésztudós-nemzedék egyik emblematikus, sokoldalú képviselője. Több mint húsz szakkönyve jelent meg, főbb kutatási területei a
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos
A függetlenségnek nincs neme – Vita és Virginia
2018-ban a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált Clanya Button rendezőnő Vita és Virginia – Szerelmünk története című filmje. A film alapjául Eileen Atkins drámája szolgált, amelyhez a forrásanyagot Vita Sackville-West és
Szembenézés a keserűséggel – Gustave Flaubert
Impassibilité: az írónak hidegen, tárgyilagosan kell bemutatnia hőseit, nem mérlegelheti tetteiket, főképp nem fejezheti ki érzelmeit egyikük iránt sem – hiszen a valóság is épp ilyen közönnyel ad teret életünknek.
„Hullatja levelét az idő vén fája” – Komjáthy István és a Mondák könyve mai szemmel
Komjáthy István Mondák könyve – Hun és magyar mondák című kötete elsőként 1955-ben látta meg a napvilágot. Az első kiadást tizenöt másik követte, legutóbb 2016-ban vehették kézbe az olvasók a
Hitvita, história, szellemi örökség – A hitvita mint a szellemi hagyomány és a kulturális örökség szegmense
Idén jelent meg Bitskey István tanulmánykötete Hitvita, história, szellemi örökség címmel a Kulturális örökség könyvsorozatsorozat legújabb részeként, amely sorozat a magyarországi művelődéstörténetet egy-egy témakörét tárja az olvasó elé. A kötet
„A történelmi regények missziója, hogy népszerűsítsék a történelmet…” – interjú Fábián Jankával
Fábián Janka (született: Mezei Johanna) angol-francia-történelem szakos tanár. 2009 óta évente legalább egy kötettel örvendezteti meg a romantikus történelmi regény iránt érdeklődő olvasóközönséget, egyesek egyenesen a műfaj magyar nagyasszonyaként tartják
„A szépség költője” – John Keats élete
„Itt nyugszik az, kinek nevét vízre írták” – olvasható John Keats sírján, Róma protestáns temetőjében, a Cimitero Acattolicoban. Úgy tudjuk, hogy maga a haldokló költő fogalmazta meg sírfeliratát, ezt a
Glossza – a Bölcsészettudományi Kutatóközpont új podcast-sorozata
Elindult a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz
A publicista Féja Géza
83 évvel ezelőtt a magyar népi mozgalom tagjai néhány fiatal egyetemistával kiegészülve reformmozgalmat indítottak Magyarországon, kiindulópontnak a márciusi ifjak kilenc évtizeddel korábbi programját tekintették. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a