irodalomtörténet
Pázmány-kutatás a Kádár-korszakban – interjú Bitskey Istvánnal
Bitskey István professzor a kora újkori magyar irodalom és művelődéstörténet kutatásának megkerülhetetlen alakja, aki évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar történetírásnak. Ennek ellenére tudományos útjának indulása a Kádár-korszak elején nem
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
Aki kezet fogott Arany Jánossal – Torkos László élete
Torkos László Kőszegen kezdte a pályafutását, a Chernel utca 2-es számú palotában, amelyet ma Torkos házként emlegetnek a városban. Nem számított kora kiemelkedő poétájának, hírnevét inkább hosszú életének köszönhette, két
„Egyszer volt, hol nem volt” – a mesegyűjtő Grimm testvérek
Szinte minden olvasó számára ismert Jancsi és Juliska, Csizmás kandúr, Hófehérke és a hét törpe vagy Csipkerózsika története. Sokan azt is tudják, hogy az imént felsorolt mesék a Grimm testvérek
Heti Ajánló 2019/50. | Protestantizmus, álparlament, cukoripar
Tudományos progamajánlók főbb témái többek között a zalai protestantizmus, álparlament az államszocializmusban és a cukoripar privatizációja 1989 után. Ezeken kívül természetesen több izgalmas konferencia, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés szerepel heti kínálatunkban. December
Heti Ajánló 2019/47. | Irodalompolitika, álarcok és az erőszak tapasztalata
Heti tudományos programkínálatunkban helyet kapott többek között konferencia a magyar irodalom és szovjet irodalompolitika kapcsolatáról, könyvbemutató Szent László és a numizmatika kapcsolatáról, valamint vita és előadás, amik központjában a Tanácsköztársaság
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
Széchy Mária, a murányi Vénusz
Széchy Mária az egyik leghíresebb Kőszegre költöző személy, bár letelepedése nem önkéntességen, inkább kényszeren alapult. A férje, Wesselényi Ferenc nádor nevével fémjelzett összeesküvés leleplezése után az özvegy ultimátumot kapott Bécstől,
A „kétmázsás irodalomtörténet” elfeledett szerzője – Emlékezés Pintér Jenő (1881–1940) irodalomtörténészre
A magyar irodalomtörténet egyik „legszorgalmasabb munkása” volt, aki 1905 és 1910 között a jászberényi gimnáziumban tanított. Több mint nyolcvan éve jelent meg Pintér Jenő A magyar irodalom története című, először
A Nagy Háború az irodalomban – Kőbányai János könyvéről
Az első világháború centenáriumi évfordulójára – talán nem véletlenül – sorra jelennek meg az áttekintő-összegző elemzések és új szemléletű monográfiák, s köztük az eseményeket nem szigorúan vett „történeti kontextusban” vagy