katolikus
Pázmány Péter 1632-es császári követsége Rómában (Kiadatlan vatikáni forrásokkal)
Pázmány Péter neve hallatán leginkább a róla elnevezett egyetem, az utcanevek és a magyar barokk jut eszünkbe, azonban diplomáciai tevékenységeiről, munkásságáról sokkal kevesebb információval rendelkezünk. Ezt az űrt kívánja betölteni
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint
A trianoni Magyarország a Vatikán szemével
Hogyan látta a Vatikán az 1920-as évek Magyarországát? Ehhez nyújt adalékokat a Lorenzo Schioppa nuncius politikai jelentéseiből (1920–1925) címmel megjelent kiadvány, ami október 1-jén került bemutatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Papokat gyilkoló honvéd tábornok? – A kókai és a tápiószecsői plébános kivégezése a tavaszi hadjárat idején
Az 1848/49. évi szabadságharc története már túlnyomórészt ismert. Azonban még mindig akadnak kisebb-nagyobb epizódok, amely feltáratlanok, vagy kevéssé ismertek, és amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy árnyalhatják egy-egy résztvevő személyéről korábban
A gyulafehérvári egyháztörténeti és teológiai kutatások tizenöt évének termései
A gyulafehérvári teológiai oktatás keretében folyó egyháztörténeti kutatások elmúlt 15 évben született eredményeinek nagyszabású prezentációjára került sor 2020. január 24-én a PPKE Horánszky utcai épületében. A rendezvényt az egyetem Fraknói
Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről
2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport negyedik egyetemi műhelyszemináriumára. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A professzionális történeti kutatás és egyetemi oktatás integrációját elmélyíteni kívánó, egyúttal a szélesebb érdeklődő
Római nemzetközi konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében
Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének keretei kevésbé feltártak, mint 16–18. századi kollégáik hasonló tevékenysége. Örvendetes módon azonban egyre több kutató foglalkozik
Fraknói szabadegyetem ötödjére
Idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a hagyományosan augusztus első napjaiban tartott Egyháztörténeti Nyári Akadémiáját. Az első, 2015. évi „szabadegyetem” óta hagyománnyá vált esemény idén
Mozaikcsaládok a kora újkorban
Napjainkban a gyermekek mintegy tíz−tizenöt százaléka él mozaikcsaládban. Régen, a premodern társadalomban kétszer, háromszor ennyien nevelkedtek mostohacsaládban: a kiskorúak egyharmada. Manapság leginkább válások és újraházasodások következtében jönnek létre ezek a
Bíboros protektorok, a „monarchiák őrangyalai” – interjú Matteo Sanfilippóval
Prof. Matteo Sanfilippo olasz történész 1956-ban Firenzében született. Az 1980-as években a római La Sapienza Egyetemen Franco Gaeta és Raoul Manselli tanítványaként szerzett diplomát, majd Kanadában tanult az Ottawai Egyetemen. 1990-ben a