kora újkor
A török-magyar kapcsolatok fél évezrede
A Török Állami Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár közös gondozásában impozáns forráskiadvány jelent meg nemrégiben, amely 1448-tól 2016-ig fogja át a két ország kapcsolatát. A magyar részről Szepesiné Simon
Búcsúcédulák, vörös orrú apostolok és Horthy gyöngybetűi
Luther Márton 1517-es wittenbergi fellépése örökre megváltoztatta Európát. Az esemény következtében addig öröknek gondolt rendszerek bomlottak fel, s alapjaiban formálódott át az egész addig ismert keresztény világ. A reformáció ötszázadik
Heti ajánló 2017/31.
Élő múzeum, mindennapok a kora-újkorban, 20. századi távol-keleti politikai rendszerek kialakulása, tradíciók és újítások történeti nézőpontból, valamint kurátori tárlatvezetés a reformáció fél évezrednyi tárgyi és szellemi örökségéről. Eheti programajánlónk Naptár
Rákóczi Zsigmond, a kultúrapártoló és zsoltárszerző fejedelem
A művelődés, műveltség fontosságával a magyar történelem kiemelkedő személyiségei mindig is tisztában voltak. Gondoljunk csak Mátyás király Corvináira, humanista tudósaira, a visegrádi reneszánsz udvar társaságára, vagy később Balassi Bálintra és
Az országgyűlések nélküli időszak – II. József és Albert herceg
A Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi elismertségét és szélesebb körben megismertesse munkatársainak történeti kutatásait. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című sorozat. A második alkalommal megtartott
A társuralkodó, a helytartó és a 18. század második fele – interjú Kulcsár Krisztinával
Kulcsár Krisztina történész, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, ahol az 1945 előtti kormányszervek főosztályán a helytartótanácsi és a bírósági iratanyag referense, a levéltári honlap A hét dokumentuma
„A hatalmi diskurzust nem lehet a végtelenségig folytatni”
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett konferenciasorozat a készülő új irodalomtörténeti kézikönyv módszertani előkészítő sorozata. Az Értelmezés hatalma III: A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai
Válasz Botlik Richárdnak – A történészi szakma alapelveiről
Nincs könnyű helyzetben az a történész, aki válaszolni szeretne Botlik Richárd tévedésektől, csúsztatásoktól hemzsegő recenzióira. Ilyenkor mindig az a dilemma, hogy mi a helyes: minden tévedésre és valótlanságra pontról pontra
A Rákóczi-szabadságharc egy kevésbé ismert szereplője: Esterházy Antal
Esterházy Antal a II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) vezette felkelés egyik igen fontos, ám méltatlanul elhanyagolt szereplője volt. Életével a történettudomány csak érintőlegesen foglalkozott forráskiadások és rövidebb feldolgozások formájában. A szakirodalomban,
II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata
1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte. II. Rákóczi