Nagyrománia
Politikai rendszerek változása – változó identitáspolitikák Kelet-Közép-Európában
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2023. március 8-án a CEEPUS-program keretében előadást tartott Lönhárt Tamás, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense, számos jelenkortörténeti szakkönyv, tanulmány és tudományos cikk szerzője, illetve
Erdély, Bánság, Partium és a Máramaros vidék csatlakozása Nagy-Romániához: Gyulafehérvár, 1918. december 1.
Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül – ellentétben az 1918-ban megszülető Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal – Nagy-Románia megszületésének egyik sajátossága, hogy a Román Királyság már az első világháború kitörése előtt
A Miorița Pásztorától az Acélkoronás Sasig. A román nemzetfejlődés sajátos útja
Szűcs Jenő szerint a modern európai nemzetállam fő specifikuma, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség kérdése a társadalmi és a politikai szféra alapvető strukturális elemévé
A román kommunizmus különös története (és szerencsétlen következményei)
A román történelem iránt érdeklődő olvasóközönség számára magyar történészek által írott történettudományi munkák száma nem tekinthető kifejezetten korlátozottnak. Az elmúlt évtizedekben – a Kádár-korszak konszolidáltabb periódusában (kb. az 1970-es évek
„Erdély, Erdély kell nekünk!” – A román kisajátítási vágy és Erdély
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum értelmében a Magyar Királyság elvesztette területének kétharmadát. Az elcsatolt területek között volt Erdély, Máramaros, a Partium és a Kelet-Bánság is, melyet a Román
Esszé az 1918-as Nagy Egyesülésről
Lucian Boia román történész neve néhány éve a történettudomány és a történelmi ismeretterjesztő munkák iránt érdeklődő magyarországi olvasók számára sem cseng ismeretlenül. A Bukaresti Egyetem (immáron emeritus) professzorának munkássága a