napóleoni háborúk
Aki Waterloo után szögre akasztotta az egyenruhát – Sir Arthur Wellesley, Napóleon méltó riválisa
1852. szeptember 14-én, az angliai Kent grófságban található Walmer-kastélyban, 83 éves korában hunyt el Sir Arthur Wellesley angol-ír tábornok, politikus, az Egyesült Királyság miniszterelnöke (1828‒30, 1834). Neve Wellington első hercegeként
Napóleon ellen az óceán túloldalán
Van a malomjátéknak egy stratégiai szabálya, amit „csiki-csukinak” neveznek maguk közt a játékosok. Akármelyik lépés, egy függőleges vagy vízszintes sor kinyitása és/vagy a bezárása egy adott ponton egyaránt a másik
Háború, majd béke – A znaimi csata
John H. Gill amerikai történész újabb munkája, A znaimi csata – Napóleon, a Habsburgok és az 1809-es háború lezárása címmel Sziklai István fordításában jelent meg a Peko Kiadó Hadiakadémia sorozatában,
Az 1812-es oroszországi hadjárat partizántevékenységei
1812-re az európai kontinens szinte egésze Bonaparte Napóleon császárrá koronázott francia tábornok és hadvezér „játszóterévé” vált. Seregeivel alig több mint egy évtized alatt közvetlen, illetve közvetett francia befolyás alá vonta
Tényleg bukásra volt ítélve? – A Habsburg Birodalom nagystratégiája
A Habsburg Birodalom tündöklése és bukása jelentős hazai és nemzetközi irodalommal büszkélkedhet és a dinasztia sikertörténete és bukdácsolása a történelem iránt érdeklődő szerzőket a mai napig foglalkoztatja. Nincs ez máshogy
Az agrártörténeten és a néprajzon túl – Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról
Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a tudományok fejlődésének és annak, hogy a 18-19. századtól kezdődően alapvetően
Carl von Clausewitz és a háború tudománya
Carl von Clausewitz egyike volt a 19. század azon teoretikusainak, akik nélkül nehezen képzelhető el a tudománytörténet. A háborúról (Vom Kriege) című műve – mindamellett, hogy a hadtudomány egyik klasszikusának
„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” ‒ Batsányi János élete
„Nevem Bacsányi János, 53-ik életévemet fogom betölteni, a Zala megyei Tapolcán születtem, római katolikus vallású, nős vagyok. Atyám, kit már hétéves koromban elveszettem, Bacsányi György volt, ki mint szabad polgár
Jókai regénye a filmvásznon – A névtelen vár minisorozat
Ki ne hallotta volna Louis Vavel de Versay, vagy magyarosan Vavel Lajos nevét? És ki ne hallott volna Marie-ról, a magyar földön bujkáló francia királylányról, és Themire-ről, a francia császári
Kelmefestőből herceg: Jean Lannes, Napóleon tábornoka
Az 1789-ben kitört francia forradalom és a napóleoni háborúk számtalan tehetséges, de alacsony sorból származó ifjúnak teremtették meg a társadalmi előrelépés és karrier lehetőségét. Ilyen pályát járt be többek között