Oszmán Birodalom
Tayyib Gökbilgin török történész páratlan turkológiai könyvhagyatéka került a Szegedi Tudományegyetemre
Tayyib Gökbilgin a 20. századi Törökország egyik legjelentősebb történésze, akinek munkássága nemcsak jól ismert, de megkerülhetetlen is az oszmán–magyar kapcsolatokkal foglalkozó történészek és turkológusok körében. Nevét a szélesebb érdeklődő közönség
Az Oszmán Birodalom felemelkedése című sorozatról
„A legnagyobb császárnak, a királyok királyának, a szerencsés, győzedelmes, diadalmas, győzhetetlen Mehmetnek, Isten akaratjából a föld és tenger urának…” – írta II. Mehmed oszmán szultánnak a róla szóló könyv ajánlójában
Közösség, életmód, kultúra: narratívák a kora újkorból | Konferenciafelhívás
Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatói és az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Történelem Tanszéke országos konferenciát szervez 2023 tavaszán, amelyen a magyarországi és határon túli doktorandusz hallgatók lehetőséget
Az európai Oszmán hódítás nyomában – interjú Ágoston Gáborral
Az amerikai Georgetown Egyetem professzoraként dolgozó Ágoston Gábor rendszeresen publikál angol, magyar és török nyelven. Tizedik, ezúttal magyarnyelvű könyve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Az Oszmán hódítás és
VIII. Henrik első minisztere, Thomas Wolsey bíboros
VIII. Henrik hatalomtechnikai módszerei apja gyakorlatához igazodtak, hiszen VII. Henrikhez hasonlóan olyan tanácsadókkal vette magát körül, akik a tradicionális középkori eredetű végrehajtó hatalmi struktúra és hierarchia szerint a törvényesség határait nem
Aki király akart lenni? A Szent Korona és Bethlen Gábor
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakja és emlékezete megosztó a magyar történelemben. Megítélése a hazaárulótól a magyar érdekek és a református hit védelmezőjéig széles körben megoszlott az idők folyamán. Uralkodása alatt
A csehek szerepe a mohácsi csatában
A mohácsi csata egyik kevésbé kutatott, azonban annál jelentősebb része a csehek szerepe az ütközet során. A cseh korona országai, valamint a Magyar Királyság a közös uralkodó révén egyfajta unióként
Országépítés oszmán szorításban. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1541–1564.
János király halálával a trónharcok ideje véget ért, elvileg Ferdinánd maradt a Magyar Királyság törvényes uralkodója. Ez azonban közel sem jelentette a helyzet egyszerűsödését. Az ország egyesítése a korábbi megállapodások
A Miorița Pásztorától az Acélkoronás Sasig. A román nemzetfejlődés sajátos útja
Szűcs Jenő szerint a modern európai nemzetállam fő specifikuma, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség kérdése a társadalmi és a politikai szféra alapvető strukturális elemévé
Szkander bég és az albán ellenállás
Szkander bég személyével és az albán ellenállással kapcsolatban rengeteg hamis tény él a köztudatban, melyek sokszor még a kutatók számára sem egyértelműek. Erre jó példa az albán települések funkciójának megítélése,