Osztrák-Magyar Monarchia
Wlassics Gyula 1895-ös rendelete és a női felsőoktatás kiszélesedése Magyarországon
A 19. század második felében a nők szerepe folyamatosan változott. Az urbanizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások hatására a nők ideje és ereje felszabadult. A férfi továbbra is
Magyarok Londonban, angolok Budapesten – Recenzió
Frank Tibor munkáit a filológiai pontosság, a nagy szakirodalmi apparátus megmozgatása mellett az új források feltárására és közreadására való törekvés jellemzi. A Gondolat Kiadónál tavaly megjelent monográfiája forrásközlés is egyben,
Az 1877–1878-as orosz–török háború és a berlini kongresszus
A krími háborúban elszenvedett vereség után Oroszország egy időre visszaszorult az európai politikától, s a belpolitikára, illetve a Távol-Kelet felé fordította figyelmét. Gorcsakov orosz külügyminiszter a külpolitikai programjának megfogalmazásakor így
„Mert akármit mondanak is, kívülről, főképp a Duna felől, az új országháza csodaszép épület” – az Országház fogadtatása
Az 1880-as évek első felében az Országház létesítésének gondolata, illetve a tervpályázat és a kiválasztott terv a közérdeklődés középpontjában állt. Utóbb az elkészült épület került a dicséretek és bírálatok kereszttüzébe.
Mikszáth Kálmán és Rimaszombat
A dualizmus korának egyik legjelentősebb alkotója, Mikszáth Kálmán gyerekkorának egy jelentős szakaszát Rimaszombatban töltötte, s itteni élményei végigkísérték pályáját, vissza-visszaköszönve irodalmi műveiben. Hogyan élte meg az író az töltött éveket,
„Egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása csak akkor jöhetne kérdésbe, ha az önálló államiság kivívva lenne” – vita az Országház tervezése körül
Az Országház a dualizmus-kori Magyarország nagy és szimbolikus építési akciója volt. Tervezése és kivitelezése éveken-évtizedeken át a figyelem középpontjában állt, vele kapcsolatosan építészeti, ideológiai és politikai megfontolások egyaránt jelentkeztek. Történetéhez
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte
“Sem a gránát, sem a srapnel nem veszedelmes, csak arra, akit eltalál” – Przemyśl ostromának mindennapjai
A Magyar Királyság számottevően kivette részét az I. világháború harcaiból, elsősorban a keleti hadszíntéren, azon belül is az orosz fronton. Ennek legfontosabb erődje Przemyśl, ahol körülbelül 140000 magyar katona harcolt
„Drága Rudolf!” – A trónörökös is csak ember (szeretett volna lenni)
Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy politikához jól értő, éppen ezért attól távol tartott trónörökös; egy
Laikus igazságszolgáltatás a századfordulón – Az Eremits-gyilkosság története
Nem számít közismert ténynek, hogy a „boldog békeidők” Európájának jogszolgáltatásában virágzott az esküdtbíráskodási rendszer, s a Monarchia Magyarországán is létezett. A laikus bíráskodás ily módon az egész kontinensen komoly szerephez