Osztrák-Magyar Monarchia
„Mert akármit mondanak is, kívülről, főképp a Duna felől, az új országháza csodaszép épület” – az Országház fogadtatása
Az 1880-as évek első felében az Országház létesítésének gondolata, illetve a tervpályázat és a kiválasztott terv a közérdeklődés középpontjában állt. Utóbb az elkészült épület került a dicséretek és bírálatok kereszttüzébe.
Mikszáth Kálmán és Rimaszombat
A dualizmus korának egyik legjelentősebb alkotója, Mikszáth Kálmán gyerekkorának egy jelentős szakaszát Rimaszombatban töltötte, s itteni élményei végigkísérték pályáját, vissza-visszaköszönve irodalmi műveiben. Hogyan élte meg az író az töltött éveket,
„Egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása csak akkor jöhetne kérdésbe, ha az önálló államiság kivívva lenne” – vita az Országház tervezése körül
Az Országház a dualizmus-kori Magyarország nagy és szimbolikus építési akciója volt. Tervezése és kivitelezése éveken-évtizedeken át a figyelem középpontjában állt, vele kapcsolatosan építészeti, ideológiai és politikai megfontolások egyaránt jelentkeztek. Történetéhez
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte
“Sem a gránát, sem a srapnel nem veszedelmes, csak arra, akit eltalál” – Przemyśl ostromának mindennapjai
A Magyar Királyság számottevően kivette részét az I. világháború harcaiból, elsősorban a keleti hadszíntéren, azon belül is az orosz fronton. Ennek legfontosabb erődje Przemyśl, ahol körülbelül 140000 magyar katona harcolt
„Drága Rudolf!” – A trónörökös is csak ember (szeretett volna lenni)
Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy politikához jól értő, éppen ezért attól távol tartott trónörökös; egy
Laikus igazságszolgáltatás a századfordulón – Az Eremits-gyilkosság története
Nem számít közismert ténynek, hogy a „boldog békeidők” Európájának jogszolgáltatásában virágzott az esküdtbíráskodási rendszer, s a Monarchia Magyarországán is létezett. A laikus bíráskodás ily módon az egész kontinensen komoly szerephez
A női felső kereskedelmi iskolák létrejötte és alakulása 1948-ig
A 19. század jelentős fordulatokat hozott a nőnevelés ügyében. Különféle iskolatípusok nyitották meg kapuikat, a század végére pedig már érettségi vizsgát is tehettek a lányok. A női felső kereskedelmi iskolák
Gerbeaud Emil híres ligeti pavilonja
1885 tavaszán nyüzsgő békebeli élet folyt az Osztrák–Magyar Monarchiában. A magyar fővárosban nagyszabású rendezvényre készülődtek: a május elején nyíló Országos Általános Kiállításra, ahol mintegy 270 000 m2-en, 600 neves kiállító
„A koronázás napja még nincsen elhatározva…” Erzsébet és a magyarok 1. rész (1867. január–május)
Erzsébet magyarországi kultuszában is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az 1867-es esztendőnek és az uralkodóné „magyar ügy” érdekében teljesített szerepvállalásainak. Ezt a kiegyenlítődés sikeres létrejöttének egyik fontos, katalizáló elemeként jelenítettek meg, és