Osztrák-Magyar Monarchia
Eötvös Loránd, az ember
Alexander Bernát (1850–1927) filozófus, esztéta, az MTA tagja így emlékezett meg Eötvös Lorándról: „A nagy fizikusoknak azon kiválasztottjaihoz tartozik, akik a tudományos vizsgálatokat irányítják, majdnem úgy, mint a hadvezér a
,,Az alkalmat (…) nem akkor találod, amikor keresed, hanem amikor kínálkozik.” – az 1919-es román megszállás
Negyedik tudományos konferenciáját tartotta a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által 2018 novemberében életre hívott Székesfehérvári Trianon Centenáriumi Emlékbizottság, amely a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójához kapcsolódóan a helyi
Heti Ajánló 2019/44. | Görgeitől a rendszerváltásig
Tudományos ajánlónk e heti főszereplői többek között Görgei Artúr és Roger Crowley de terítékre kerül még a Tanácsköztársaság, a budapesti csata és a rendszerváltás is. A programban ezek mellett könyvbemutatók,
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
Ismertetés az új Andrássy monográfiáról
A kiegyezés utáni magyar történelem egyik legemblematikusabb alakja idősebb Andrássy Gyula gróf, aki a dualizmuskori Magyarország első miniszterelnöke és az Osztrák–Magyar Monarchia második közös külügyminisztere volt. Ennek ellenére az elmúlt
Tisza István: Gesztről a zsebkendőn át a Róheim-villáig
Tisza István (1861–1918) miniszterelnök korának emblematikus alakja, a századforduló legmeghatározóbb politikusa, akit kortársai és az utókor is legkülönbözőbb dicséretekkel, illetve vádakkal illetett. De mégis milyen volt Tisza István, az ember,
Ballhausplatzi hivatalnokok a Külügyi Népbiztosság szolgálatában
A bécsi Ballhausplatzon álló egykori közös Külügyminisztérium központi állományának magyar honos hivatalnokai és a Külügyi Népbiztosság felső pártvezetése között a magyarországi Tanácsköztársaság idejére egy furcsa együttmozgás jött létre. Recepciótörténeti szempontból
Impériumváltás: Az olasz hatalom megjelenése és kiépülése az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területein
1918. november 4-én egy olasz torpedóromboló tartott Zára kikötője felé. Sietős volt az útjuk, mert aznap 15 órakor életbe lépett az Ausztria–Magyarországgal megkötöttfegyverszünet, és még előtte kellett birtokba venni a
Öt év az első világháború alatti kelet-közép-európai nacionalizmusok nyomában
A 2014-ben indult Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben nevű, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő NKFIH–OTKA kutatócsoport az Osztrák–Magyar Monarchia – s azon belül főként a
Heti Ajánló 2019/24.
Június 11., kedd 11.00-kor az MTA Humán Tudományok Kutatóházában lesz az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a regensburgi Ungarisches Institut könyvbemutatója. 14.00-tól lesz Németh Endre és Fehér Tibor Genetikai kapcsolatok az Urál-vidék