Párizs
A Sorbonne tegnap és ma
A Sorbonne az 1170-ben létrehozott legrégebbi francia felsőoktatási intézmény, a Párizsi Egyetem egyik kollégiuma volt, amely alapítójáról, Robert de Sorbon teológusról kapta a nevét. Szegény családban született 1201-ben, Ardennes megye
A modern Párizs megálmodója − Haussmann báró
1749-ben Párizs megszépítéséről című írásában Voltaire már sürgette Párizs megújítását: nyilvános piacokat, kutakat, szabályos utcákat, színházakat kell létesíteni, a keskeny, bűzös utcákat ki kell szélesíteni, a műemlékeket fel kell tárni.
Charles de Gaulle és a „tisztogatások”
A Franciaország felszabadulása utáni tisztogatások azokat a személyeket érintették, akik a német megszállás idején együttműködtek a nácikkal. Mielőtt megalakultak volna a törvényszékek, az ellenállók és a lakosság önkényesen leszámoltak az
A „genius loci” nyomában – Bede Béla: Emlékhelyek Magyarországon
„ Az ősi ház, az ősi föld éppoly elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része ” – idézi a szerző, Bede Béla Gárdonyi Géza Ida regénye című
The Dark Queens – Két meroving királynő (félreértett) története
Shelley Puhak The Dark Queens: The Bloody Rivalry That Forged the Medieval World (Sötét királynők: Egy véres küzdelem, amely meghatározta a középkort) című népszerűsítő könyvében saját bevallása szerint két 6.
Térbe írt hatalom – Novák Veronika: Utcák, szavak, emberek
Novák Veronika első monográfiája, a Hírek, hatalom, társadalom azzal foglalkozott, hogy az információ hogyan áramolt a késő középkori és kora újkori Párizson belül. A szerző 2018-ben megjelent Utcák, szavak, emberek
Beth Harmon szexivé tette a sakkot – A Vezércselről
Tavaly őszi megjelenése óta szinte lehetetlen megkerülni a Netflix Vezércsel (The Queen’s Gambit) című sorozatát. Milliók rajonganak a Walter Tevis azonos című, 1983-as regénye alapján készült produkcióért, mely egy fiktív sakkozónő,
Az ostromlott város, ahol „a forradalom vert tábort”. A párizsi Kommün
„Száz éve Párizsban az volt a jó, a Kommün ezért kötelet adott…” – hallhatjuk ma is a Beatrice örökzöld slágerében. Mi volt ez (az azóta már) százötven éve kikiáltott, „köteleket
A „változás szele” – az újbaloldali diákság 1968-as forradalmi megmozdulásai Franciaországban
Az 1968-as francia diáklázadásokról szóló cikksorozatunk első részében megismerhettük az újbaloldali diákság lázadásához ideológiai muníciót biztosító filozófiai irányzatokat, valamint az események eszmetörténeti hátterén túl betekinthettünk abba a politikai rendszerbe, mely
Kolerajárványok Franciaországban a 19. században
Történelme során Franciaország számos alkalommal nézett szembe olyan nagyszabású járványokkal, amelyek hatalmas pusztítást végeztek az emberéletekben és mind a mai napig élénken élnek a köztudatban. A leggyakrabban a 14. századi