Rákosi-korszak
„Mi, a rendszer ellenségei” – internálás, kényszermunka és kitelepítés a Rákosi-korszakban
Idén hetven éve nyitották meg a recski kényszermunkatábort. Ez a szomorú évforduló adta az ötletet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) számára, hogy rendezvénysorozatot indítson Magyar gulág címmel, amelyen a magyarországi
Ideológiai nevelés az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól az egypártrendszerig: a nevelőtiszti intézmény
A nevelőtisztek és majd őket követően a politikai tisztek is a magyar fegyveres erők politikai neveléséért voltak felelősek. Az új szovjet politikai rendszer kialakulásával egyértelmű volt, hogy a magyar haderő
„Egy-egy ilyen ügy felgöngyölítése során lelkileg egy kicsit mindig meghalsz” – interjú Bank Barbarával
Bank Barbara történész főként Magyarország 1945 és 1956 közötti történetével foglalkozik, különös tekintettel a nemzeti ellenállásra és az internálásra. Pályája elején részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában, majd közel
„Politikai rabokkal így kell bánni…” – A recski kényszermunkatábor
1950. július 19-én kezdte meg hivatalosan működését a recski kényszermunkatábor. Építését még az első internáltak kezdték meg, amikor a Mosonyi utcai Toloncházból 35 főt szállítottak át a Recsk mellett kijelölt
A HM. Politikai Főcsoportfőnökség megalakulása és a politikai tiszti intézmény
Hogyan alakult ki a HM. Politikai Főcsoportofőnökség, és az általa irányított politikai tiszti rendszer? Tanulmányomban ezt a kérdést tekintem át, elsősorban abból a szempontból, hogy a politikai tiszti intézmény felállításával
A föld mélyén egyenlők – Bányamunkatáborok
Az Argumentum Kiadó által – Csolnok Község Önkormányzatának és a Politikai Elítéltek Közösségének támogatásával – megjelent könyv a csolnoki, oroszlányi és a tatabányai szénbányákban dolgozó elítéltekkel és a számukra létesített
Történelem tévúton. A magyar vidék átformálása 1945 után
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja 2017-ben indította útjára Magyar vidék a 20. században című sorozatát. Az első kötetről már volt szerencsém egy ismertetést
A bőség kosarából egyaránt senkinek sem jut
A Kedves Olvasó remélhetőleg megbocsátja nekem a híres Petőfi Sándor költemény szállóigévé vált verssorának meglehetősen szabadosan értelmezett átiratát, de indokoltnak tartom a kommunista ideológia meghirdetett céljai és az ehhez képest megvalósult
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Átpolitizált ünnep – a március 15-ei ünnepségek 1945 és 1989 között
1848/1849 emlékezete az elmúlt 172 évben mindig jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke azonban mindig az adott kor hivatalos ideológiájától függött. 1848 állami emlékezetét az 1898. évi V. törvénycikk rögzítette,