Rákosi-korszak
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
A Tanácsköztársaság emlékezete
Aligha van a proletárdiktatúra 133 napjánál vitatottabb időszak a 20. századi magyar történelemben. Amíg a Horthy-korszakban a rémuralomként, addig 1945 után egy ambivalens előképként tűnt fel az 1919-es kommün. Az
Túlélni a túlélést – Az Akik maradtak című filmről
Szeptember 26-án mutatták be a mozik Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét. Az F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című műve alapján készült alkotás két ember, a szülész–nőgyógyász Aladár (Aldó) és
Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás új útjai
Kutatástervezési és módszertani szempontból egyaránt fontos rendezvény zajlott le a Kúria épületében 2019. szeptember 17-én. A Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás lehetőségei című konferencián Darák Péter, a Kúria
Áldozatok és tettesek – barangolás a NEB tudásbázisában
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága világhálós webfelületén némiképp rejtve bukkanhatunk a Tudástár menüpontra, melynek nem teljességre törekvő bemutatását kívánom cikkemben bemutatni. A mindenki számára szabadon hozzáférhető adatok és dokumentumok a kutatók,
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a
A kötelező orosz nyelvi oktatás, avagy a szovjetizált magyar felsőoktatás állatorvosi lova
Ha a Rákosi-korszak felsőoktatásának sajátos jelenségeire gondolunk, valószínűleg a marxizmus-leninizmus és a honvédelmi órák mellett a kötelező orosz nyelvi oktatást említjük a „dobogós helyeken”. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy az
A Rajk-per éve – magyarországi változások 1949-ben
1949 mozgalmas év volt. Perbe fogták Mindszenty Józsefet és Rajk Lászlót, megalakult a KGST és a NATO, beszüntette működését a Demokrata Néppárt, kikiáltottak a Kínai Népköztársaságot, megalakult az NDK, a
Kisikl(at)ott történelem – a magyar vidék 1944 és 1952 között
Lehet-e még újat mondani az 1945 utáni magyar történelemről? Ha igen, vizsgálhatja-e a kutató az adott korszak eseményeit tárgyilagosan, a fellelhető források minél alaposabb tanulmányozásával? Nos, aki szeretne választ kapni
A Vidéktörténeti kutatás új útjai – az MTA BTK–NEB Vidéktörténeti Kutatócsoport új könyvei
Milyen új eredményekkel büszkélkedhet a 2010-es évek közepén megújhodott vidéktörténeti kutatás, és miként láthatjuk a magyarországi szocializmust egy lelkipásztor életpályájának tükrében? A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) és