Rákosi-korszak
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Átpolitizált ünnep – a március 15-ei ünnepségek 1945 és 1989 között
1848/1849 emlékezete az elmúlt 172 évben mindig jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke azonban mindig az adott kor hivatalos ideológiájától függött. 1848 állami emlékezetét az 1898. évi V. törvénycikk rögzítette,
Apáink földje – filmen a magyarországi kényszerkollektivizálás
A magyar paraszti társadalom felszámolása valójában már 1945-ben elkezdődött, ennek leglátványosabb fejezete a paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása. Ennek során a kommunista hatalom tömeges erőszakot alkalmazva termelőszövetkezetbe kényszerítette
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
A Tanácsköztársaság emlékezete
Aligha van a proletárdiktatúra 133 napjánál vitatottabb időszak a 20. századi magyar történelemben. Amíg a Horthy-korszakban a rémuralomként, addig 1945 után egy ambivalens előképként tűnt fel az 1919-es kommün. Az
Túlélni a túlélést – Az Akik maradtak című filmről
Szeptember 26-án mutatták be a mozik Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét. Az F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című műve alapján készült alkotás két ember, a szülész–nőgyógyász Aladár (Aldó) és
Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás új útjai
Kutatástervezési és módszertani szempontból egyaránt fontos rendezvény zajlott le a Kúria épületében 2019. szeptember 17-én. A Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás lehetőségei című konferencián Darák Péter, a Kúria
Áldozatok és tettesek – barangolás a NEB tudásbázisában
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága világhálós webfelületén némiképp rejtve bukkanhatunk a Tudástár menüpontra, melynek nem teljességre törekvő bemutatását kívánom cikkemben bemutatni. A mindenki számára szabadon hozzáférhető adatok és dokumentumok a kutatók,
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a
A kötelező orosz nyelvi oktatás, avagy a szovjetizált magyar felsőoktatás állatorvosi lova
Ha a Rákosi-korszak felsőoktatásának sajátos jelenségeire gondolunk, valószínűleg a marxizmus-leninizmus és a honvédelmi órák mellett a kötelező orosz nyelvi oktatást említjük a „dobogós helyeken”. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy az