történetírás
Az első világháború a kortársak szerint
Emlékeim szerint az egyetemi történelemoktatásban a historiográfia olyan tárgy volt, amelyet a történelem szakos hallgatók többsége csak teljesíteni szeretett volna, de különösebben nem érdeklődött iránta. A legtöbb historiográfiával foglalkozó szakmunka,
Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban – megjelent Szőts Zoltán Oszkár új könyve
A 2020-as Ünnepi Könyvhetet a koronavírus-járvány miatt csak online formában rendezik meg, mégis számos történelmi munka jelent meg erre az alkalomra. Közéjük tartozik az Újkor.hu főszerkesztőjének, Szőts Zoltán Oszkárnak az
Farzsebnyi történelem – John H. Arnold: Történelem. Nagyon rövid bevezetés
A történetírás művelői és a történelmet tanító pedagógusok életük, munkájuk során valószínűleg többször is eljutnak arra a pontra, amikor meg kell indokolniuk (akár maguk, akár a hallgatók vagy a nagyközönség
Köztünk élő Trianon – Magyarország felbomlásának interpretációs problémái a szlovák történetírásban
Általánosan elfogadott álláspont a magyar közgondolkodásban és történetírásban, hogy Trianon a 20. század legnagyobb kulturális traumája. A száz évvel ezelőtti békeszerződés következményei máig jelentősen befolyásolják a magyar társadalom nemzeti identitását
Híd a nyugati és a délkelet-európai történetírás között: az albán–magyar történeti kutatás fordulópontja
Bemutatták Koszovóban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában megjelent albán–magyar történeti és tudományos kapcsolatokról szóló, angol nyelvű tanulmánykötetet. A könyv megjelenését támogató Külgazdasági és Külügyminisztérium nyugat-balkáni kulturális évad programja részeként, a BTK-val együtt
Heti Ajánló 2019/7.
Izgalmasnak ígérkezik ez a februári hét is: tudományos programkínálatunkban ezúttal is számos érdekesnek ígérkező rendezvény kapott helyett előadásoktól kezdve kerekasztal-beszélgetésen, könyvbemutatón át a konferenciákig és kiállításmegnyitóig. Február 11., hétfő 17.00-kor
Módszertani kérdések a történeti kutatásban
2018. szeptember 17-18-án rendezték meg a Methodological Questions in Historical Research című nemzetközi workshopot a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A Történettudományi Intézet Újkortörténeti Tanszékének szervezésében megvalósuló konferencia angol, illetve német
Egy elképzelt köztársaság – Recenzió Apor Péter könyvéről
„Mi tesz elvont történeti értelmezéseket hitelessé?” Ezt a hétköznapinak egyáltalán nem mondható kérdést teszi fel Apor Péter Az elképzelt köztársaság. A Magyarországi Tanácsköztársaság utóélete 1945-1989 című művének legelején. Ez az alapkérdés
Public History az ítélőszék előtt – A Tagadás című filmről
A film egyik kezdő jelenete 1994-ben játszódik, amikor egy döntően egyetemisták számára szervezett rendezvényen (Atlantában) bemutatták Deborah Lipstadt amerikai történésznő akkoriban megjelenő könyvét a holokauszttagadás jelenségéről. Az esemény nem egy
A teljességre törekvés igénye (nélkül) – Beszámoló Erős Vilmos Modern Historiográfia – Az újkori történetírás egy története című kötetének bemutatójáról
“Nincs a történelemnek lebilincselőbb és tanulságosabb része, mint a historiográfia, a történetírás története, azaz annak a története, hogy hogyan képzelték el az egymást követő nemzedékek a múltat. Lehetetlen a történelem