végvárrendszer
Globális küzdőtéren. A Magyar Királyság erőforrásai és piacai a spanyol Habsburg világbirodalom rendszerében (1558-1648)
Mohács után a középkori magyar állam nemcsak a formálódó közép-európai Habsburg Monarchia részévé vált, hanem a dinasztia egészének, így az V. Károly császár halála után évszázados európai hegemóniát kifejlesztő spanyol
Oroszlán a végvárban. Thury György históriája
Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia
Kutatás-szintetizálás-tudásátadás – Kaleidoszkóp a kora újkori Magyar Királyság fejezeteiből
Az Árkádia Kiskönyvtár történelem sorozatának legfrissebb, ötödik kötete Gőzsy Zoltán és Varga Szabolcs szerkesztésében jelent meg. Az előző négy kötet az Eszmetörténet, a Magyarország a 20. században, Az abszolutizmus kora
Magyar–oszmán háború 1512–1513-ban I. A szreberniki bánság összeomlása 1512 őszén
I. Bevezetés A mohácsi csata felé vezető út legismertebb állomásának vitán felül Nándorfehérvár eleste számít. Az 1521. júniusától augusztus végéig lejátszódó események minden korábbinál plasztikusabban mutattak rá a Magyar Királyság
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 2. rész
A forráselemzés, a források értelmezése, feldolgozása a történelemtanítás kulcseleme. Írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési fogalmazványt alakítsunk át a közoktatásban is használható
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 1. rész
A most közölt forrás kapcsán a hazai történelemtanítás szakirodalmában ritkának tekinthető írásnak kezdett neki a kedves Olvasó. Arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési
Gyarmat vagy éléskamra – Avagy mit adtak nekünk a Habsburgok?
2018. október 10-én nagyszámú érdeklődő előtt tartott előadást Pálffy Géza és ifj. Bertényi Iván, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szervezésében. A két
Végvári katonák hétköznapjai – interjú Komjáti Zoltán Igorral
Idén nyáron új, Fülek történetével foglalkozó könyvsorozat indult. Első kötete a füleki végvár 17. századi hétköznapjaiba kalauzol el minket. Az Egyetértésben a közös érdekért – a füleki végvár működtetése Koháry
„Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között?
Politikatörténeti szempontból a válasz egyértelműen igen. Mi a helyzet viszont akkor, ha alulról, „paraszti perspektívából” vizsgáljuk meg a kérdést? Vagyis: a kor jobbágya számára létező és funkcionáló állami keret volt-e