Zrínyi Miklós
Leónidasz a végvidéken – Zrínyi Miklós élete és tevékenysége
A Kronosz Kiadó gondozásában, a Sziluett. Korszerű történelmi életrajzok sorozat részeként, Szigetvár elestének és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából jelent meg 2016-ban a Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566)
Hitvita, história, szellemi örökség – A hitvita mint a szellemi hagyomány és a kulturális örökség szegmense
Idén jelent meg Bitskey István tanulmánykötete Hitvita, história, szellemi örökség címmel a Kulturális örökség könyvsorozatsorozat legújabb részeként, amely sorozat a magyarországi művelődéstörténetet egy-egy témakörét tárja az olvasó elé. A kötet
Heti Ajánló 2020/50. | Trianon, kézművesség, Zrínyi Miklós
Trianon és a magyar felsőoktatás, kézművesség egykor és napjainkban, a második világháború hetvenöt év távlatából, történészi pályatársi életrajzok és Zrínyi Miklós halála áll heti tudományos ajánlónk fókuszában. A járványhelyzetre tekintettel
Közép-Európa közös hőse: Zrínyi Miklós az újabb kutatások tükrében
A politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós (1620–1664) a legfrissebb vizsgálatok szerint egyszerre volt igen meghatározó és elismert tagja a Magyar és a Horvát Királyság, valamint a közép-európai Habsburg Monarchia
Helytállás, vitézség, hősiesség – Szulejmán szultán zarándokvárosának kutatása 2012–2019
A Szulejmán szultán zarándokvárosának helymeghatározására és feltárására alakult kutatócsoport 2019. december 4-én rendezte meg zárókonferenciáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK). A rendezvényen geográfusok, oszmanisták, történészek és régészek mutatták be a szigetvár-turbéki
Gyarmat vagy éléskamra – Avagy mit adtak nekünk a Habsburgok?
2018. október 10-én nagyszámú érdeklődő előtt tartott előadást Pálffy Géza és ifj. Bertényi Iván, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szervezésében. A két
A Zrínyi család muraközi emlékhelyei
A Muraköz északon a Mura, délen a Dráva által határolt tájegység, Trianonig Magyarországhoz, Zala vármegyéhez tartozott. 1920-ban az akkor létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolták. 1941 és 1945 között