10 történelmi film – Ajánló házi mozigépészeknek II.

Újabb válogatásunk azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa az Olvasó figyelmét olyan történelmi filmekre, amelyeket már az otthon kényelméből is megtekinthet. Összeszedtünk 10 olyan filmet, amelyről korábban már tettünk közzé a rovatban bővebb ajánlót, ismertetést vagy elemzést. Ezekből kiderül, hogy a cikkíró történész milyennek látta az adott alkotást, irányíthatja a figyelmet, de akár vitára is sarkallhat. A filmben ábrázolt időszakok kronológiai sorrendje szerint haladunk.

1. Ben-Hur (2016)

Lewis Wallace Ben-Hur – Egy messiási történet című regényét (1880) a 19. század legmeghatározóbb keresztény könyveként tartják számon. Már négy alkalommal vitték filmvászonra. Az 1959-es legendás feldolgozás 11 Oscar-díjat nyert. Mi motiválhatta Timur Bekmambetov rendezőt, hogy 2016-ban újra megfilmesítse? Hogy sikerült a vállalkozás? Csák Krisztina Csilla így írt róla: „A különböző kritikákat olvasva kiderül, hogy leginkább az akciójelenetek (a tengeri ütközet, a kocsiverseny) tetszettek a közönségnek, azonban a film mélyebb üzenete elhalványul ezek mellett. A filmet a Rómához közeli Cinecittà Stúdióban forgatták, ahol az 1959-es Ben-Hur-t és a Kleopátrát is. A stúdió lehetővé tette nagy díszletek építését, így számítógépes effektusokat csak ritkán kellett használniuk a készítőknek, ennek köszönhetően látványvilágban nincs hiányosság. A vizualitás és a modern filmtechnika lehet az egyik ok, amiért újraforgatták a Ben-Hur-t, hiszen eddig nem volt lehetőség arra, hogy a fent említett két jelenetet ennyire látványosan tárják a nézők elé. Az újraforgatás másik indoka lehet, hogy vajon egy 21. századi filmrendező hogyan látja az ikonikus művet, valamint hogyan igyekszik feldolgozni a testvérpár közötti vallási és identitásbeli különbséget, amely megannyi összetűzés forrása.”

2. Gladiátor (2000)

Réfi Oszkó Dániel kiváló cikkben kalauzolja az Olvasót az ókori római világba, áttekinti hogyan keveredik Ridley Scott filmjében valóság és fikció: „Habár a film cselekménye alapvetően fikció, nem nélkülözi a valós elemeket. Néhol megtörtént események bemutatása, máshol csupán inspiráció formájában találkozhatunk velük. A legnagyobb enigma talán Maximus karaktere: nem ismerjük valós megfelelőjét és bár Marcus Aureliusnak több jeles hadvezére is volt, akik alapul szolgálhattak volna a Gladiátor figurájához, egyikük sem érte meg Commodus hatalomra kerülését. Maximus sokkal inkább szimbólum, mint hús-vér személy: az igazságosság, az erényesség, az őszinteség és a tisztesség megtestesítője, akit a rendező szembeállíthat a csupa negatív tulajdonságot felvonultató Commodusszal.”

3. Legyetek jók, ha tudtok! (1983)

1515. július 21-én született Firenzében Filippo Romolo Neri, azaz Néri Szent Fülöp. A közismerten vidám és nagy tömegeket vonzó, Róma második apostolának is nevezett pap életét és korát az 1983-ban bemutatott olasz film, a „Legyetek jók, ha tudtok” (State buoni se potete) vitte filmvászonra. Mihalik Béla Vilmos cikkében annak járt utána, hogy mennyire rajzol hiteles képet ez a filmalkotás a 16. században újjáéledő katolicizmusról. A „film ugyanakkor már a – paradox módon egyébként a Farnese-pápa, III. Pál által megnyitott – trienti zsinat szellemiségében a megújulás felé induló katolicizmust is bemutatja. Miután Leonettát megmenti a bíborostól, Fülöp atya felkeresi Loyolai Szent Ignácot, a jezsuita rend alapítóját, akivel valóban ismerték egymást és jó viszonyt ápoltak. Beszélgetésük, ami a film egyik komikus jelenete, irodalomtörténeti vonalat rajzol meg a reneszánsz katolikus filozófia, a humanizmus és a barokk katolicizmus között. „

4. Elizabeth – Az Aranykor (2007)

Shekhar Kapur rendezésében jelent meg az 1998-as Elizabeth c. film folytatásaként. A királynőt alakító Cate Blanchett, valamint a bizalmasa szerepében látható Geoffrey Rush egyaránt kapcsot jelentenek a két alkotás között. Mely történelmi eseményeknek állít emléket az alkotás? Megérte-e leforgatni a folytatást? Mit tudunk meg a 16. századi angol udvarról és a korabeli diplomáciáról? „Az Aranykor c. film két fő történelmi eseményen alapszik, az egyik a Babington-összeesküvés, a másik a Grande Armada feletti győzelem. Az összeesküvés történetszálat az első filmben is bemutatták, annak a cselekménye a Ridolfi– és a Babington-összeesküvés fiktív keveréke volt. Azonban Az Aranykor sokkal inkább törekedett arra, hogy a történelemhez hűen mutassa be a királynő ellen irányuló gyilkossági kísérletet. A történelemkönyveket fellapozva, megtudhatjuk, hogy a Babington-összeesküvés egy katolikusok által szervezett kísérlet volt I. Erzsébet (ur. 1558–1603) meggyilkolására, hogy ezáltal katolikus unokatestvére, I. Mária (1516–1558) vehesse át a trónt.” – írja rovatunkban Csák Krisztina Csilla.

5. A nő, aki előttünk jár (2017)

A nő, aki előttünk jár (eredetileg Woman walks ahead) című életrajzi–történelmi filmet a Torontoi Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. Caroline (a filmben Catherine) Weldon festőnő történetét ismerhetjük meg általa, aki egy napon elhatározta, hogy festményen örökíti meg a neves indián törzsfőt, Ülő Bikát. „A történet több ponton eltér a valós eseményektől, amelynek oka a készítők tanító szándéka. Ezt fontosabbnak tartották, mint a tudományos ismeretterjesztést. Azzal együtt is, hogy az alkotás mintegy történelmi tabló, bemutatja a 19. század második felének Amerikáját. A kisebb eltérések nem befolyásolják a film élvezeti értékét, hitelességét, hiszen egy gazdag látványvilággal rendelkező, igényesen elkészített munkát láthat a film nézője.” – írta róla Szűcs Adél.

6. A bukás (2004)

2019 elején hunyt el Bruno Graz színész, aki Adolf Hitlert formálta meg az A bukás című filmben. Barta Róbert írt színész és szerep kapcsolatáról: „Bruno Ganz a hektikus idegállapotból adódó dührohamok és apatikus szakaszok láncára fűzi fel játékát, és még a beteg, suta mozdulatokból is árad a démonikus erő. De cinikus és mélységesen hazug a dühroham, melynek tetőpontján elhangzik a kijelentés, „egyedül hódítottam meg Európát, a katonák csak gátoltak ebben”. A nemzetiszocialista vezér a német nép nagyobbik részének akaratából került hatalomra. A németek végig követték a háborúban és a bukásban is, ezért megdöbbentő a nép gyengeségével és az árulással indokolni a náci rendszer bukását.”

7. Frida (2002)

A Frida Kahlo (1907–1954) életét bemutató, Julie Taymor által rendezett alkotás (Frida) kiváló példa arra, hogy két művészeti ágat lehet úgy találkoztatni, hogy azok nem elnyomják egymást, hanem többletet adnak. Taymor filmjét Frida „festette”: a képek, a színek, a kreatívan beépített animációk élővé és átélhetővé teszik a mexikói festőnő történetét. A filmről Tóth Gödri iringó írt nekünk Mexikói, marxista, feminista, festő címmel.

8. A német doktor (2013)

Emberkísérletek Argentínában címmel foglalta össze gondolatait Szűcs Adél Lucia Puenzo filmjéről: „Ez a film nem mindennapi, nemcsak azért, mert távoli vidékeken játszódik és messze élő emberek életét dolgozza fel, melyek a magyar nézők számára talán nem annyira ismertek. Ugyanakkor a téma is egyedülálló, hiszen a német doktor nem más, mint Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor orvosa, és ahol a film játszódik az pedig a náci világ egyik utolsó mentsvára Patagónia. A film ugyanakkor többnyire jelenközpontú, nyilván vannak benne utalások a hitleri Németországra, de többségében a jelen problémáival foglalkozik.”

9. Barry Seal: A beszállító (2017)

A latin-amerikai drogbárók történetei kifogyhatatlan alapot szolgáltatnak a filmipar számára. A téma iránt érdeklődők megannyi alkotás segítségével kaphatnak betekintést az amerikai hírszerzés drogellenes akcióiba (Végveszélyben, 1994) és a drogbárók mindennapjaiba (Narcos 2015–2017) egyaránt. A kolumbiai Pablo Escobar drogbirodalmát hazai terepen amerikai „munkatársak” is építették. Erről szól a Betépve (2001) című film és ehhez a tematikához kapcsolódik Doug Liman Barry Seal: A beszállító (American made) című filmje. A megtörtént eseményeken alapuló film főhőse Barry Seal (Tom Cruise) sztárpilóta, aki unalmas utasszállításait és kereskedelmi repüléseit is veszélyes manőverekkel cifrázza, hogy biztosítsa magának a szükséges adrenalinszintet. Vakmerősége rövid úton a TWA-tól (Trans World Airlines) a CIA-hoz sodorja őt. Schafer (Domhnall Gleeson) ügynök bízza meg, hogy készítsen légi felvételeket a Hondurasban, Nicaraguában és El Salvadorban tevékenykedő gerillákról. Röpködő grigo címmel Csák Krisztina írt nekünk a filmről.

10. Sólyom végveszélyben (2001)

Ridley Scott négy Oscar-díjra jelölt alkotása. „1993. október 3-4-én a szomáliai Mogadishuban zajlott le az Egyesült Államok modern kori történetének egyik legvitatottabb rajtaütése. Az akció során, bár a célpontokat sikerült elfoglalni, de két MH-60 Blackhawk típusú helikoptert lelőttek a várost uraló milicisták, több másik helikopterben pedig komoly károkat okoztak, továbbá 18 amerikai katona életét vesztette és 84-en megsebesültek. Az eseményeket feldolgozó A Sólyom végveszélyben (eredeti cím: Black Hawk Down, 2001) az egyik legsikeresebb és legpontosabb háborús film, amit valaha készítettek.” – írta róla Lengyel Ádám.

Kellemes időtöltést kívánunk!

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

2020. szeptember 5-én meghalt az a cseh férfi, Jiří Menzel, aki nemzedékeket tanított meg keserű humorral tekinteni a cseh(szlovák), bővebben