110 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Optikai Művek

Honnan kapta nevét a MOM Park? A területen fekvő egykori Magyar Optikai Művek idén lenne száztíz éves. Írásunkban röviden bemutatjuk történetét.

Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A kéthavonta megjelenő Honismeret folyóirat hasonlóan az Újkor.hu-hoz a színvonalas tudományos ismeretterjesztést tűzte zászlajára. Kiadója, a Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom és a művészet helyi értékeivel, a természeti és szellemi környezet védelmével, a helyi kultúra őrzésével, a népnyelv ápolásával, az emlékhelyek gondozásával foglalkozó egyesületeket, szakköröket, munkatársakat a közös értékvédelem és a nagyobb hatékonyság érdekében. Kisfalusi Gábor most közlésre kerülő írása a Honismeret folyóirat 2015. évi 2. számában jelent meg. A tartalomjegyzék a címlapra kattintva tekinthető meg.

A MOM alapítója Süss Nándor 1848. szeptember 25-én született a hesseni Marburgban. Már kora gyermekkorában nagyapjának mechanikai műhelyében dolgozott, és 14 éves korában teljesen kész mechanikus volt. Később a marburgi egyetem mechanikusa lett. Innen hívta meg 1876-ban a kolozsvári egyetem az ott szervezett mechanikusi állásra. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1884-ben Budapestre rendelte, és egy mechanikai tanműhely felállításával bízta meg. A tanfolyam 4 évre terjedt és fő célja volt, hogy kellő előképzettséggel bíró ifjakat képezzen ki a finommechanikai iparra. A tanműhelyt a Mozsár utcában nyitotta meg, és 1891-ben Budára, az Alkotás utcába helyezte át. A tanműhely az oktatás mellett geodéziai, erdészeti, bányászati, tengerészeti és egyéb szigorúan pontos tudományos műszereket gyártott. Fokozatosan megbízható és valóban kiváló mechanikus generációt nevelt, akik közül egyesek itthon önállósították magukat, mások pedig a külföld legelőkelőbb hasonló gyáraiban töltöttek be vezető állásokat.


Süss Nándor arcképe, 1896 (MOM Emlékalapítvány)

Az államilag segélyezett tanműhely 1900-ban megszűnt, és Süss Nándor magánvállalatává alakult át. A cég kereskedelmi teendőit a Calderoni és Társa cég látta el. A műszerekhez szükséges optikai elemeket külföldről szerezték be. Állandó megrendelő volt Eötvös Lóránd, a torziós inga feltalálója, aki a kísérleteihez szükséges műszereket Süssnél rendelte már 1889 óta. Világhírűvé vált ingáját is Süss készítette el 1898-ban. A torziós ingával a Föld nehézségi erőterének változásait lehet terepen meghatározni. Ezt a műszert állandóan továbbfejlesztve – később Eötvös-Rybár inga néven – egészen az 1940-es évekig gyártották. Munkássága külső elismerésekben is részesült. Gyártmányai több mint húsz kiállításon különböző kitüntetéseket kaptak, Ferenc József 1896-ban Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki.


A Süss-gyár a Csörsz utcában, 1905 (MOM Emlékalapítvány)

Süss Nándor saját tervei alapján a Csörsz utcában külön gyárat építtetett, ahová 1905-ben költözött át. Süss Nándor amennyire elsőrangú volt, mint szakember, annyira kevésbé volt jó üzletember, ezért megrendelésekkel ellátott vállalata anyagi nehézséggel küzdött. Emiatt gyárából 1918-ban részvénytársaságot alakított, oly módon, hogy a technikai igazgatás a kezeiben maradt. Süss Nándor 1921. április 1-én villamosbalesetben halt meg, sírja a Farkasréti Temetőben van. 1921-ben a gyár megkapta a bécsi GOERZ cégtől az optikai üvegcsiszolás licencét, és megkezdte az optikai elemek gyártását is. A termelés egyre bővült, és ez megkívánta újabb üzemépületek építését. Ehhez a szomszédos Csörsz utcai telkeket fokozatosan felvásárolták. 1930-ban a részvények egyik fele a Honvédelmi Minisztérium, a másik fele a ZEISS-GOERZ cégcsoport tulajdonába került. A gyár úgy a polgári felhasználókat, mint a honvédséget ellátta finommechanikai-optikai műszerekkel, emellett komoly méretű exportot is bonyolított.

Jelentős lépés volt, amikor a légvédelmi gránátokba szerelt óraműves gyújtó gyártásának licencét megvették a Junghans Művektől. Az óraműves gyújtók olyan jó minőségben készültek, hogy Anglia a saját tervezésű óraműves gyújtóinak egy részét is a Süss Rt-nél rendelte meg. Ezek gyártására egy külön gyárépület épült, melynek tetejére egy 6 méter magas műkő szobor került, Haich Erzsébet alkotása. A szobor egy az égbolt felé íjazó férfialakot ábrázolt, amely az épületben folyó munkát, az ég felé irányuló védelmet szimbolizálta. A szobornak olyan nagy sikere volt, hogy 1939-ben, amikor a gyár megváltoztatta nevét Magyar Optikai Művekre, a koszorúba font íjazó alak lett a cég jelképe. A többi új gyárépület is néhány díszítéssel ellátott esztétikus kialakítású volt, az épületek között gyepszőnyeggel, vizes medencével. Kívülről nézve nem látszott, hogy itt ipari termelés folyik.


MOM Művelődési Ház, 1976.

1944-ben a gyár gépparkjának és felszerelésének egy részét a vezetés tiltakozása ellenére nyugatra vitték, és az ostrom alatt az épületek fele romossá vált. A háború befejezése után a dolgozók elkezdték a romok eltakarítását, az épületek helyreállítását, és a megmaradt gépek javítását, üzembe helyezését. 1946-ban a potsdami egyezmény alapján a német tulajdonban lévő részvények a Szovjetunió tulajdonába kerültek. Ezekben az években újra indult a termelés és a műszaki személyzet fejlesztése. 1949-ben Konstantin Szmirnov lett az igazgató. Nevéhez fűződik a gyári óvoda létrehozása és a MOM Kultúrháznak a felépítése, melyben a MOM dolgozói is részt vettek. A MOM 1952-ben teljes egészében visszakerült a Magyar Állam tulajdonába. A finommechanikai-optikai gyártmányok iránti minőségi és mennyiségi igény növekedése lehetővé tette a gyár és a gyártmányok fejlesztését. Új gyárépületek épültek. A geodéziai műszerfejlesztés nemzetközi elismerést is hozott, három műszer is elnyerte 1958-ban a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. A műszerek tervezői közül Bors Károly 1958-ban, Bezzegh László és Schinagl Ferenc 1960-ban Kossuth-díjat kaptak. 1963-ra készült el a giroteodolit, melynek segítségével a Föld forgástengelyének irányát lehet terepen meghatározni. A műszer kifejlesztéséért Pusztai Ferenc 1963-ban szintén Kossuth-díjat kapott. 1960-tól új gyártmánycsoport is megjelent, a laboratóriumi műszerek (Derivatográf, Ultracentrifuga stb.).


Városkép, 1982.

Az 1960-as években kezdte meg a MOM a számítástechnikai kiegészítők gyártását (szalaglyukasztók és olvasók, mágneslemezes tárolók). A vállalat fejlődése az 1980-as évek közepéig tartott. 1989-ben a MOM mint tulajdonos, a budapesti és vidéki gyáraiból önálló Rt-ket és Kft-ket hozott létre. Ezek egy részét a 90-es években sikerült értékesíteni, más részeket felszámoltak. A Magyar Optikai Művek 1998-ban jogutód nélkül felszámolásra került. A Csörsz utcai telephelyet 1996 nyarán kiürítették, majd az épületeket elbontották. Az egykor szép napokat megélt gyár területén irodaházak, bevásárlóközpont és lakópark épült.

A MOM Park ma 1. Civertan Légifotó: legifoto.com

A MOM Park ma 2. Civertan Légifotó: legifoto.com

Kapcsolódó cikkek:

„Nekem a méreg- és gyógyszergyűjtés a szenvedélyem”

Hétköznapok az Angol Parkban (1911-1945)

Múzeumtér 1848-1849

Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországa

Mi az a középgépipar?

Ezt olvastad?

Írásunkban a népi íróként számon tartott Szabó Zoltán (1912–1984) írásain keresztül vizsgáljuk meg a revízió kérdését, tágabb értelemben pedig azt,