1848–49-re emlékezve – Séta a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen

A történelemórák szereplői gyakran mint nehezen megjegyezhető nevek, vagy éppen mint megfoghatatlan, mitizált alakok jelennek meg a köztudatban. Ráadásul sok esetben életüknek csak egy kiválasztott, valamilyen fontos esemény kapcsán felértékelődött szegmense kerül reflektorfénybe. Pedig ők is hús-vér emberek voltak, tevékenységük nem csak nagy tettekből állt. A „nagy személyiségek” emberi mivolta nyughelyeik láttán tudatosulhat, síremlékeik egyúttal a kulturális emlékezetben betöltött szerepükre is utalnak. Ezen kettősség megismeréséhez, megértéséhez a Fiumei Úti Sírkert (korábbi nevén Kerepesi vagy Kerepesi Úti Temető) több szempontból is alkalmas helyszín, különösen a magyar közösség emlékezetében kiemelkedő 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vonatkozásában.

A méltó kommemorációt szolgálja a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), amely három nemzeti emlékhely fenntartását, illetve gondozását látja el. A Radnainé dr. Fogarasi Katalin által vezetett intézethez tartozik a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely, a Salgótarjáni utcai zsidó temető, valamint a rákoskeresztúri Újköztemető Nemzeti Gyászparkja és az ott található látogatóközpont. Valamennyi helyszínen ingyenes, képzett idegenvezetők által vezetett séták várják az érdeklődőket.

Hangulatkép a sírkertből (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Az alábbiakban a forradalom és szabadságharc alakjaihoz számos ponton kötődő Fiumei úti Sírkertet mutatom be, amelyet az országgyűlés 2014. január 12-én nyilvánított nemzeti emlékhellyé. Remélhetőleg az áttekintés nyomán még több látogató, köztük sok fiatal keresi majd fel ezt a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő teret, hiszen „a 21. századi globalizált világ egyetemes és hazai vonatkozásban is legfontosabb kihívása az emlékezetkultúra területén a fiatal generációk megszólítása, aktív szerepvállalásra késztetése, amelyre szintén nagy hangsúlyt fektetünk.”

A sírkert megnyitását 1847-ben határozta el a pesti városvezetés. Ekkor még kifejezetten köztemetőnek szánták, a 19. század végére azonban a legfontosabb kegyeleti helyszínné vált. 1885-ben született döntés dísztemetővé nyilvánításáról, ettől kezdve hivatalosan is nemzeti panteonként funkcionált. Történelméből adódóan a sírkertben számos, az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő emlékhely is található, így az ünnephez kapcsolódó rendhagyó történelemórák, megemlékezések szervezésére nyújt kiváló lehetőséget.

A korszak politikai vezetői közül a Fiumei Úti Sírkertben található többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma is.

„A reformkor és a szabadságharc nagyjai a sírkertben” séta útvonala (Forrás: http://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/)

Batthyány Lajos újratemetésének története egyszerre utal a megtorlás természetére és szemlélteti a politikai légkör, kiegyezést követő enyhülését. Az első felelős magyar kormány vezetőjét 1849-ben családja titokban temette el a Ferences Templom kriptájában. 1870-ben már nagyszámú gyászmenet kíséretében, hivatalos ünnepélyes szertartás keretében helyezték át nyughelyét a Kerepesi Temetőbe. 1872-ben impozáns mauzóleum építésével tisztelegtek a mártír miniszterelnök emléke előtt. A családi kriptában nyugszik Batthyány felesége, gyermekei és unokája is.

A Batthyány-mauzóleum (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Deák Ferenc személye mind társadalmi, mind hivatalos politikai támogatást tudhatott magáénak. Ennek megfelelően temetése 1876-ban társadalmi eseménynek számított, mauzóleuma a kiegyezést és az egységet kifejező politikus nagyságának állít emléket.

Kossuth Lajos grandiózus síremléke a Kossuth-kultusz építészeti megnyilvánulása, egyúttal az 1848–1849-es szabadságharc emlékműve. Maga a temetés politikailag kényes körülmények között zajlott, hiszen Ferenc József uralkodása alatt Kossuth nem kaphatott állami temetést. A helyzetet Budapest vezetőinek fellépése oldotta meg – Kossuthot a főváros halottjaként temették el. A nagyszabású szertartás tömegeket mozgatott meg, a gyászmenetet kísérő emberek elárasztották az utcákat.

A Kossuth-mauzóleum belső tere (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

A Kossuth-mauzóleum éles kontrasztban áll Görgei Artúr síremlékével, a jobb oldali árkádsor kupolája alatt található, egyszerű vaskereszttel. A szabadságharc további katonáinak nyughelye is fellelhető a Fiumei Úti Sírkertben. Vetter Antal (Görgei elődje a honvédsereg élén) sírját egy alvó oroszlán szobra jelöli. Nem messze tőle, a Kossuth-mauzóleum mellett kialakított parcellában a Budavár ostrománál harcoló honvédek sírjai kaptak helyet, amelyek többszöri áthelyezés után, az egykori Németvölgyi temetőből kerültek a Fiumei Úti Sírkertbe. Ugyanebben a parcellában megtalálható az ellenfelek, azaz a császári hadseregben harcoló tisztek jelképes síremléke is.1 Az emlékművön olvasható többek között Alois Allnoch ezredes neve – az ő személyéhez kapcsolódik a Lánchíd felrobbantásának kísérlete. Allnoch a sikertelen manőver során veszítette életét.

A sírkertnek ez a része kifejezetten ’48-as emlékhely: itt található annak a kilenc vértanúnak az emlékműve, akiket 1849-ben, illetve a Makk-féle összeesküvés kapcsán végeztek ki,2 csakúgy mint Mieczyslaw Woronieczky herceg, a lengyel légió alezredesének síremléke. Itt nyugszik továbbá Kossuth legöregebb katonája, az „utolsó honvéd”, Lebó István is.

Az 1848-as parcella (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

A honvédsírok közelében található Maderspach Károlyné, Buchwald Franciska síremléke, akit Haynau nyilvánosan megvesszőztetett. Férje, a ruszkabányai vasmű tulajdonosa hadianyaggal látta el Bem hadseregét, a felesége megszégyenítéséről tudósító hír hallatán öngyilkos lett. Buchwald Franciska közelében nyugszik Csizmarovics Mária, aki huszárként harcolt a szabadságharcban, és hadnagyi rangban fejezte be a hadjáratokat. Innen tovább sétálva a Deák-mauzóleum felé vezető úton három aradi vértanú özvegyének, Lázár Vilmosné Revitzky Máriának, Schweidel Józsefné Domicella Bilinskának és Damjanich Jánosné Csernovics Emíliánnak sírja található.

A korszak írói, költői közül itt kapott nyughelyet többek közt Vörösmarty Mihály, akinek 1855-ös temetése néma tüntetés volt a fennálló hatalom ellen. Arany János és Jókai Mór a kiegyezés után, elismert személyiségként hunytak el, ezt az állapotot tükrözi művészi síremlékük is. Az 1848-as költőkhöz kapcsolható sírok közül különleges a Petőfi-család nyughelye. Petőfi Sándor holtteste nem került elő, így értelemszerűen nem volt sír sem, ahol tisztelői leróhatták volna kegyeletüket. 1908-ban a Petőfi-társaság ezért úgy döntött, a költő családtagjainak közös sírba helyezésével alakít ki kegyeleti helyszínt. Petőfi szüleinek, testvérének, fiának és özvegyének közös sírboltba helyezése azt eredményezte, hogy a családtagok személyét teljesen felülírja Petőfi kultusza. A sírhoz zarándoklók egy olyan személy előtt rótták le kegyeletüket, aki nem található ebben a sírboltban, míg az itt eltemetett családtagok emléke háttérbe szorul.

A temető bejáratánál, a baloldali falsírboltok között található Forinyák Géza nyughelye. A fiatal joghallgató története fontos mementója a szabadságharc emlékezetének. 1860. március 15-én társaival együtt szervezett megemlékezést, aminek rendőri beavatkozás vetett véget. Szuronnyal és lövésekkel próbálták megakadályozni a ’48-as honvédsírok megkoszorúzására készülő menetet. Forinyák Gézát halálos lövés érte, sírját az egyetemi hallgatók koszorúzzák évről évre.

Forinyák Géza sírja (Fotó: Fekete Bálint)

Az 1848–49-hez kapcsolódó síremlékeket nem csupán a hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezés keretei között érdemes felkeresni. A Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lehetőség van vezetett sétát kérni. Ez több tekintetben is hasonlít az egyre szélesebb körben népszerűvé váló városi sétákhoz. A síremlékek felkeresésére felfűzött séta a térbeli élmény, tapasztalat segítségével hozza közelebb a résztvevőkhöz a történelem eseményeit. A séták útvonalai kiválasztott tematika mentén épülnek fel (1848–49-es séta is szerepel a kínálatban), a síremlékek felkeresését az életutak, egyéni történetek bemutatásával kötik össze. A politikai, gazdasági, illetve társadalmi folyamatok így a személyes tapasztalat történetén keresztül ismerhetőek meg. A sétákban a diákok nem feltétlenül csak passzív befogadóként vehetnek részt, útközben megoldandó feladatokkal vonhatóak be a programba, előre összeállított feladatsorok, a sétát követően kitölthető ismétlő tesztek is kérhetőek a vezetéshez. Ebben az ismeretátadási formában a sétálásnak mint tevékenységnek is jelentős szerep jut. Ez a mozgásforma ismert pozitív élettani hatásai mellett a koncentrációt és a kreatív gondolkodást is segíti, egyfajta felfedezés-élménnyel párosul. Jelen esetben minderre gazdag növény- és állatvilággal rendelkező természeti környezetben, egy 56 hektáros parkban van lehetőség.

A Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely bejáratánál található Információs Ponton ingyenesen elvehető térképek segítenek egy készülő program, vagy rendhagyó óra összeállításában, emellett a sétavezetés igénybevételének lehetőségeiről is található itt információs anyag. Ugyanitt a sírkertet bemutató magazin is vásárolható.

A Nemzeti Örökség Intézetének programjairól, sétáiról az intézet honlapján olvasható bővebb információ. Az aktualitásokért pedig érdemes az Intézet Facebook-oldalát is felkeresni.

 

Bálint Angelika

1 A császári hadsereg tisztjeinek sírhelyét a Németvölgyi temetőből az egykori Hadapródiskola kertjébe helyezték át.

2 Makk József 1852-ben Székelyföldön szervezett az osztrák uralom ellen irányuló mozgalmat. Az összeesküvés lebuktatása után többeket bebörtönöztek, vezetőiket – Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt – 1854-ben kivégezték.

Ezt olvastad?

Hosszú utat tett meg a reformkor során a sajtószabadság kérdése, amíg nemesi sérelemből olyan formában emelkedett törvényszöveggé, hogy „gondolatait sajtó