1918: vég és kezdet – tudományos konferencia az Eszterházy Károly Egyetemen

Milyen változásokat eredményeztek az 1918-20-as évek változásai Magyarország északkeleti régiójában? Ezeket a változásokat hogyan élték meg az itt élő emberek, milyen kihatással voltak további életükre? Ezekre a kérdésekre is keresték a választ a 2018. október 24-25-én Egerben megrendezett „1918: vég és kezdet” címet viselő konferencián a régió történetét kutató szakemberek.

Romsics Ignác (Kép forrása: uni-eszterhazy.hu)

A rendezvénynek, melyet az Eszterházy Károly Egyetem Régiótörténeti Kutatócsoportja, Történelemtudományi Intézete és Történelemtudományi Doktori Iskolája szervezett, a Líceum épülete adott otthont. A kétnapos tanácskozásra a legjelentősebb hazai és határon túli közgyűjteményekből, valamint felsőoktatási intézményekből érkeztek szakemberek a közös gondolkodásra, friss kutatási eredményük prezentálására.

A köszöntő beszédeket követően két plenáris előadást hallhatott a közönség, melyet Romsics Ignác, az Eszterházy Károly Egyetem professzora, valamint Gyáni Gábor, a MTA Történettudományi Intézetének témacsoport vezetője prezentált. Romsics Ignác előadásában az 1918-1919-es forradalmak emlékezetéről beszélt, felvillantotta, hogyan jelentek meg a száz évvel ezelőtti események a különböző korok historiográfiájában. Gyáni Gábor a régiótörténet szakirodalmi hátterét, különböző korok és diszciplínák problémafelvetéseit tekintette át. A megnyitót és plenáris előadásokat követően két napon át öt különböző szekcióban hallgathatták az érdeklődők a különböző témákban született beszámolókat.

Rainer M. János (Kép forrása: uni-eszterhazy.hu)

Az első szekciónak a Líceum földszinti könyvtára adott helyet, ahol a kutatók és történészek (időrendben Fábián Máté – EKE, Pap József – EKE, Tengely Adrienn – EKE, Kerényi Éva – Gömör-Kishonti Múzeum, Turbucz Péter – MNL BAZML, Bödők Gergely – Clio Intézet, Bojtos Gábor – MNL JNSZML) Rainer M. János elnöklése mellett az 1918-1919-es események regionális hatásait vizsgálták meg politikatörténeti és közigazgatási szempontból.

Romsics Ignác elnökletével a második szekcióban a nemzetiségi kérdés köré szerveződött előadások keretében tanácskoztak a kutatók. Sztancs Gábor (EKE), Szarka László (MTA BTK TTI) és Gali Máté (Veritas) a Felvidékre, míg Fedinec Csilla (MTA TK KI), Szakál Imre (RFKMF) és Gebei Sándor (EKE) a kárpátaljai területekre fókuszáltak.

A délutáni, harmadik szekcióban a hadtörténeti kérdések kerültek a középpontba. A Gebei Sándor által vezetett blokkban a Nagy Háború Kutatásáért Alapítvány történészei (Pintér Tamás, Stencinger Norbert) mellett Bartók Béla (EKE) és Pollmann Ferenc (HIM HL) ismertették egy-egy aspektusát az 1918-1919-es katonai eseményeknek.

A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar dékánja, dr. Pintér Márta Zsuzsanna üdvözölte a konferencia résztvevőit (Kép forrása: uni-eszterhazy.hu)

Másnap, október 25-én két maratoni szekcióban folytatódott a szakmai munka. A negyedik szekcióban gazdaság- és társadalomtörténeti előadásokat hallhattak az érdeklődők, az északkelet-magyarországi régióhoz kapcsolódóan, Gyáni Gábor elnöklésével. Péterffy Gergely (EKE) a vasúthálózat regionális problémáit ismertette, Gaučik István (SAV) a régió pénzintézeteinek kialakulását és helyzetét elemezte, Kurucz Ádám (MNL BAZML) a Vitézi Rend társadalmi összetételét mutatta be Borsod vármegye vonatkozásában, míg Várkonyi Péter (EKE), Molnár Dávid (EKE), Horváth István (EFL) és Nagy Péter (EKE) az 1918-1920-as időszak gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta egy-egy lokális közösség vonatkozásában.

Ezzel párhuzamosan az ötödik szekcióban a művelődésé és a kultúráé volt a főszerep. Rainer M. János (EKE) Somfai János újságíróról, Vámosi Katalin (Herman Ottó Múzeum) Meilinger Dezső első világháborús hadirajzoló tevékenységéről, Gál Máté (EKE) a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulójának Heves megyei eseményeiről, Spóner Péter (Herman Ottó Múzeum) a miskolci 10. honvéd gyalogezred emlékezetéről, Bacsó Benjámin (BTA) a magyarországi kisegyházak helyzetéről tartott előadást. Szegő Iván Miklós (OSZK 1956-os Intézet) és Klestenitz Tibor (MTA BTK TTI) a korabeli sajtó vizsgálata alapján igyekezett bemutatni Eger politikai viszonyait és a főegyházmegye mindennapjait 1918-1920-kapcsán.

A konferencia zárásaként a résztvevők egy kellemes hangulatban eltöltött ebéd mellett beszélhették meg a felmerült kérdéseket, vitathatták meg a kétnapos tanácskozás főbb szakmai kérdéseit. A munka azonban itt nem ért véget, a kutatók eredményeiket az Eszterházy Károly Egyetem Régiótörténeti Kutatócsoportjának szerkesztésében megjelenő tanulmánykötetben adhatják közre, 2019 tavaszán.

Laczkó Vivien, Gyebnár Kristóf és Stefán Antal Krisztián

Ezt olvastad?

Ami a tudományos programkínálatunkat illeti, izgalmasnak érkezik ez a novemberi hét is. Ajánlónkban számos érdekesnek ígérkező rendezvény kapott helyett a