1918: vég és kezdet – tudományos konferencia az Eszterházy Károly Egyetemen
Milyen változásokat eredményeztek az 1918-20-as évek változásai Magyarország északkeleti régiójában? Ezeket a változásokat hogyan élték meg az itt élő emberek, milyen kihatással voltak további életükre? Ezekre a kérdésekre is keresték a választ a 2018. október 24-25-én Egerben megrendezett „1918: vég és kezdet” címet viselő konferencián a régió történetét kutató szakemberek.
A rendezvénynek, melyet az Eszterházy Károly Egyetem Régiótörténeti Kutatócsoportja, Történelemtudományi Intézete és Történelemtudományi Doktori Iskolája szervezett, a Líceum épülete adott otthont. A kétnapos tanácskozásra a legjelentősebb hazai és határon túli közgyűjteményekből, valamint felsőoktatási intézményekből érkeztek szakemberek a közös gondolkodásra, friss kutatási eredményük prezentálására.
A köszöntő beszédeket követően két plenáris előadást hallhatott a közönség, melyet Romsics Ignác, az Eszterházy Károly Egyetem professzora, valamint Gyáni Gábor, a MTA Történettudományi Intézetének témacsoport vezetője prezentált. Romsics Ignác előadásában az 1918-1919-es forradalmak emlékezetéről beszélt, felvillantotta, hogyan jelentek meg a száz évvel ezelőtti események a különböző korok historiográfiájában. Gyáni Gábor a régiótörténet szakirodalmi hátterét, különböző korok és diszciplínák problémafelvetéseit tekintette át. A megnyitót és plenáris előadásokat követően két napon át öt különböző szekcióban hallgathatták az érdeklődők a különböző témákban született beszámolókat.
Az első szekciónak a Líceum földszinti könyvtára adott helyet, ahol a kutatók és történészek (időrendben Fábián Máté – EKE, Pap József – EKE, Tengely Adrienn – EKE, Kerényi Éva – Gömör-Kishonti Múzeum, Turbucz Péter – MNL BAZML, Bödők Gergely – Clio Intézet, Bojtos Gábor – MNL JNSZML) Rainer M. János elnöklése mellett az 1918-1919-es események regionális hatásait vizsgálták meg politikatörténeti és közigazgatási szempontból.
Romsics Ignác elnökletével a második szekcióban a nemzetiségi kérdés köré szerveződött előadások keretében tanácskoztak a kutatók. Sztancs Gábor (EKE), Szarka László (MTA BTK TTI) és Gali Máté (Veritas) a Felvidékre, míg Fedinec Csilla (MTA TK KI), Szakál Imre (RFKMF) és Gebei Sándor (EKE) a kárpátaljai területekre fókuszáltak.
A délutáni, harmadik szekcióban a hadtörténeti kérdések kerültek a középpontba. A Gebei Sándor által vezetett blokkban a Nagy Háború Kutatásáért Alapítvány történészei (Pintér Tamás, Stencinger Norbert) mellett Bartók Béla (EKE) és Pollmann Ferenc (HIM HL) ismertették egy-egy aspektusát az 1918-1919-es katonai eseményeknek.
Másnap, október 25-én két maratoni szekcióban folytatódott a szakmai munka. A negyedik szekcióban gazdaság- és társadalomtörténeti előadásokat hallhattak az érdeklődők, az északkelet-magyarországi régióhoz kapcsolódóan, Gyáni Gábor elnöklésével. Péterffy Gergely (EKE) a vasúthálózat regionális problémáit ismertette, Gaučik István (SAV) a régió pénzintézeteinek kialakulását és helyzetét elemezte, Kurucz Ádám (MNL BAZML) a Vitézi Rend társadalmi összetételét mutatta be Borsod vármegye vonatkozásában, míg Várkonyi Péter (EKE), Molnár Dávid (EKE), Horváth István (EFL) és Nagy Péter (EKE) az 1918-1920-as időszak gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta egy-egy lokális közösség vonatkozásában.
Ezzel párhuzamosan az ötödik szekcióban a művelődésé és a kultúráé volt a főszerep. Rainer M. János (EKE) Somfai János újságíróról, Vámosi Katalin (Herman Ottó Múzeum) Meilinger Dezső első világháborús hadirajzoló tevékenységéről, Gál Máté (EKE) a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulójának Heves megyei eseményeiről, Spóner Péter (Herman Ottó Múzeum) a miskolci 10. honvéd gyalogezred emlékezetéről, Bacsó Benjámin (BTA) a magyarországi kisegyházak helyzetéről tartott előadást. Szegő Iván Miklós (OSZK 1956-os Intézet) és Klestenitz Tibor (MTA BTK TTI) a korabeli sajtó vizsgálata alapján igyekezett bemutatni Eger politikai viszonyait és a főegyházmegye mindennapjait 1918-1920-kapcsán.
A konferencia zárásaként a résztvevők egy kellemes hangulatban eltöltött ebéd mellett beszélhették meg a felmerült kérdéseket, vitathatták meg a kétnapos tanácskozás főbb szakmai kérdéseit. A munka azonban itt nem ért véget, a kutatók eredményeiket az Eszterházy Károly Egyetem Régiótörténeti Kutatócsoportjának szerkesztésében megjelenő tanulmánykötetben adhatják közre, 2019 tavaszán.
Laczkó Vivien, Gyebnár Kristóf és Stefán Antal Krisztián
Ezt olvastad?
További cikkek
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Előző cikk
Az elveszett nagypapa, avagy a vizuális források megőrzésének, feldolgozásának és közzétételének problémái
A Fiatal Levéltárosok Egyesülete (FLE) 2018 őszén is megrendezi immár hagyományosnak mondható levéltárszakmai konferenciáját, amelyre idén Budapest Főváros Levéltárával (BFL) együttműködésben kerül sor. A konferencián elsősorban a levéltárakban őrzött fotók […]