Ezzel a gyűjteménnyel a történelemből emelt szintű érettségire készülőknek szeretnénk segíteni. A szóbeli tematikához kapcsolódóan összeszedtük azokat a honlapunkon megjelent írásokat, amik átfogó képet vagy akár egy új nézőpontot tudnak adni a tételek kidolgozásához és tanulásához. Íme, a cikksorozatunk első része az első három témához kapcsolódó írásokkal. (A sorozat második része innen érhető el.) Jó elmélyülést és böngészést kívánunk!

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban

Ehhez a tételhez két olyan írást ajánlunk, amely bővebb betekintést enged a középkori és kora újkori gazdaság működésébe. A Piac- és vásártartási szokások a középkori Nyugat-Európában című írásból a virágzó középkorban komolyabb fejlődésen átmenő piacozási és vásártartási szokásokról tudhatunk meg többet fókuszálva a kontinensük nyugati felére, és egy kis kitérővel a Magyar Királyság szokásaira és viszonyaira.

Kiegészítésképpen ajánljuk a Kik voltak a cégéres gazemberek? Avagy néhány szó a középkori reklámokról című cikkünket, amelyből kiderül, hogy a középkori kereskedőknek miért volt szükséges vevőcsalogató eszközöket bevetniük, és az, hogy milyen trükköket vetettek be a cél érdekében.

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században

A középkori Magyar Királyság egyik fénykorának tekinthető időszak gazdaságára vonatkozóan megkerülhetetlen a Hunyadi Mátyás életét és munkásságát feldolgozó Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című írásunkat, ami elsősorban a 15. század második felére fókuszálva helyezi kontextusba az uralkodó politikáját, kitérve annak gazdasági vonatkozásaira is.

A Földből, folyón, tengeren. A magyar rézérc 14. századi körútja című írás a középkori Magyar Királyság egyik fontos exportcikkének számító ásványkincs nemzetközi kereskedelemben való útját és szerepét mutatja be.

3. A világgazdaság a 20. században (világgazdasági válság, európai integráció, globális világ ellentmondásai)

A világgazdaság 20. századi hullámhegyeinek és –völgyeinek egyik fő alakítója a század első felében az európai nagyhatalmak mellé felkapaszkodó Egyesült Államok volt, amely állandó kölcsönhatásban volt így a világgazdasági körforgással. A Szesztilalom az Egyesült Államokban című írás az USA két világháború közötti időszakának gazdasági értelemben is az egyik legellentmondásosabb időszakát mutatja be.

4. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

A gazdasági változások mindig tetten érhetőek a társadalom kulturális életében is, a Dübörgő húszas évek Trianon után? Jazz és modern táncok az 1920-as évek Magyarországán című cikkből kiderül, hogy az 1920-as évek gazdasági növekedése, majd a világválság milyen hatással volt a magyarországi kulturális életre és szórakozási szokásokra.

Szintén az 1920-1930-as évek Magyarországának útkeresésére reflektál a Trianon és a revízió Németh László írásaiban című összeállításunk is az író saját korában is véleményformálónak számító gondolataival.

A munka ünnepe a Rákosi- és a Kádár-kor karikatúráin című írásunkban az államszocializmus legfontosabb ünnepéről készült humoros és/vagy keserédes rajzok alapján kaphatunk képet a kor gazdasági sajátosságairól.

A rendszerváltás környékén sugárzott, azóta kultstátuszba kerülő teleregényben szinte nincs olyan epizód, amikor legalább az egyik szereplő ne tenne valamilyen megjegyzést a korszak gazdasági viszonyaira. A „Rosszkor születtünk. És nem a legjobb helyre.” – sóhajok a rendszerváltásról a Szomszédok c. teleregényben című cikkben azt is elolvashatjuk, hogy mit tanulhatunk Vágási Feriéktől a korszakról. (Ugyanez az írás támpontul szolgálhat a 9. tételhez is.)

II. Népesség, település, életmód

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században

A Mit jelent Erdély? Vázlat az Erdélyi Fejedelemség kora újkori etnikai átalakulásához címmel megjelent írást segítségül hívhatjuk, ha szeretnénk áttekinteni a kora-újkori Erdély népeit, népesedési viszonyait és a hozzájuk kapcsolódó történettudományi álláspontokat és vitákat.

Bethlen Gábor fejedelem működése alatt Erdély egyik fénykorát élte, a vallási és etnikai helyzet kontextusának értelmezéséhez jó alapokat ad Erdélyi fejedelemből magyar király? című írásunk.

A fejedelemség korszakbeli fejlődésének visszaigazolása volt, hogy önálló politikai tényezőként megjelent Európa térképén. Jó példája ennek II. Rákóczi György aktív külpolitikai törekvése, amelyről a II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata című cikkünk ad rövid áttekintést.

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig

A törökellenes harcokban Magyarország területének jelentős része elnéptelenedett, ezért a 18. századtól kezdve a túlnépesedett területekről szervezett betelepítés és spontán betelepülés történt. A szlovák kisebbség története a mai Magyarország területén – I. rész: A szlovákság 18. századi letelepedése című cikkünkből kiderül, hogy miképp települtek meg a szlovákok a 18. században a mai Magyarország területén.

Történelemórákon talán szó sem esik Adolf Fischofról, aki a nemzetiségi jogok képviselőjeként és a Monarchia programalkotójaként fontos tevékenységet végzett a vegyes nemzetiségű birodalom népeinek Ausztria-központú, de az igazságosságot szem előtt tartó írásaival. Ehhez kapcsolódóan ajánljuk az „Egyenjogúsági frázisok az ajkakon, hegemóniavágyak a szívekben.” – Adolph Fischhof emlékére címmel megjelent írásunkat.

8. Budapest fejlődése a hosszú 19. században

Pest, Buda és Óbuda  1873-as egyesülése rengeteg pozitív folyamatot indított el az országban, ma már szinte megkérdőjelezhetetlen a jogossága. Azonban nem volt ennyire egyértelmű az álláspont, „Buda tehát Pest részére … csak teher.” – A városegyesítés kérdőjelei című cikkünk választ ad arra a kérdésre, hogy milyen kételyi voltak a korabeli döntéshozóknak az egyesítést illetően.

Az egyesülés után dinamikus fejlődésnek indult a város, ám a csillogás mellett volt Budapestnek egy olyan oldala, amiről a történelemkönyvek ritkán emlékeznek meg: a világvárossá válás útja sokakat taszított a nyomorba, erről szól  “A nyomorgó Budapest” – szegények, koldusok, hajléktalanok a századfordulón című írásunk.

A nagy léptékű fejlődés politikai, gazdasági és társadalmi feszültségeket okozott az országban a 19. század végére, a vélt vagy valós ellentéteket csak a millenniumi ünnepségsorozat tudta átmenetileg a háttérbe szorítani. Az 1896-os eseményekről az  Elszállt, mint egy léghajó… – az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója  című írásunkban emlékeztünk meg.

Ajánljuk még: Táncsics Mihály budapesti tervei, Földalatti vagy villamos? Mikor, kik ellenezték a földalatti építését?

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től

A második világháborút követő időszak politikai narratívájában nem sok jelentőséget kapott a Trianon után az elszakított területeken elő magyarság. Az okokról a Szocializmus és nemzetpolitika – Magyarország viszonya a határon túli magyarsághoz (1945-1989) című cikkünk szolgál magyarázattal.

III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

10. Az antik kultúra és tudomány (görög-római hitvilág, kulturális emlékek, görög filozófia)

Honlapunkon ritkán esik szó az ókori világról és az antikvitásról, de ehhez a tételhez kapcsolódóan is tudunk tájékozódási ponttal szolgálni alaposabb elmélyülés céljából, ezért javasoljuk a 29 lépés az antik műveltség világában – Az AGATHA sorozat című írásunk átböngészését, és az abban megemlített kötetek lapozgatását.

11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században

Thietmar krónikája egy, a kevés rendelkezésünkre álló megbízható forrás közül, mely a Magyar Királyság korai történetét mutatja be. Ez az fennmaradt írás ráadásul rengeteg olyan eseményt leír, melyek ma már szerves részeit képezik kultúránknak. A Vajk nevének lejegyzője. Thietmar, az ezredforduló krónikása és a magyarok című írásunkból kiderül, mit köszönhetünk Thietmarnak.

A korona és a kard mondája az egyik legismertebb esemény az Árpád-kori trónutódlások sokszor viharos fejezeteiből. A Képes Krónika által ránk maradt történet a magyar állam létét jelentősen befolyásoló tényezőiről A várkonyi egyezmény: a korona és kard mondája című cikkünkben írtunk.

Könyves Kálmán kivételes, ugyanakkor ellentmondásos szereplője történelmünknek, akinek az életéről fennmaradt forrásokból eléggé eltérő képet kaphatunk az uralkodó életéről és tetteiről. A Magyar Királyság középkori történetének egyik legjelentősebb királyáról a Boszorkányok márpedig nincsenek? – 900 éve hunyt el Könyves Kálmán című írásunkban emlékeztünk meg.

Ajánljuk még: „A király kegyéből Spalato comese” A dalmáciai városok feletti magyar befolyás erősödése IV. Béla korában

12. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században

A Habsburgok kora Magyarországon a mai napig az egyik legvitatottabb kérdésköre a honi történettudománynak. A könyvtárnyi irodalommal rendelkező téma szinte kiapadhatatlan forrása a szakmai vitáknak, a problémakör kutatóinak kerekasztal-beszélgtéséről készült Gyarmat vagy éléskamra – Avagy mit adtak nekünk a Habsburgok? című beszámolóból árnyalt képet kaphatunk a korszakról.

A protestáns vallások megjelenése a Magyar Királyságban újabb frontvonalat nyitott a Habsburg udvar és a magyarok között kapcsolatban. II. Ferdinándnak a harmincéves háború kirobbanásához is jelentősen hozzájűruló tevékenységéről a „Inkább látnálak titeket holtan, mint az új szektához csatlakozva.” – II. Ferdinánd és a vallási intolerancia című cikkünkben írtunk.

II. Józsefnek ugyan nem sok idő adatott meg a trónon, ám tízéves uralkodása mégsem volt jelentőség nélküli. A  rendeletekkel kormányzó kalapos király regnálásának és életének legfontosabb méröldköveit A birodalom öröme vagy bánata? – II. József életútja című cikkünkben foglaltuk össze.

Ajánljuk még: A Rákóczi-szabadságharc egy kevésbé ismert szereplője: Esterházy Antal

13. A magyar zsidóság helyzete 1848–1945 között

A magyar zsidóság társadalmi helyzete a korszak politikai életének egyik leginkább napirenden lévő témája volt. A politikusok álláspontjai mellett érdemes megnézni azt is, hogy Ferenc József viszonyulását a kérdéshez, melyről a Ferenc József izraelita percepciója című cikkünkben írtunk.

Vázsonyi Vilmos személyében az első világháború során először ült zsidó vallású állampolgár miniszteri székbe Magyarországon. Az általános választójogért küzdő, a bolsevizmussal élesen szembehelyezkedő politikus tevékenységét érdemes bővebben megvizsgálnunk, melyhez támpontot szolgáltat a Magyarország első zsidó vallású minisztere és a Nagy Háború címmel megjelent írásunk.

Cikksorozatunk 2. részében a IV-VI. témákhoz tartozó tételekhez ajánlunk írásokat.

Ezt olvastad?

Tündérsakk – A trianoni döntés hatása a magyar közlekedésre

„A tündérsakk a játékon belüli játék. Olyan szabályai vannak, amelyek eltérnek a ténylegesen játszott sakk szabályaitól, csak feladványai vannak, tehát

X