A Balaton és Európa szépe – magyar siker 1929-ben

Réges-régen, amikor az emberek még az aranykorszakban éltek, a Balaton partján egy kékszemű, aranyos hajú tündér legeltette selyemszőrű kecskéit. A tündérszép kecskéit azonban megirigyelte az  ördög s mikor a tündér elaludt, elhajtotta őket a benyúló tihanyi part csúcsába, árkot szántott, hogy a kecskék a Balaton vizébe vesztek. A tündér, mikor látta ezt, elbujdosott s azóta teljesen nyoma veszett. Ezt az elveszett tündért keressük most mi, mert ennek a tündérnek Magyarország legszebb lányai között kell lennie.” – így hangzik a Színházi Élet 1925-ös hírverése a balatoni szépségversenyről.

Mert ilyen rendezvényeket már a két világháború közt is előszeretettel tartottak, s ünnepélyes keretek közt, sok résztvevővel, neves zsűritagokkal rendezték meg a Balaton szépe választást. Az egyik Balaton szépe esetében ez igazán jól sikerült: Simon Böske nemcsak a tó legszebbik lánya lett, hanem Miss Európa is.

Simon Böske. Kép forrása: Wikipedia

A trianoni lelki tehertételnek számos megnyilvánulási formája volt a két világháború közti Magyarországon is. A történészek sok kül-, geo- és belpolitikai tényt felfejtettek már a magyar nemzettudaton is csorbát ejtő békediktátum kapcsán. Akadt azonban egy olyan érdekes jelenség, esemény, amely furcsa módon gyógyír volt a magyarság számára. A jelenséget úgy hívták: Simon Böske. Ő 1929-ben Párizsban Miss Európa lett. A korabeli, revíziós lázban égő lapok dicsőítették a fiatal lányt, akinek sikerült Clemenceau országában learatnia a babérokat. De ki volt ez a titokzatos hajadon?


Simon Böske. Kép forrása: Wikipedia

A keszthelyi születésű Simon Böske pályafutása 1925-ben indult el, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. Milyen is volt a korszakban egy szépségverseny? Arról szintén a Színházi Élet számolt be:

Vasárnap déli tizenkét órakor folyt le a választási ünnepség a telepi Kaszinó kertjében s csak természetes, hogy erre a nevezetes aktusra a szomszédos fürdők és nyaralóhelyek ontották a közönséget. Minden lány városának tábláját vive, vonult a zsűri előtt, amelyhez Káli Nagy Dezső miniszteri osztálytanácsos, a fürdőigazgatóság részéről pedig dr. Ertl József csatlakozott. Még a nap is kiragyogott, mikor a széplányok sora fölvonult és dr. Márton Miska megtartotta üdvözlő beszédét. Majd a Pünkösdi királynő-választás mintájára, a zsűri tanácskozásra vonult vissza és csakhamar Keszthely város kiküldöttje. Simon Böske kapta a Balaton tündére címet. Minthogy azonban a szépséget jutalmazni illik, a Balaton tündére mellé két sellőt is választott a zsűri: Szűcs Gizit Mezőtúrról és Stern Zsófikát Csurgóról. A zsűri választásának helyességét mi sem bizonyítja annyira, minthogy az óriási közönség lelkesedéssel éljenezte a győzteseket és az ítélet ellen egyetlen kifogás sem merült fel. A választás után a lányok Káli Nagy Dezső yachtján kirándulásra indultak, egyébként pedig egy teljes héten át élvezték a Színházi Élet vendé szeretetét Siófokon.”

Négy esztendő múlva Böske elindult az első Miss Magyarország megmérettetésen is, amelyen 19 évesen szintén győzedelmeskedett.

1929. február 8-án már 16 nemzet lányai között, a párizsi Miss Európa versenyen képviselte hazánkat. És első lett. Simon Böske helyezése sokat jelentett a két világháború közti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak. A keszthelyi lánynak gratulált a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata. Nagy győzelmi mámor várta Budapesten: minden rádió az ő nevét harsogta.


Simon Böske. Kép forrása: Wikipedia

Miss Európa a külföldi rendezvényeken, bálokon való részvétele után, március 13-án megérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron ünneplők százai várták. Több köszöntőbeszéd is elhangzott, amelyek közül az egyik városvezető szólamai érzékeltetik legjobban, hogy a kis balatoni lány győzelmét a revízió lázában égő Magyarország miképpen értékelte:

„Budapest székesfőváros főpolgármestere nevében üdvözlöm Önt, aki diadalmas szépségével dicsőséget szerzett ennek a szegény, legyőzött országnak éppen a győztes, volt ellenfelek között. Ezt a győzelmet külső, testi szépsége szerezte meg, kívánom, hogy az élet a belső, lelki szépségen keresztül adjon ennél is nagyobb örömet: megelégedést és boldogságot.”

Böske hasonló szellemiségben felelt:

„Végtelenül örülök ennek a szeretetteljes fogadtatásnak, és hálásan köszönöm Budapest székesfőváros üdvözlését. Nem annak örülök, hogy Miss Európa lettem, hanem annak, hogy általam Miss Hungária lett Miss Európa, és ezzel a magyar népnek szerezhettem dicsőséget. Egész főváro­somat, Budapestet végtelen nagy szeretettel köszöntöm, és nagyon örülök, hogy újból itthon lehetek.”

Majd az ünnepeltet a Gellért Szállóba vitték, ahol bált rendeztek tiszteletére. Böske holtfáradtan érkezett meg 1929. március 24-én a balatonszentgyörgyi állomásra, ahol édesanyjával együtt kocsiba szállt, és szülővárosába utazott. A város diadalittasan köszöntette. Hamarosan fény derült arra is, hogy az ajándékba kapott ruhaköltemények és az automobil nem életre szóló javak. Végül a párizsi hotelszámlát is kifizettették velük. Ezután a szépségipartól érkező ajánlatokat sorra utasította vissza. Végül a civil életet választotta.

1930-ban férjhez ment egy híres divatárucég, a fővárosi Brammer Divatház tulajdonosának fiához, Pálhoz. Esküvőjén fotósok hada kísérte. Földig érő, uszályos, nehéz fehér ruhát viselt, fehér selyemcipővel, nagy fehér kalappal. Korabeli levelezőlapon örökítették meg az ifjú párt. Böskén látszott, hogy nem boldog, hamarosan elváltak. Másodszor is férjhez ment, Jób Dánielhez, a Vígszínház akkori igazgatójához, akivel sikeresen túlélték a holokausztot. Ám Böske egészségi állapota egyre rosszabb lett. Ezt követően családjával visszavonultan élt, haláláig, 1970-ig.


Kép forrása: Wikipedia

A trianoni békediktátumot követően nem járt senki olyan nagy sikerrel Párizsban a magyarság képviseletében, mint Simon Böske. Ez a kis fiatal keszthelyi lány a szépség diplomatájaként rendkívül sokat ért el a gallok földjén. Mosolyával lenyűgözte a francia és nemzetközi zsűrit, hazájának pedig megmutatta: olykor magyar színekben is lehet nyerni…

Kovács Emőke

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket