A hajdúk nyomában – újabb sikeres konferencia Hajdúnánáson

2014. július 31-én a hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Dísztermében a Hajdúnánás Város Önkormányzata, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája közreműködésével „A hajdúk nyomában” című konferencia került megrendezésre. Jelen írásunkban erről az eseményről számolunk be.

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere köszöntötte elsőként a konferencia előadóit és érdeklődő vendégeit. Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke és a DOSZ Történelem-és Politikatudományi Osztályának tagja elmondta, a konferencia célja, hogy új ismereteket és új értelmezési szempontokat felvonultatva foglalkozzanak a kelet-magyarországi térség különleges jogállással rendelkező településeivel, a hajdúvárosok kérdésével.

Az I. Hajdúk Világtalálkozója háromnapos rendezvénysorozat keretében sorra kerülő programot Buczkó József etnográfus, a Móricz Pál Helytörténeti Gyűjtemény igazgatójának előadása nyitotta meg. Referátumából megtudhattuk, hogy a szultán milyen körülmények között adta át ajándékát Bocskai Istvánnak 1605-ben, majd mikén szállították el Bécsbe 1610-ben, ahol 404 évig őrizték a császári kincstárban. Az előadás második részében leplezték le az öt hónapig tartó munkával elkészített arany korona rekonstrukcióját.

Ezt követően Dr. Papp Klára egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem dékánja tartotta meg előadását A magánföldesúri hajdúk címmel. A konferencia elnökasszonya több kérdéskört is vizsgált előadásában. Először, hogy a világi magánbirtok hajdúi milyen viszonyba kerültek a birtokosokkal, azok miféle kedvezményekben részesítették őket. A dunántúli magánföldesúri hajdútelepülések szolgáltatták-e a mintát, vagy az ország más vidékein ettől eltérő kiváltságolás is előfordult. Másodszor, hogy a 17. század végi, a török háborúk nyomán megindult átalakulási folyamatban milyen változatai figyelhetők meg a magánföldesúri hajdúság helyzetének.

Dr. Bársony Istvántól, a Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi docensétől historiográfiai előadás keretében szerezhettünk tudomást az 1970-es évektől sorra megjelenő, nagy, vagy öreg hajdúvárosok történetét feldolgozó monográfiákról. A kandidátus úr arra tett kísérletet, hogy feltárja, ezek a feldolgozások mennyire voltak összhangban az országos történetírás megállapításaival, mennyiben járultak hozzá annak gazdagításához. Megállapítása szerint Bocskai Istvánnak a hajdúkiváltságok biztosítása terén elindított intézkedései jelentősek maradtak az utódai időszakában is.

A Bocskai István vezette Habsburg-ellenes felkelés legnagyobb katonai sikeréről, a diószegi győzelemről Dr. Négyesi Lajos nyugalmazott alezredes tartott hadtörténeti előadást, míg Zila Gábor doktorandusz, a DOSZ Történelem-és Politikatudományi Osztályának tagja, a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki béke előkészítését, s így Illésházy István és Thurzó György titkos levelezését vizsgálta. Borbély Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza arra kereste a választ A zsitvatoroki béke végrehajtása és a hajdúpalánkok lerombolásának ügye az 1610-es években című előadásában, hogy a béke hajdúkkal kapcsolatos pontjai miként hatottak a hajdúk letelepedésére, mentalitására és katonai-politikai jelentőségükre.  Mohácsi Endre, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója Dóczy András szatmári, később felső-magyarországi főkapitánynak a nádorral és a fontosabb várak kapitányaival folytatott levelezéséből kívánta rekonstruálni a hajdúk kapcsolatát a 17. századi szatmári végvidékkel.

A konferencia első blokkjának záró előadását a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum egykori igazgatója, Dr. Nyakas Miklós történész tartotta, aki a hajdúnánási családi gyökerekkel rendelkező Désány István főkapitány szerepét vizsgálta a Hajdúkerület megalapításában.

Rövid szünet után a második blokkot a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, Dr. Varga Beáta nyitotta meg A magyarországi hajdúság és az ukrajnai kozákság történeti párhuzamai című előadásával. Kutatásának középpontjában a két társadalmi réteg közötti párhuzamok vizsgálata állt. „A hajdú, illetve a kozák elnevezés is idegen eredetre vezethető vissza, amely kategóriákat kezdetben nem egy konkrét etnikum, hanem speciális foglalkozás, illetve életforma megjelölésére használtak. Típusaikat tekintve – állami, „szabad” és magánföldesúri hajdúság, illetve kozákság – is szembetűnő hasonlóságok mutatkoztak meg.” – állapította meg a docens asszony. Természetesen a hasonlóságok mellett az előadás a katonarétegek közötti különbségekre is kitért.

Marton Gellért Ernő, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója az előtte szólóéhoz hasonló kutatási témával ismertette meg az érdeklődő vendégeket. Előadásában a királyi hajdúknak és a regisztrált kozákoknak a 16. század elejétől a 17. század közepéig terjedő időszakban betöltött történeti szerepének és kiváltságaiknak alakulását hasonlította össze.

A hajdúk és a jezsuiták című előadás keretében Dr. Dénes Zoltán címzetes egyetemi docens, újirázi plébános kanonok a jezsuiták váradi és kolozsvári második nemzedékének (Pázmány Péter, Kőrösi Márk) missziós munkájával és lelkipásztori tevékenységével szított konfliktust keltő eseményeit kívánta tisztázni. Előadásának második részében a plébános a nyilvánosság számára eddig ismeretlen tárgyi emléket is bemutatott, nevezetesen Bellarmin Szent Róbertnek a tridenti zsinatról készített kommentárjának eredeti példányát, amelyben megtalálható a jezsuiták sárospataki könyvtárának pecsétje.

A konferencia utolsó előadója Dr. Kardos László néptánc-tánctörténet kutató volt, aki Fegyvertánc – hajdútánc című prezentációjában olyan kérdésekre igyekezett választ adni a korabeli táncábrázolások, szöveges leírások és a közelmúltban készült archív filmfelvételek alapján, mint hogy mikor, miért és hogyan táncoltak a hajdúk? Milyen zenére táncoltak, s milyen fegyvereket használtak tánc közben, hogyan hatottak egymásra az együtt élő nemzetiségek táncai és hogyan él napjainkban a fegyvertánc hagyománya?

A téma iránt érdeklődők az előadásokat egy, a közeljövőben megjelenő tanulmánykötetben, nyomtatott formában is megismerhetik.

Ezt olvastad?

A Hajdúságtól a Monarchiáig – két konferencia-felhívás

Hajdúnánás városa két tudományos konferenciának ad otthont nyáron. A „Volt egyszer egy Monarchia” című tanácskozásra május 4-ig, a Hazánk: Észak-Alföld

X