A hatodik emeleti múzeum, avagy a Kennedy-gyilkosság pillanatról-pillanatra

Napjainkban az összeesküvés-elméletek egyik népszerű témája John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása. Bár a legtöbb teória nem az elnök halálával kapcsolatos, hanem a gyilkosság elkövetőiről és „megrendelőiről” szól, mind a mai napig vaskos kötetek jelennek meg a témával kapcsolatban – még magyar szerző, Hahner Péter is írt könyvet A nem létező rejtély címmel a gyilkosság ötvenedik évfordulójára. Az alábbi tárlatismertetővel a téma legnagyobb amerikai kiállítását szeretném bemutatni, amely Dallasban, az eseményekben kulcsszerepet játszó egykori tankönyvraktár épületében található.

John F. Kennedy (Forrás: returnofkings.com)

A múzeum épületébe lépve a jegy megvásárlását követően minden látogató egy ún. audio guide-ot kap, amely egy fejhallgatóból és egy érintőkijelzős nyakban lógó egységből áll. Erre azért van szükség, mert az épület hatodik emeletén megtekinthető tárlat minden plakátjához tartozik kommentár Pierce Allmanntól, aki a gyilkosságról tudósító újságíró volt. A tárlat véleményem szerint remekül van felépítve: először Kennedy életéről és politikájáról tudhatunk meg információkat, majd fokozatosan közeledünk a látogatás okaihoz, a Dallasban töltött időhöz, majd – miután egy zárt vitrin mögött megtekintettük Lee Harvey Oswald rejtekhelyét – láthatjuk a gyilkosság minden pillanatát, a tárlat vége felé pedig a nyomozásról és a Warren-bizottságról, illetve a különböző összeesküvés-elméletekről tudhatunk meg információkat. De nézzük meg röviden, hogy mi történt 1963. november 22-én és ezt miként tálalja a múzeum.

Dallasban a merénylet előtt

Kennedy elnök Dallasba egy texasi utazás keretében érkezett, amely már a következő évi elnökválasztást megelőző kampány része volt. Két nap alatt öt várost keresett volna fel az elnök: november 21-én San Antonioban, Houstonban és Fort Worthban járt, 22-én pedig Dallas és Austin volt tervben. Még dél előtt érkezett meg az elnök Dallasba és indult el a repülőtérről a belváros felé. Az út mentén szinte végig emberek álltak és integettek, köszöntötték Kennedyt. A múzeum a városba érkezésről gazdag képanyagot és filmfelvételeket is bemutat. Fél egykor pedig az elnöki konvoj a Daeley Plaza nevű területre érkezett, miután a Houston utcáról az Elm utcára fordultak, s ekkor eldördült három lövés. A lövések pillanatait a tárlaton a legapróbb részletekig nyomon követhetjük: egyrészt berendezték Oswald búvóhelyét azon a helyen, ahonnan lőtt, olyan módon, ahogy elrendezte maga körül a könyvcsomagokat, másrészt az ablakon kinézve láthatjuk az úttesten a lövések helyét (ezt akár otthonról is megnézhetjük egy élő webkamera kép segítségével), végül a helyszínen lévő fényképezőgépeket és kamerákat térképen, egy-egy akkor készült képpel helyezték el, az audio guide révén pedig a helyszínen tartózkodók tapasztalatait is hallhatjuk. A lövés után mind a történet, mind a tárlat két párhuzamos vonalon folytatódik: egyrészt megismerhetjük azt, ami Kennedyvel és környezetével történik, másrészt elkezdődik a nyomozás.

A merénylet ábrázolása (Forrás: home.cogeco.ca)

A korabeli technika révén a lövések után tíz perccel már eljutott az információ a CBS országos televízióhoz és Walter Cronkite, a híres tévés bemondó bejelentette, hogy az elnököt meglőtték. A bejelentés után perceken belül közölte a rendőrség az első leírást a gyanúsítottról, akit korábban egy rendőr megállított, de továbbengedett. Fél órával a lövések után, 1963. november 22-én délután egy órakor bejelentették az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnökének a halálát. Eközben nyomozók lepték el a tankönyvraktár épületét. Az alelnököt, Lyndon Johnsont az elnöki géphez szállították és még két óra előtt elkapták Lee Harvey Oswaldot egy moziban. Mialatt a gyanúsítottat kihallgatták, Johnson letette az elnöki esküt a már özvegy first lady jelenlétében az Air Force One fedélzetén, az új elnök még aznap megérkezett Washingtonba. Két nappal később azonban Jack Ruby megölte Oswaldot. A kurátorok egy vitrinben úgy állították ki Ruby ruháját, amilyen pózban a lövés pillanatában állt. Egy külön kivetítőn, korabeli felvételeken az látható, ahogy a nemzet gyászolta az elhunyt elnököt.

Fotó: Máté Zsolt

Ezt követően a tárlat utolsó szakasza a nyomozásra koncentrál. Látható az a makett, amellyel az eseményeket rekonstruálták. Megismerhetjük a nyomozás alakulását, s a különféle forgatókönyvek forrásait. Ottjártamkor a tárlat második emeletén (amely az épületben a hetedik) egy JFK örökségével kapcsolatos kiállítás volt látható. Míg az első emeleten tilos, a másodikon engedélyezett a fotózás.

Fotó: Máté Zsolt

Bár a múzeum csak a világtörténelem egy relatíve kis eseményével foglalkozik, ezt jól felépítve, minden apróságra ügyelve teszi. Gazdag fénykép- és mozgóképanyaggal hozza közelebb a látogatóhoz a gyilkosság pillanatait. A tárlat tárgyi anyaga bár egy elnöki könyvtárénál csekélyebb, folyamatosan bővül. Nyár óta például bekerült Oswald jegygyűrűje. Lehet ugyan, hogy az összeesküvés-elméletek rajongóit nem fogják meggyőzni a tárlaton látottak, azonban annak felépítése, gazdag bemutatása segít visszahelyezni a látogatót a korszakba.

Forrás: toxicdreams.at

A cikk elkészüléséhez köszönet illeti a Camp Leaders Hungary csapatát, akik lehetővé tették számomra a múzeumi látogatás megvalósítását.

Ezt olvastad?

Az új év harmadik hete változatos tudományos programokat kínál az érdeklődőknek. Erre a hétre konferenciát, kiállításmegnyitót, könyvbemutatókat, előadásokat és kerekasztal-beszélgetést