A lepantói tengeri csata és ünnepe

Nagy Szulejmán szultán csaknem öt évtizedes uralma alatt az Oszmán Birodalom hatalma csúcsára jutott. A balkáni török jelenlét állandósult, de a Magyar Királyságból kihasított területek révén a birodalom határa Közép-Európába is beékelődött. Ekkorra Szulejmán hadai már birtokba vették Észak-Afrikát és a teljes Közel-Keletet is, az oszmán hadiflotta pedig nemcsak, a Földközi-tenger keleti medencéjét, de a Vörös-tengert és a Perzsa-öbölt is ellenőrzés alatt tartotta. Mennyiben változtatott ezen a lepantói csata?

Máltától Szigetvárig

Csekély természeti adottságai ellenére Málta a Földközi-tenger nyugati medencéjének kulcsát képezte. A sziget erődjét védő Máltai Lovagrend katonái nem csupán, Dél-Itália védelmét biztosították, de gyakran útját állták francia vagy velencei árut szállító török kereskedőhajókat. Oszmán szempontból a sziget elfoglalása egyrészt a hatalmas kárt okozó keresztény kalózkodás kiiktatását, másrészt stratégiai bázist jelentett volna. A máltai kikötő birtokbavételével az oszmán hatalom számára előnyös szerződésre lehetett volna rákényszeríteni a Velencei Köztársaságot. Mindemellett, Szulejmán grandiózus hódító tervei között a kereszténység utolsó szabad, jelképes városának, Rómának az elfoglalása is szerepelt. A hadjárat előfeltétele Málta, majd Szicília bekebelezése lett volna.

Az Oszmán Birodalom kiterjedése a 16. században (Forrás: ottomanempirehistory.com)

Tervei megvalósítására 1565-ben a szultán végül parancsot adott Málta lerohanására és a 40 ezer főt számláló török sereg felvonulásával megkezdődött a kampány. Az európai segítséget nélkülöző valettai erőd hétszáz védője azonban a négy hónapos ostrom során sikeresen ellenállt, miközben az oszmán sereg háromnegyede odaveszett a harcokban. A dühös szultán – aki idős kora miatt távolmaradt a tengeri kampánytól – ekkor határozott újfent a Bécs elleni támadás mellett, de 1566-ban a szigetvári csata során vérhas-fertőzésben elhunyt.

  

Nagy Szulejmán és fia II. Szelim

Ciprus

Szulejmán fia, II. Szelim apjával ellentétben kevésbé volt a fegyveres harc híve, de a szigetvári győzelem és az európai politikai és vallási ellentétek okán alkalmat látott további hadjáratok indítására. Máltához hasonló szálka volt a Porta szemében Ciprus szigete. A ciprusi keresztény kalózkodás az Égei-tengerre kiterjedve komoly fennakadást okozott az Isztambulba irányuló tengeri kereskedelemben. 1570-ben ezért II. Szelim ultimátum intézett a szigetet ellenőrző Velencei Köztársasághoz, felszólítva a kereskedőállamot Ciprus átadására. Mire a velencei elutasító válasz megérkezett volna, az oszmán erők partra szállva megkezdték a sziget ostromát. elfoglalását. Negyvenhat nap után Ciprus fővárosa, Nicosia elesett, s bár a velencei telepeseknek a szabad elvonulásról kaptak ígértet, de az ostrom végeztével rabságba estek, a városvédő vezérek levágott feje pedig közszemlére került.

A lepantói csata

Ciprus ostroma alatt V. Pius pápa diplomáciai erőfeszítései révén körvonalazódni kezdett egy katolikus hadszövetség, amely célja Ciprus felmentése lett volna. Mire azonban 1571-ben a Szent Liga névre keresztelt mediterrán szövetség létrejött, Ciprus már hónapok óta oszmán fennhatóság alatt állt, így a hadicél a sziget felszabadítására módosult. A kampány legbőkezűbb pénzügyi támogatója az a Spanyol Királyság volt, amely armadájának számottevő részét távol tartotta a tengeri hadjárattól. A keresztény flotta felét a Velence Köztársaság hajói tették ki. A kb. 40 ezer főt számláló legénységen felül a hajók 16 ezer szárazföldi katonát tudhattak a fedélzetűkön, akik között szép számmal fordultak elő olasz és horvát zsoldosok is. Figyelembe véve a szövetséges felek korabeli érdekellentéteit és a köztük fennálló bizalmatlanságot az egyesített keresztény flotta létrehozása kivételes diplomáciai eredményként könyvelhető el a pápa részéről.

Forrás: unapicaenflandes.es

Spanyolországot, Nápolyt, Szicíliát, Szardíniát, a Velencei Köztársaságot, a Pápai Államot, Savoyai Hercegséget valamint Genovát tömörítő Szent Liga több, mint kétszáz kiválóan felszerelt gályával Don Juan de Austria főparancsnok vezetésével Szicíliából keletre hajózva megkezdte a küldetést. Az egyesült keresztény flotta a korinthoszi-félsziget északnyugati részén az oszmán-török hajóhadba ütközött és Lepantónál (Korinthoszi-öböl) 1571. október 7-én csatát vállalt.

Forrás: bergamopost.it

A török flotta több, mint háromszáz hajót, 17 ezer katonát számlált. A két flotta fő egységét azok az evezős gályák tették ki, amelyet 40-50 ezer evezős – köztük keresztény rabszolgák – erejével mozgattak a vitorlák mellett. Öt óra leforgása alatt – a szélirány kedvező változásának is köszönhetően – a földközi-tengeri katolikus államok koalíciója hatalmas győzelmet aratott az oszmán-török flotta felett. A török flotta óriási emberi és anyagi veszteségeihez képest a keresztény veszteségek elenyészők voltak.

Forrás: redstate.com

A tengeri csata emlékezete

A politikailag széttagolt, vallásháborúkat nyögő Európa katolikus fele meghatározó eseményként állította be a lepantói győzelmet, amellyel nemcsak, az oszmán-török nyugati terjeszkedésének sikerült elejét venni, de a keresztény civilizáció is megmenekült. A 24 éves, jó kiállású Don Juan de Austria a keresztény hős megtestesítőjévé avanzsált az európai katolikusok számára. A valóságban a csata nem hozott látványos, sorfordító fordulatot a földközi-tengeri erőviszonyokban. 1571−72 telére az Oszmán Birodalom újraépítette a flottáját, Velence pedig különbékében visszakapta a ciprusi telepei feletti ellenőrzést, ugyanakkor egyben elismerte az oszmán fennhatóságot.

Don Juan de Austria főkapitány (Forrás: nobility.org

A lepantói csata – amelyben Miguel Cervantes, a Don Quijote későbbi írója elvesztette a bal kezét – az evezős gályákkal vívott legnagyobb tengeri ütközet, és egyben a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom közötti utolsó nagy tengeri összetűzés volt. Jelentősége jelképes, amely a győzelemből táplálkozó katolikus közhangulatra nagyobb kihatással volt, mint a nemzetközi erőviszonyokra.

Andries van Eertvelt: Ships in Peril (1623)

Külső hivatkozások:

https://www.catholicculture.org/culture/library/view.cfm?recnum=7391

http://mek.oszk.hu/08200/08248/08248.htm

http://www.britannica.com/event/Battle-of-Lepanto

http://www.catholic.com/magazine/articles/the-battle-that-saved-the-christian-west

http://www.wordonfire.org/resources/blog/our-lady-of-the-rosary-and-the-battle-of-lepanto/1220/

Szeghő Patrik

Ezt olvastad?

Amikor 1881-ben XIII. Leó pápa megnyitotta a Vatikáni Levéltár kapuit, mi magyarok sem tétlenkedtünk: a kutatás és a forrásfeltárás a