A második világháború: Mítosz és valóság

Azt hihetjük, hogy már mindent tudunk a második világháborúval kapcsolatban, pedig nagyon sok tévhit él még ma is a köztudatban, amelyet már a tudomány megcáfolt, meghaladott. Ezeket a valóságosnak hitt mítoszokat igyekszik tudományos érvekkel megcáfolni a 2019-ben a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent A második világháború mítoszai c. könyv. A kötet szerkesztői Jean Lopez, a Guerres de Histoires alapító főszerkesztője, illetve Olivier Wieviorka, a Franciaországi Kutatóintézet tagja, az ENS Cachan oktatója. A kiadvány 23 fejezetből áll, ezek mindegyike egy-egy mítoszt hívatottak lerombolni. A fejezeteket különböző szerezők írták a szakterületüknek megfelelően, akiknek életrajzaival a könyv végén ismerkedhetünk meg. A feladat, amelyre a szerzők vállalkoztak egyaránt könnyű és nehéz is egyben. Nehéz, hiszen olyan témákról kell írniuk, amelyek számos ponton, vagy teljesen hamisan ivódtak bele a köztudatba. Másrészről pedig könnyű is a feladattal célt érni, hiszen mai napig népszerű téma a történelmet kedvelő közönség körében a második világháború, így nagy az esély, hogy sikerül a világégés számos fejezetét valós megvilágításba helyezni.

Az első fejezetben a népszerű, sokat kutatott Churchill kapott helyet, akivel kapcsolatban máig tartja magát az a meggyőződés, hogy a brit politikai elit egységesen támogatta a háború ideje alatt. Megismerhetjük, hogy hogyan lett az establishment fekete bárányából az ország miniszterelnöke és Hitler egyik legnagyobb és kérlelhetetlen ellenfele. Ebben a fejezetben a szerző (François Kersaudy) rávilágít a Konzervatív Párton belül húzódó törésvonalra is. Amely törésvonal megjelenik A legsötétebb óra című nemrég bemutatott, népszerű történelmi drámában is. Továbbá megjeleníti az olvasó számára azt a folyamatot, hogy Churchill és nézetei, hogyan váltak egyre népszerűbbé a háború árnyékában. 

Sokat olvashattak a történelmet kedvelők Franciaország szerepéről a második világháborúban. A könyv megpróbál több fejezeten át reális képet festeni a franciák, illetve Franciaország szerepéről. Elkerülhető lett volna-e Franciaország 1940-es gyors veresége? Vajon tényleg hozzájárult-e a francia ellenállás a szövetségesek sikeréhez? Milyen szerepet játszottak az ellenállásban a francia vasutasok? Felesleges volt-e az olaszországi francia expedíciós hadtest bevetése egy a franciák számára másodlagosnak ítélt hadszíntéren? Számos olyan kérdés, amely foglalkoztatja az érdeklődőket, és nem született még egységes álláspont ezekkel kapcsolatban.

A könyv térben és időben is elég széles spektrumon vizsgálja a második világháború történéseit. Beszél a háború előzményeiről, majd az utolsó fejezetben a jaltai konferenciáról. Olvashatunk Japánról, az Egyesült Államokról, Szovjetunióról és természetesen a náci Harmadik Birodalomról. Érdekes színfolt a kötetben a nőtörténet. Nők a harcvonalban, nők a hátországban, nők a koncentrációs táborokban, nők az ellenállásban. A háború szinte minden aspektusában vizsgálja a nők szerepét és helyzetét a könyv, nem kifelejtve a tömeges nemi erőszakokat a háború alatt. Erről a témáról többek között olvashatunk Wendy Lower Hitler fúriái című könyvében, továbbá magyar vonatkozásokban Pető Andrea kutatásai révén.

Kép forrása: Pinterest

Az Egyesült Államokról, amely ország a háború végén a világot irányító szuperhatalmak egyikévé vált, olvashatunk a háborúba való belépés okaként szolgáló Pearl Harbortól egészen a jaltai konferencián betöltött szerepéig. A könyv vitatja Pearl Harbor egyértelmű japán diadalként való elkönyvelését. Továbbá azt az elterjedt meggyőződést miszerint az amerikai katonák nem igazán tudtak harcolni, ezt a fajta negatív sztereotípiát elutasítja a kötet az olasz hadsereggel kapcsolatban is. Olvashatunk az amerikaiak egyik legfőbb ellenségeiről, a japánokról: a kamikazék szerepének átértékelésétől kezdve egészen a japán kapitulációig, amellyel kapcsolatban máig él az a téves elképzelés, miszerint az atomtámadás miatt történt meg.

Erwin Rommel. Kép forrása: Wikipédia

A könyvben a legtöbb fejezet a náci Németországról szól. Vajon Hitler azzal, hogy 1941 nyarán megtámadta a Szovjetuniót, csak megelőzte Sztálin támadását? Rommel valóban olyan kiváló hadvezér, mint ahogyan a közvélemény annak tartja? A német gazdasággal valóban nem kelhetett versenyre a szovjet gazdaság?  A Waffen-SS tagjai elitkatonák lettek volna? Mennyiben járult hozzá Hitler szerepe a német verességhez? Egy német csodafegyver megváltoztathatta volna a háború végkimenetelét? Számos olyan kérdést feszeget a könyv, amellyel kapcsolatban a számos jól beágyazódott hamis tudás él a közvéleményben.

Leveles László

A második világháború mítoszai. Szerk. Jean Lopez, Olivier Wieviorka. Budapest, Kossuth Kiadó, 2019. 288 oldal.

Ezt olvastad?

A lengyel II. János Pál pápa kétségtelen, hogy a pápaság közel két évezredes történelmének valaha élt legnépszerűbb és egyik legnagyobb