A média forradalmai

Belegondoltunk valaha abba, hogy napjainkban milyen fontos szerepet játsszanak a különböző médiák? Nyugodtan állíthatjuk, hogy társadalom-, és véleményformáló erejük van. Elég, ha csak a közösségi médiáról beszélünk, amely segítségével az egész világot átszőve, kapcsolatokat tarthatunk fent, illetve szerezhetünk újakat. Megismerhetjük mások véleményeit, élményeit, és megoszthatjuk a sajátunkat is.

A média mai szerepéről rengeteg pozitív és negatív vélemény elhangzik (legutóbb a Facebook szerepéről) és jut el a polgárokhoz, szintén a média segítségével. Ahhoz, hogy jobban megérthessük a média megnövekedett szerepét napjainkban, segítséget nyújthat az, ha megismerkedünk a média korábbi forradalmaival, fordulópontjaival. Ehhez nyújt segítséget Frédéric Barbier francia könyvtörténész A modern Európa születése című könyve, amely magyarul 2010-ben jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában. A könyv három részből és kilenc fejezetből áll.

Frédéric Barbier. Kép forrása: Wikipédia

Barbier az írásbeli kommunikáció két jelentős korszakát különíti el. A 15. századot – avagy a könyvnyomtatás felfedezését –, illetve a 19. századot, amikor a könyvnyomtatásra is ható ipari forradalom megteremtette a tömegtermelés lehetőségét, ezáltal az előállított könyv és időszaki sajtótermékek kora köszöntött be.

Johannes Gutenberg. Kép forrása: Skyskool.com

Az első részben a szerző Gutenberg korát megelőző időket vizsgálja. Illetve a fejlődés színtereit. Barbier megállapítja, hogy a középkori városfejlődés, illetve urbanizáció egy olyan innovatív légkört hozott létre, amely kedvező gazdasági feltételeket teremtettek a média fejlődésének. Ezen túl jó táptalaja volt ez Gutenberg a világot meghatározó, átformáló találmányának felfedezéséhez. Barbier a városfejlődés különböző modelljeit is az olvasó elé tárja. A városfejlődéssel szorosan összefügg az írásbeliség terjedése, amely a 11. század előtt a városoktól távol eső kolostorok monopóliuma volt. Az, hogy elterjedhetett a kisebb és nagyobb városokban, illetve kastélyokban, abban fontos szerepet játszott az oktatás fejlődése, a politika racionalizálása, a kereskedelem fellendülése és a polgárság súlyának megnövekedése. Ezek tehát bizonyítják, hogy az innováció központja a város lett. Érdekessége a városoknak, hogy nem csak áruk cserélődtek benne, hanem tapasztalatok, ismeretek, amelyek elősegíthették a média forradalmát. Barbier ezért a városokat a kultúraváltás helyszíneként nevezi meg, és további érdekes információkat ír le róluk.

A 15. századi innováció hátterében fontos szerepet játszott az oktatás fejlődése, amelyben továbbra is fontos szerepet játszott az egyház, legfőbbképp a különböző szerzetesrendek. A folyamat betetőzését jelzik az egyetemek alapításai (Bologna, Párizs, Oxford, Salernó, Vicenza, Palencia, Arezzó stb.).

Az írás fejlődésében fontos tényező volt még a jogászok, politikai közigazgatási tisztviselők súlyának megnövekedése a társadalomban. Ez akkor következhetett be, amikor uralkodók vagy éppen a városi magisztrátusok körül kezdett kiépülni a közigazgatás rendszere. A megoldandó feladatokat olyan írástudó szakemberek látták el, akiknek sokszor magánkönyvtáruk is volt. Továbbá ez azt jelentette, hogy kezdtek megszaporodni olyan iratok, amelyek pénzügyi és közigazgatási természetűek voltak. A politikai központokban kezdtek megjeleni a könyvgyűjtemények, amelyeknek funkciója kettős volt: egyrészt gyakorlati hasznuk volt, másrészt szimbolizálták a tulajdonosok társadalomban betöltött vezető szerepét.

Barbier az első egység további részében a könyv gazdaságtanát vizsgálja meg. A kézirattermelés problematikáját vázolja: vajon kaphatunk-e átfogó képet belőlük a korral kapcsolatban? A kérdés jogos annak ellenére, hogy a kéziratok száma a vizsgált korszakig (15. századig) exponenciálisan növekedik századról századra. A 8. században mindössze 33 564 kézirat maradt ránk, addig a 15. században már 910 000. A szerző a tartalmi változásokat is górcső alá veszi, hogy egy szakszövegek által dominált kézirattömeg, hogyan kerülhet a szélesebb olvasóközönség elé a századok alatt. Példákat is hoz a korszak híres regényeiből (Trisztán és Izolda, Rózsa-regénye). Bemutatja a kéziratok előállításának folyamatát is és annak fejlődését a könyvnyomtatás felfedezéséig. Ezt követően pedig a piac megszületését vizsgálja, továbbá a másolók és könyvkereskedők szakmájának kialakulását és elterjedését a kontinensen.

Egy 16. századi nyomdászműhely. Kép forrása: Kulturpara.blog

A második egységben, amely a start-up kora címet viseli, a szerző bemutatja az innováció menetét és logikáját. A történész a technikai újítás történetét nem egy töretlen fejlődési folyamat végeredményeként látja. Egy adott problémára a legkülönbözőbb megoldási javaslatok születtek, majd a legeredményesebb innovációk maradnak fent. Barbier ezeket az alternatívákat vizsgálja meg ebben a részben a papírgyártás problémájától kezdve, a fametszetek világán át, a vaskohászat teremtette öntőformák megjelenéséig. Kitér arra is, hogy ezek az innovációk, hogyan teremtették meg a lehetőséget a tömegtermelésre, ezáltal a szélesebb közönséghez való eljutáshoz.

A második rész negyedik fejezetében megismerkedhetünk Gutenberggel és a nyomdászat feltalálásával. Bemutatásra kerül Gutenberg környezete, és annak társadalmi tagozódása, és hogy ez hogyan hatott Gutenbergre. A jelenleg rendelkezésre álló források szerint Gutenberg 1449-ben Mainzban kezdett el nyomtatni, az első nyomtatott könyv 42 soros Biblia pedig 1455-ben jelent meg. Majd Gutenberg története után Barbier leírja a könyvnyomtatás gyakorlatát, és a nyomtatáshoz kellő tőke és munkaerő megjelenését.

Pergamentöredék a Gutenberg Bibliából. Kép forrása: Biblia.hu

A harmadik részben a média első forradalmával ismerkedhetünk meg, amelyet a könyvnyomtatás felfedezése idézett elő. A mennyiségi növekedés mellett nyomon követhetjük a földrajzi elterjedését is. Az eligazodásban számos táblázat segíti az olvasót. Ebben a részben megismerkedhetünk a kor könyvszerkesztési gyakorlatával és elveivel is. Illetve olvashatunk a reformáció hatásáról is, amely a könyvnyomtatást is befolyásolta. A könyvet konklúzió zárja, amely összegzi azt, hogy három nemzedéknyi idő alatt, hogyan alakult át a társadalmi kommunikáció a nyugati társadalmakban.

A kötetet mindazoknak ajánlom, akiket érdekel a média világa, és szeretné megérteni, hogy hogyan alakították át a társadalom szerkezetét a média forradalmai. Ezekből akár prognosztizálható a legújabb kori forradalom hatása a jelen társadalmaira.

Leveles László

A bemutatott kötet adatai: Frédéric Barbier: A modern Európa születése – Gutenberg Európája. Budapest, Kossuth Kiadó, 2010. 348 pp.

Ezt olvastad?

A Fiatal Levéltárosok Egyesülete (FLE) 2018 őszén is megrendezi immár hagyományosnak mondható levéltárszakmai konferenciáját, amelyre idén Budapest Főváros Levéltárával (BFL)