A migráció néprajzi és történeti szemüvegen keresztül

Hajdúnánás városa a szűkebben vett térség meghatározó kulturális központja, egyben az egyik legnagyobb egykori hajdúváros. A város vezetése már évek ezelőtt zászlajára tűzte a hajdúk kultúrájának megőrzését. Jól mutatják ezt az évente megrendezésre kerülő, változatos tematikájú konferenciák is.

2012-ben „Kitaszítottak” Emberek, sorsok, politika a xx. század közepének Magyarországán” címmel zajlott az első konferencia, mely a korábban megnyílt kiállításhoz kapcsolódott, 2013-ban pedig a „Vidék és város: ellentétek és kölcsönhatások a 20. századi Magyarországon” című szimpózium zajlott le. Egy évvel később a Nagy Háború centenáriumához kapcsolódva vizsgálták a magyar vidéket. 2015-ben a Föld-Parasztság-Agrárium háromszögét járták körül. A földkérdéssel a 20. századi Kárpát-medencében foglalkozó konferencia kötete nemrégiben látott napvilágot. Az aktualitást szem előtt tartva a 2015 második felét meghatározó folyamatra, a migrációs hullámra reagálva a 2016-os konferencia a történeti migráció, és a vándorlás antropológiai, néprajzi hatásait vizsgálta és június 3-án „Népvándorlás és migráció a történelemben – Határváltozások és népmozgások Magyarországon a 20. század első felében” címmel került lebonyolításra. Helyszínül a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Díszterme szolgált.

A migráció lényegében egyidős a történelemmel, az ókortól a 19. századig más-más okokból kifolyólag időszakosan vándoroltak emberek tömegei. A XX. századi népességmozgások ehhez képest főként gazdasági, háborús vagy politikai indíttatásúak voltak. Például hozható hazánk történetének meghatározó eseménye, az első világháborút lezáró békeszerződés eredményeként az idegen megszállás alá kerülő, határon túli területekről is jelentős menekülthullám érkezett Magyarországra. A népvándorlás és a migráció azonban a jelenkort nagyobb kihívás elé állítja, mint a megelőző századokat. Napjainkban Európát és közvetlenül Magyarországot is a belső Afrikából, illetve a Közel-Keletről érkező, kulturálisan heterogén embertömeg jelölte ki vándorlása céljául. A népességmozgások kiváltó okainak és jellemzőinek számba vétele, a szemünk előtt zajló folyamatok történeti keretek közé helyezése sohasem volt indokoltabb mint jelenleg.

A tudományos-ismeretterjesztő konferencia tervezett tíz résztvevőjéhez képest sikerült tizennégy előadót felkérni. A megnövekedett létszámra való tekintettel a konferencia két szekcióra bomlott. Az előadókat és a szép számú hallgatókat Szólláth Tibor, Hajdúnánás város polgármestere köszöntötte. A néprajzi, kulturális antropológiai szekciót Barta Elek professzor, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg előadásával. Beszédében rámutatott, hogy a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola programjainak oktatói kiegészülve az DE–MTA Néprajzi Kutatócsoport kutatóival és más meghívott előadókkal az előttük álló diskurzus programja szerint, mind a társadalom, mind a mentalitástörténeti vonatkozásait meg tudják világítani a migrációnak.

Barta Elek Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese
Fotó: Hajdúnánás város Önkormányzata

A szekciót Keményfi Róbert elnökölte, sorrendben a következő előadások hangoztak el:

Pozsony Ferenc a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola törzstagja „Az 1916-os betörés eseményei és hatásai a háromszéki falvakban” címmel tartott előadást. A román hadsereg előrenyomulása kapcsán az erdélyi magyar lakosság jó része kénytelen volt elhagyni lakóhelyét. A viszontagságokat megéltek közül voltak, akik visszaemlékezésekben írtak az eseményekről, melyek remek forrást biztosítanak a történések és azok hatásának elemzéséhez.

Ezt követően Csiszár Imre a DE–MTA Néprajzi Kutatócsoport tagja tartotta meg előadását, melyben különös figyelmet szentelt a gazdasági fejlődés a régiót meghatározó agrártársadalmára gyakorolt hatására. Előadásának címe „Társadalmi változások és demográfiai folyamatok a nagyobb hajdúvárosokban az első világháború előtt” volt.

Marinka Melinda és Lajos Veronika szintén a Néprajzi Kutatócsoport munkatársaiként előadásaik összekapcsolódtak, előbbi egy konkrét problémakört járt körül „Az első világháború megjelenítése az elszármazott németek emlékező falurajzaiban” címmel, utóbbi pedig általánosabban közelítette meg a migrációkutatást, és vázolta annak lehetőségeit „Kihívások, módszerek és lehetőségek a kortárs migrációkutatásban” című előadásában.

Nagy Éva a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének adjunktusa a háború életmód történeti kontextusba helyezésével közelített a migrációhoz „A háború lenyomata, hatása a táplálkozási kultúrában – ételek vándorlása” c. előadásával.

Ezzel a kisebb, néprajzi szekció le is zárult és egy rövid ebédszünetet követően Barta Róbert, a Debreceni Egyetem tanszékvezető docensének elnökletével vette kezdetét a történeti szekció. A szekció plenáris előadójának Romsics Ignác akadémikus kérték fel a szervezők, aki közel egy órában „Határváltozások és népmozgások Magyarországon a 20. század első felében” címmel a migrációtörténet 20. századi nyitányának folyamatait vázolta fel.

Fotó: Hajdúnánás város Önkormányzata

Buczkó József a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, igazgatója az első néprajzi előadáshoz kapcsolódott, az első világháború alatt és után Erdélyből menekültek történetét vázolta fel „Székely menekültek Hajdúnánáson” címmel. A régió migrációs történetéhez kapcsolódott Püski Levente, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának előadása „Kivándorlások a hajdúsági településekről a 20. század elején” címmel. Munkatársa, Kerepeszki Róbert egyetemi adjunktus a „Magyar mezőgazdasági idénymunkások a náci Németországban az 1930-as évek második felében” európai, egyetemes kitekintést adott magyar szemmel.

Botos Máté a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense egy talán sokak által kevéssé ismert magyarországi etnikum sorsát tárta fel: mondandójának középpontjában az örmények álltak. Előadásának címe „A magyarországi örmények Trianon előtt és után” volt. A trianoni békeszerződés átrajzolta a Kárpát-medence etnikai térképét. A határon túl került magyar lakosság sorsát nagyban meghatározta a mindenkori magyar kormány hazai nemzetiségi politikája. A belföldi és külföldi politika történeti alakulásáról az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Brenner Koloman beszélt „A magyar nemzetiségpolitika az első világháború után” címmel.

Fotó: Hajdúnánás város Önkormányzata

A konferencián a Déri Múzeum is képviseltette magát P. Szászfalvi Márta személyében. Kutatási témájának megfelelően „A reformáció 400 éves évfordulója az I. világháború idején” címmel beszélt a több mint száz éves események népvándorlással kapcsolatos történéseiről. Pallai László a Debreceni Egyetem adjunktusa „A hadviselés nemzetközi szabályozása az első világháború előtt” címmel tartott előadást. Forisek Péter a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatási dékánhelyettese zárta a csaknem hat órás, két szekciós konferenciát azzal a gondolattal, hogy noha a történelem nem példatár, ennek ellenére tanulhatunk belőle, s ez a migráció több ezer éves történetére is igaz.

A konferencia szép számú előadóval és hallgatóval nagyszerűen hozzájárult, hogy a már több éves hagyománnyal rendelkező június eleji tematikus hajdúnánási konferenciák színvonalát emelje.

Ezt olvastad?

Erőszak és humanitárius segítségnyújtás: internálások az első világháború Magyarországán

Az első világháború alatt Franciaországban viszonylag nagy számban – és főként sanyarú körülmények közt – internáltak magyar állampolgárokat, amit Kuncz

X