A Nagy Háború és emlékezete – egy debreceni konferencia ajánlója
A I. világháború jubileumi évének programsorozatába Debrecen is bekapcsolódik szeptemberben A Nagy Háború és emlékezete című konferenciával. A tudományos szervezőbizottság tagját, a DE BTK Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjét, Dr. Barta Róbert habil. egyetemi docenst kérdeztük a szervezésről és a várható programról.
Előadás közben – Dr. Barta Róbert
Kép forrása: Zempléni Múzsa
Újkor.hu: Kik vettek és vesznek részt a szervezésben? Ki volt az ötletgazda, és hogyan indult a kezdeményezés?
Barta Róbert: Gondolom, mindenki tudja azt, hogy ez az év a Nagy Háború kitörésének a 100. évfordulója. Bár a történeti szakirodalomban I. világháború néven fut, de helyesebben Nagy Háborúnak nevezzük, mert a kortársak is így nevezték. Az is köztudomású, hogy Magyarországon és külföldön is számtalan konferencia, emlékülés, publikáció, kiadvány jelenik meg, ebbe a trendbe illeszkedik ez az elképzelés is. A konferencia szervezése többirányú volt. Az ötlet a DE BTK Történelmi Intézet és a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola oktatóinak köréből indult el, tehát az első szervező a történelem doktori program, valamint az Intézet Egyetemes Történeti Tanszéke volt. Később a szervezéshez csatlakozott a Déri Múzeum, Debrecen Megyei Jogú Városa, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandára és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is. Vagyis ilyen szempontból ez a szeptember 17-18-án szervezendő konferencia többszereplős, a színtér pedig a Déri Múzeum termeiben lesz.
A Déri Múzeum
Kép forrása: Debrecen.hu
Újkor.hu: Említetted, hogy a Bocskai Lövészdandár is részt vesz a szervezésben. Ők milyen formában veszik ki részüket a szervezésben, és magában a konferenciában? Mely szekcióban adnak elő a katonák, és milyen témával jelentkeztek?
Barta Róbert: A kétnapos konferencián négy nagyobb szekció lesz. Mind a négyben szerepelnek hadtörténészek, akik közül többen egyébként hivatásos katonák is. Tehát a Bocskai Lövészdandárnak az volt a szerepe, hogy őket szervezze meg a konferenciára. Az első szekció címe „A Nagy Háború a nemzetközi kapcsolatok történetében” lesz. Bár ez egy kicsit nagyobb kitekintés, de itt is vannak hadtörténeti szempontú előadások. A második foglalkozik majd az emlékezet, a hátország, a háborús naplók, memoárok kérdésével, a háború olyan szereplőivel, akik kevésbé ismertek, ez az „Emlékek, emlékezet és a hátország” címet viseli majd. A harmadik szekcióban is lesznek hadtörténeti tárgyú előadások, vagyis a „A magyar vidék és a Nagy Háború” című szekcióban. A negyedik pedig egy érdekes szekció lesz, mivel a szervezésbe bekapcsolódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is. Szekciójuk a „Magyar református tábori lelkészek, tanárok és diákok a világháborúban” címet kapta, ez a szekció összekapcsolódik a konferencia második napjára szervezett református emléknappal. Az itt megtartandó előadások többek között a reformátussággal, a református egyházzal és az egyházi intézményekkel foglalkoznak a Nagy Háború idején. Tehát nagyon bőséges a választék.
A Lövészdandár címere
Kép forrása: Katona suli
Újkor.hu: Igen, a következő kérdés az is lett volna, hogy miben más ez a konferencia, mint a jubileumi évben eddig megszervezett rendezvények. Ezek szerint akkor itt a Lövészdandár és a teológia is aktívan jelenik meg a szervezésben és a szekciókban. Előzetes cél volt, hogy széles összefogás legyen az I. Világháborús konferencia körül Debrecenben?
Barta Róbert: Évtizedekig, főleg a magyar hadtörténetírásban, történetírásban a világháború kutatása elsősorban a hadtörténetre, politikatörténetre, eseménytörténetre koncentrált, hasonlóan az akkori nemzetközi történetíráshoz. Körülbelül 10-15 éve kezdődött az az új trend, hogy inkább a hátországkutatás, emlékezet-, emlékezethely-kutatás, a megélt élmények kutatása került előtérbe. Tulajdonképpen ez egyfajta mentalitástörténet, ami nem csak a hátországban élt emberek életkörülményeit, élethelyzetét kutatja, hanem például a frontokon az egyszerű katonákét is. Mi megpróbáltuk az előadások tematikus összeállításában ezt az újabb irányvonalat is érvényesíteni. Ennek megfelelően a szekciókban lesznek bőven a hátországot érintő előadások. A rövidebb előadások egy része memoárokkal, visszaemlékezésekkel, megélt élményekkel, naplókkal foglalkozik, és olyan intézmények történetét tekinti át, melyek eddig kevésbé volt ismertek és kutatottak. A kétnapos konferencia egy nagyobb plenáris előadással kezdődik. Erre az alkalomra sikerült megnyerni Romsics Ignác akadémikust, aki a „Nagy Háború-száz év távlatából” címmel tart egy egyórás plenáris előadást. Ezt követi a munka a négy szekcióban, itt rövidebb, 20 perces előadások lesznek. Én azt remélem, hogy izgalmas, érdekfeszítő előadások hangzanak majd el, melyek illeszkednek az újabb kutatási irányokba.
Újkor.hu: Ez a kutatási irányzat – ha jól tudom – nincs gyökér nélkül a Debreceni Egyetemen. A kutatóegyetemi időszak alatt a Történelmi Intézetben három olyan kutatócsoport is alakult, amely emlékezettörténettel, emlékezethely-kutatással foglalkozott. Az Intézet oktatóin kívül kik lesznek még az előadók között? Egy-egy érdekesebb előadás címét ki lehetne emelni?
Barta Róbert: Az előadások egy részét PhD hallgatók tartják, de nem csak a debreceni történész doktori iskola doktoranduszai, hanem más egyetemekről is érkeznek előadók. Elsősorban az ELTE-ről, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Károli Gáspár Református Egyetemről is. Az előadók második csoportja a hadtörténészeket jelenti. A Debreceni Egyetem történész oktatói mellett és részben a Debreceni Hittudományi Egyetem külföldi kapcsolatrendszerének köszönhetően határon túli egyetemekről és intézményekből is érkeznek előadók, így Erdélyből és a Felvidékről is. Nagyon sok mindent ki lehetne emelni, például Orsós Ferenc orvosprofesszor megélt első világháborús élményeiről lesz egy előadás, aki a későbbiekben a katyń-i mészárlás vizsgálóbizottságának egyetlen magyar tagja volt. Lesz szó a Karcagi Református Főgimnázium világháború alatti történetéről. A református egyház korabeli viszonyairól szóló szekcióban több intézménytörténeti téma lesz, de az érdeklődők például előadást hallhatnak a görög katolikus lelkészek szerepéről is a Nagy Háborúban. Az első szekcióban többek között előadások hangzanak el az amerikai részvételről, az amerikai szabadságjogok háború alatti korlátozásáról, Írország háborús viszonyairól. Több olyan hadtörténeti vonatkozású előadás is lesz, amely olyan szűkebb témát fejt ki, mint az orosz betörés a Felvidéken 1914-1915-ben, vagy az olasz hadszíntér néhány olyan hadieseménye, amelyben debreceni egységek is harcoltak. A szervezők nevében mindenkit nagy szeretettel várok erre a konferenciára, remélhetőleg szakmailag hasznos és tanulságos két nap lesz.
Újkor.hu: Ez egy sikeres szervezésnek hangzik. Így érdemes elmondani, hogy ez egy szervezőbizottság munkájának köszönhető, melyet elsősorban te koordinálsz. Kik segítették még munkádat?
Barta Róbert: A konferenciának van egy hivatalos szervezőbizottsága, melynek Orosz István akadémikus az elnöke. Ebben a szervező intézmények egy-egy képviselője van jelen. A tudományos szervezőbizottság állította össze a szekciókat és tartotta/tartja a kapcsolatot az előadókkal. Ebben rajtam kívül még Püski Levente egyetemi docens, a Modernkori Magyar Történeti Tanszék vezetője és Kerepeszki Róbert egyetemi adjunktus, szintén ennek a tanszéknek az oktatója vesz részt. Ebben a tekintetben a szakmai szervezést elsősorban az egyetem Történelmi Intézetének két, ezzel a korszakkal foglalkozó tanszéke vállalta magára, a Modernkori Magyar és az Egyetemes Történeti Tanszékek. Emellett a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának vezetése is nagy szerepet vállalt a konferencia megvalósításában.
Újkor.hu: Lesz-e esetleg a konferenciának kísérő rendezvénye?
Barta Róbert: Kísérőrendezvény elsősorban a negyedik, a reformátussággal foglalkozó szekcióhoz kapcsolódik. Szeptember 18-án délután kiállítást nyitnak meg a Debreceni Református Kollégium Oratóriuma előtt, emléktáblát koszorúznak a Református Kollégium épületénél és lesz emlékező istentisztelet is. Elsősorban tehát a reformátusok emléknapjához kapcsolódóan lesz kísérőrendezvény. Ide tartozik még, hogy szeptember 17-én délelőtt 10:00-kor, a debreceni Déri Múzeum dísztermében lesz a kétnapos konferencia ünnepélyes megnyitója, mely Papp László, Debrecen MJV alpolgármestere és Bartha Elek, a Debreceni Egyetem rektor-helyettesének nyitóbeszédével kezdődik. Ezt követően kerül sor Romsics Ignác akadémikus plenáris előadására, majd a szekciók megkezdik munkájukat. Ezzel nyit a konferencia, a lezárás pedig szeptember 18-án, csütörtökön délután a Református Kollégiumban zajló kísérő rendezvényekkel történik.
Újkor.hu: A konferencia előadásaiból készül-e majdan kötet? Van erre keret?
Barta Róbert: Igen, tervezzük a konferencia előadásainak megjelentetését. Az anyagi fedezet mindig problémás, de vannak ígéreteink. Reményeink szerint Debrecen Megyei Jogú Város vállalja a konferenciakötet kiadásának költségeit. Ennek az évnek a végére, decemberre várjuk az előadások írásos változatát az előadóktól, és ha minden jól megy, akkor a jövő év elején megjelenhet a konferenciakötet.
A konferencia hivatalos programját alább közöljük:
A Nagy Háború és emlékezete
Tudományos konferencia
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet-Déri Múzeum
2014. szeptember 17-18.
Szervezők
Debrecen Megyei Jogú Város
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola
Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Déri Múzeum, Debrecen
Magyar Honvédség, 5. Bocskai István Lövészdandár
Doktoranduszok Országos Szövetsége
A konferencia szervezőbizottsága
Dr. Orosz István akadémikus (a konferencia elnöke)
Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere
Dr. Angi János egyetemi docens, a Déri Múzeum igazgatója
Csiszár Imre doktorjelölt, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke
Dr. Baráth Béla Levente, egyetemi docens, DRHE
Dr. Forisek Péter egyetemi docens, a DE BTK dékánhelyettese
Dr. Lippai Péter ezredes, az MH a MHaz 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnoka
Noszkó János alezredes, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár felderítő főnöke
Dr. Papp Klára egyetemi tanár, a DE BTK dékánja
Takács Attila ezredes, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka
A konferencia tudományos szervezőbizottsága
Dr. Barta Róbert egyetemi docens
Dr. Kerepeszki Róbert egyetemi adjunktus
Dr. Püski Levente egyetemi docens
Program
2014. szeptember 17. 10.00 – Megnyitók (Déri Múzeum-Díszterem):
Somogyi Béla alpolgármester, Dr. Bartha Elek rektorhelyettes, Dr. Papp Klára dékán
10.30 –11.30-Plenáris előadás (Déri Múzeum-Díszterem)
Levezető elnök: Orosz István akadémikus (DE)
Romsics Ignác (EKF, akadémikus): A Nagy Háború – száz év távlatából
11.30-12.30-ebédszünet
12.30- I. szekció: A Nagy Háború a nemzetközi kapcsolatok történetében –Déri Múzeum Díszterem
Levezető elnök: Zeidler Miklós(ELTE, egyetemi docens)
12.30-12.50-Barta Róbert (DE, egyetemi docens):
Az első világháború helye, értékelése a nemzetközi kapcsolatok történetében
12.50-13.10-Lévai Csaba (DE, egyetemi docens):
Szólásszabadság és háború: az alapvető polgári szabadságjogokat korlátozó törvények az
Amerikai Egyesült Államokban az első világháború idején
13.10-13.30-Glant Tibor (DE, egyetemi docens):
Amerikai béketervek a Monarchiára vonatkozóan
13.30-13.50-vita, szünet
13.50-14.10-Szőts Zoltán Oszkár (ELTE, PhD hallgató):
Propaganda vagy reális szemlélet? – az egykorú történettudomány és az első világháború a Századok folyóirat cikkeinek tükrében
14.10-14.30- Hajdufi Orsolya (DE, PhD hallgató):
Írország az első világháborúban
14.30-14.50-Szeghő Patrik (ELTE, PhD hallgató):
„Our gallant little Ally”: Szerbia és a délszlávok az első világháborús brit külpolitika tükré ben
14.50-15.10-Kónya Péter (Eperjesi Egyetem, egyetemi tanár):
Orosz betörés Sáros és Zemplén vármegye területére 1914-1915-ben
15.10-15.30-vita, szünet
Levezető elnök: Lévai Csaba (DE, egyetemi docens)
15.30-15.50 Szabó J. János (NKE)
Magyar katonák hétköznapjai a Monarchiában
15.50-16.10 Kaiser Ferenc (NKE)
Ancona bombázása, a cs. és kir. haditengerészet haditette az első világháborúban.
16.10-16.30 Kaló József (NKE)
Az első háborús év a nyugati fronton
16.30-16.50 Kiss Róbert (MH 5. Bocskai István Lövészdandár, zászlós)
39-esek az Isonzónál
16.50-17.10 Angi János (DE, egyetemi docens)
A csehszlovák légió
17.10-17.30-vita, összegzés a szekció munkájáról
12.30-II. szekció: Emlékek, emlékezet és a hátország I. –Déri Múzeum Kisterem
Levezető elnök: Kerepeszki Róbert (DE, egyetemi adjunktus)
12.30-12.50-Erős Vilmos (DE, egyetemi docens):
A válság motívuma a két világháború közötti magyar történetírásban és történeti gondolkodás ban
12.50-13.10-Püski Levente (DE, egyetemi docens):
A világháborús emlékezés reprezentatív személyisége a Horthy-korszakban: Habsburg József főherceg
13.10-13.30-Pusztai Gábor (DE, egyetemi docens):
Szumátrától az orosz frontig-Radnai István első világháborús naplója
13.30-13.50-vita, szünet
13.50-14.10-Boros László (PPKE, PhD hallgató):
Az első világháború és Munkács (Lehoczky Tivadar naplói alapján)
14.10-14.30-Törő László(DE, PhD hallgató):
A nemzeti narratívák működési módjai az I. világháború ábrázolásánál az 1945 előtti törté nelemtankönyvekben
14.30-14.50-vita, összegzés a szekció munkájáról
15.30-II. szekció: Emlékek, emlékezet és a hátország II. –Déri Múzeum Kisterem
Levezető elnök: Barta Róbert (DE, egyetemi docens)
15.30-15.50-Zeidler Miklós(ELTE, egyetemi docens):
Az első világháború a Horthy-korszak középiskolai tankönyveiben
15.50-16.10-Kollányi Irén és Fekete László (OR-ZSE, PhD hallgatók):
Zsidók az első világháborúban
16.10-16.30-Bezsenyi Tamás (ELTE, PhD hallgató):
„Én, aki a sírból hoztam vissza a napvilágra a Pipás-ügyet” Az első világháború és egy alföldi gyilkosságsorozat emlékezete
16.30-16.50-vita, szünet
16.50-17.10-Nemes László (ELTE, PhD hallgató):
A sajtó mint véleményformáló az első világháború Magyarországán: két nagy csata – Verdun és az V. Isonzói csata – megjelenése két budapesti napilapban
17.10-17.30-Suslik Ádám (KGRE, PhD hallgató):
Az észak-keleti vármegyék görög katolikus egyháza és tábori lelkészete az I. világháborúban
17.30-17.50-Gali Máté (EKF, PhD hallgató):
Berzeviczy Albert első világháborús naplófeljegyzései
17.50-18.10-vita, összegzés a szekció munkájáról
19.00-fogadás-Déri Múzeum
2014.szeptember 18. 9.00-III. szekció: A Nagy Háború és a magyar vidék –Déri Múzeum Kisterem
Levezető elnök: Püski Levente(DE, egyetemi docens)
9.00-9.20-Herman Attila (kulturális manager):
„Csak előre, édes fiam…” A magyar Szent Korona országaiból sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban
9.20-9.40-Mester Attila (DE, PhD hallgató):
Orvos a Nagy Háborúban-Orsós Ferenc professzor háborús élményei
9.40-10.00-vita, szünet
10.00- 10.20-Kranzieritz Károly (NKE)
Az 1. honvéd huszárezred szervezése és első háborús éve vita, összegzés a szekció munkájáról
10.20-10.40-Csákvári Sándor-Martinkovics Katalin (HTBK DSZ kutatócsoport) :
A nagy háború katonasírjai Debrecenben
10.40.-11.00-Négyesi Lajos (HM HIM):
Csata- és hadszíntérkutatás az Isonzónál – 46-osok a tolmeini hídfőben
11.00-11.20-Dr. Számvéber Norbert (HM HIM) :
Rohamcsapatok az I. világháborúban
11.20-11.40-Heller Zsolt (DE, PhD hallgató):
A zsidóság arany könyve
11.40-12.00-vita, összegzés a szekció munkájáról
12.30-13.30-ebédszünet
Magyar református tábori lelkészek, tanárok, diákok az I. világháborúban
Tudományos szimpózium és emléknap (DRHE)
Időpont: 2014. szeptember 18.
Program:
Szeptember 18. (csütörtök) délelőtt (Helyszín: Déri Múzeum díszterme)
Köszöntés, moderálás: Dr. Baráth Béla Levente (egyetemi docens, DRHE Teológiai Intézet intézetvezetője)
8.40 – 9.00 László Lóránt (Teleki Téka Marosvásárhely, történész)
Adalékok az Erdélyi Református Egyházkerület I. világháborús történetéhez
9.00 – 9.20 Berekméri Árpád-Róbert (Marosvásárhelyi Református Gyűjtőlevéltár,
levéltáros-történész)
Marosi Református Egyházmegye elrekvirált harangjai az I. világháborúban
9.20 – 09.40 Molnár Sándor Károly (DRHE, doktorjelölt)
„Konfirmációi ünnepély a háború miatt ozsonna nélkül”, avagy a Péceli Református Egyházközség élete 1914–1918 között a gyülekezeti „Adattár” tükrében
09.40 – 10.00 Dr. Balogh László Levente (DE, egyetemi adjunktus)
Nemzettudat és áldozat. Nemzeti és vallásos motívumok az első világháború református értelmezéseiben
Vita, szünet
10.30 – 10.50 Máté Csaba Sándor (DRHE, exmisszus hallgató)
A debreceni katonateológusok és emlékezetük
10.50 – 11.10 Dr. Győri L. János (TRE és DRK Református Művelődési és Iskolatörténeti
Kutatóintézet)
Az I. világháború hatása a Debreceni Református Főgimnázium életére, különös tekintettel U. Szabó Gyula hősi halálára
11.10 – 11.30 Pintér Zoltán Árpád (DE, PhD hallgató)
A Karczagi Református Főgymnasium a Nagy Háborúban
11.30 – 11.50 Szász Lajos (ELTE, PhD hallgató)
A békekötést követő időszakra vonatkozó református tervek, elképzelések
11.50 – 12.10 Sajtos Szilárd (tábori lelkész százados, DRHE, PhD hallgató) és dr. Baráth Béla
Egyházunk szolgálata a világháború katonáiért
Vita, összegzés, a szekció munkájáról
Ebéd
Szeptember 18. (csütörtök) délután
13.30 – 14.00 Kiállítás megnyitása, emlékfüzet átadása (az Oratórium előtti kiállítótérben)
Dr. Fekete Károly rektor, egyetemi tanár, dr. Baráth Béla Levente
Közreműködik a Kollégiumi Kántus Berkesi Sándor karnagy vezetésével
14.00 – 14.45 Emlékező istentisztelet (az Oratóriumban)
Igehirdető: Dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
Közreműködik a Kollégiumi Kántus Berkesi Sándor karnagy vezetésével
Az istentiszteletet követően Koszorúzás a Medgyessy Ferenc által készített domborműnél a Debreceni Református Kollégium főépülete jobboldali bejárata mellett
Közreműködik a Kollégiumi Kántus Berkesi Sándor karnagy vezetésével
Programunk a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és több társszervező által kezdeményezett, 2014. szeptember 17–18. között a Déri Múzeumban megrendezésre kerülő „A Nagy Háború és emlékezete” című tudományos konferenciával együttműködésben kerül megvalósításra.
Szervezők:
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem: Teológiai Intézet,
Közép-Európai Reformáció és Protestantizmus Történeti Kutatóintézet
Támogatók:
Tiszántúli Református Egyházkerület
Debreceni Református Kollégium
A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Első világháborús centenáriumi emlékbizottság
Pályázati azonosító szám: KKETTKK 2014/P04/78/26.
Ezt olvastad?
További cikkek
Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999
2024. március 12-én mutatták be a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Tanácstermében Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv könyvét. A „Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999” című kötet Magyarország NATO-csatlakozása 25. évfordulója […]
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
Előző cikk
Mikor volt Bercsényi Miklós második házassága?
Bercsényi Miklós (1665-1725) a kora újkori magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége volt. A Rákóczi-szabadságharcban betöltött szerepével számos könyv, tanulmány és tudományos konferencia foglalkozott, így joggal gondolhatjuk, hogy életrajza teljes és […]