A pokol tornácán – A háború, mely nemzedékeket pusztított el
Június 15-én illusztris helyszínen, a Nyugati pályaudvar Királyi Várójában került sor a „Pokol tornácán” című kötet bemutatójára. A korabeli naplót, amely Imre Gábor kadét doberdói fronton eltöltött ideje alatt készült, Pollmann Ferenc hadtörténész, Pintér Tamás történész-levéltáros mutatta be. Rajtuk kívül jelen volt még Katona Csaba, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa és Molnár Tibor, a Zentai Történeti Levéltár levéltárosa.
Pintér Tamás (A képért köszönet illeti a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítványt)
Bevezetőjében Pintér Tamás köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, milyen öröm számára e könyv megjelenése, amelyet egy ember megszületésének öröméhez hasonlított. A kötetről az érdeklődők már olvashattak az idén hatodik éve működő Nagy Háború Blogon, amely részletekben közölte a naplót. A kötet szerkesztője elmondta, hogy a blogon megjelent írásokat szerették volna nyomtatott formában is látni. Reményeik szerint e kötet megjelenése egy sorozat kezdetét jelenti, amelynek a most kiadott napló csak az első darabja.
Pintér beszédében a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát emelte ki, mint a könyv kiadásának fő támogatóját. Köszönetet mondott Imre Gábor családjának, akik lehetővé tették a napló közlését, illetve tanulmányozását. Kiemelte Baranyai Máriát, a kötet begépelőjét, mint olyan személyt, aki igen sokat tett hozzá a megjelentetéshez. A jelenlévők megtudhatták, hogy az Imre-család kezdetben részleteket küldött a szerkesztőknek, hogy megismerjék a naplót, majd lelkesedésük alapján az egész szöveget és hozzájárultak a blogon történő megjelentetéséhez. A család kedvességének jóvoltából 2015 májusától kezdve 43 héten keresztül közölték a blog hasábjain Imre Gábor naplóját.
Balról jobbra: Katona Csaba, Molnár Tibor, Pollmann Ferenc és Pintér Tamás (Forrás: NHKA)
A kötethez több nyelven is írtak összefoglalót, így az olvasó az angol mellett szerbül, szlovénul és olaszul is olvashatja azt. A kötetben fotók, valamint térképek is találhatók, utóbbiak közül egy Imre Gábor keze munkáját dicséri. A naplóban szereplő adatok hitelességét mutatja, hogy kutatásokat folytattak a Bécsi Hadilevéltárban és Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban és Intézetben, ahol megerősítették a műben szereplő adatokat.
Magát a kötetet Pollmann Ferenc hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos kutatója mutatta be. Elmondta, hogy igen megrendítő érzés volt olvasni a naplót. Úgy vélte, Imre Gábor szépíráshoz való viszonya igen erős nyomott hagyott a napló nyelvezetén, a szerző tehetségét műve magán viseli. Pollmann szerint a napló híven mutatja be, mit jelentett az a háború a férfiak számára, amely nemzedékeket pusztított el. Ezek a férfiak (és fiúk) minden szörnyűség ellenére életben akartak maradni, mert családjuk hazavárta őket, és a hazájuknak is szüksége volt rájuk. Szerinte a „pokol tornáca” elnevezés erősen eufemisztikus, mert a háború alatt a Doberdói-fennsík maga volt a pokol. Végül hozzátette, hogy a hadtörténész számára is sok fontos részlettel bír, például leírja a doberdói védelem technikáját.
Pollmann Ferenc (Forrás: NHKA)
A kötet bemutatása után Pintér Tamás Katona Csabához, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársához fordult. Arra a kérdésre, hogy hol a magániratok helye a történeti kutatásban, Katona Csaba úgy válaszolt, hogy azok igen fontos forrásnak számítanak a ma történészének szemében. Kiemelte, hogy a magánirat az egyes ember viszonyát, nézőpontját ismerteti meg a kutatóval. A középiskolai oktatásban szintén jelentős a szerepe, hiszen a fotók, levelek, visszaemlékezések sokkal jobban megragadják a tanulók figyelmét. Válaszában kitért arra, hogy a korábbi, tisztán politikatörténeti megközelítés mellett e forrástípusnak is komoly létjogosultsága van a történelemkutatásban. A napló írójával kapcsolatban megjegyezte, hogy kiváló stílusa volt, illetve művészember lévén képes volt más szemszögből is láttatni a vele megtörtént eseményeket.
A közönség a Nyugati pályaudvar Királyi Várójában (Forrás: NHKA)
Ezután Pintér Tamás Molnár Tibort kérdezte arról, hogyan érintett a szerb embereket a háború. Molnár elmondta, hogy Imre Gábor alakulata a Dél-Bácskából nyerte a kiegészítést, ahol sok nemzetiség élt együtt. A háború kitörésének pillanatában ezek az etnikumok már kézszáz éve éltek együtt. A háború alatt együtt harcoltak és küzdöttek, megértve azt, hogy csak egymással összefogva élhetik túl a vérzivatart. E napló is a túlélésről szól: hősei az embertelen háborúban próbálnak emberek maradni, kevés sikerrel – mondta Molnár.
A bemutató és a beszélgetések végeztével a közönség tehetett fel kérdéseket, amivel többen éltek is. A rendezvényt kötetlen beszélgetés és kedvezményes könyvvásár zárta.
(Kép forrása: publioboox.com)
Ezt olvastad?
További cikkek
Polifónia – A kánonképzésről. Emlékezés R. Várkonyi Ágnesre
A tanulmánykötet R. Várkonyi Ágnes historiográfiai munkásságának tiszteletére, a Közép-európai Egyetemen szervezett 2014-es konferencia tanulmánnyá érlelt előadásaival állít emléket, a konferencia után szűk egy hónappal elhunyt, egy egész történésznemzedéket a […]
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
„A dzsessz csak flört, a cigányzene az igazi szerelem” – A zenész cigány alakváltozásai
A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai – Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19-20. századból címmel jelent meg tanulmánykötet a Gondolat Kiadónál. Ahogy a szerkesztő, Hajnáczky Tamás írja előszavában, […]
Előző cikk
Bábaeskü és nővérruhák – kiállítás Szolnokról
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház fennállása 120 éves évfordulójának apropóján a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a kórház együttműködéseként különleges kiállítás nyílt Generációk a gyógyítás szolgálatában – […]