A problémák konferenciája? Szarajevói I. világháborús emlékkonferencia és a nemzetközi sajtó

Több, mint húsz ország történészeit felvonultató, június 18. és 21. között megrendezett „The Great War: Regional Approaches and Global Contexts” (A Nagy Háború: Helyi megközelítések és globális hátterek) névre keresztelt első világháborús szarajevói emlékkonferencia szokatlan érdeklődést váltott ki a nemzetközi sajtó berkeiben. Szinte szóról szóra átvéve egymás sorait a sajtó katasztrófaként mutatta be konferenciát, amely céljával ellentétben nemhogy elősegítette volna a nemzetek közötti egyetértést, hanem felszította a nyugat-balkáni etnikai ellenségeskedést. Cikkünk rövid áttekintést nyújt a nyugati sajtóban közzé tett állítólagos viszontagságokba a konferenciaszervezés körülményeivel kapcsolatban.

 

Szarajevó krónikái

The Chronicle nevű hírportál „World War I Conference Triggers Ethnic Tension in Sarajevo” (Az első világháborús konferencia etnikai feszültséget gerjeszt Szarajevóban) címmel sokatmondó cikket tett közé a konferencia nyitó napján, 2014. június 18-án, amelyben a szerzője sajnálkozva állapította meg, hogy a konferencia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eredeti célkitűzésében a konferencia a nemzetek közötti egyetértést volt hívatott erősíteni a Nagy Háború kutatásán keresztül, egyben szimbolizálva azt, hogy Európának sikerült meghaladnia a száz évvel korábbi nacionalizmusba fulladt Önmagát. E helyett a szerző szomorúan állapította meg, hogy a konferencia „etnikai fellángolás” forrásává vált a Nyugat-Balkánon.

 

A konferencia hivatalos plakátja (Forrás: konferencija2014.com.ba)

A szervezés körüli kálváriák a Szarajevói Egyetem Történeti Intézete és a társszervező francia nagykövetség, illetve a Sorbonne történészei közötti elképzelésbeli különbséggel kezdődtek állítólag. A francia fél az első világháborús konferenciát a három boszniai államalkotó nemzet, a szerbek, a bosnyákok és a horvátok széleskörű értelmiségi házi konferenciájaként kívánta megvalósítani. Az elképzelés tehát együtt a délszláv történészek közötti párbeszédet segítette volna elő, fórumot teremtve a tudományos párbeszédre és mellőzte volna a nemzetközi jelleget. Ezzel a koncepcióval szemben a Szarajevói Egyetem Történeti Intézet panelokra bontott nemzetközi konferenciában gondolkodott, amelyben az első világégést szekciókhoz rendelt témakörök szerint adták volna elő a meghívott előadók. Az alapkoncepcióbeli ütközés miatt a francia fél végül nem vállalt szerepet a szervezésben. A cikkszerző viszont elfelejti említeni, hogy a konferenciának a franciákon felül további nyolc társszervező egyeteme és tudományos intézménye volt egyéb intézményi és egyéni támogatókkal együtt, akik a Szarajevói Egyetem elképzelését támogatva nem vonultak ki a szervezésből.

 

Néhányan a konferencia szervezői és támogatói közül: Goethe Institut, University of Utah, Deutsche Forschungsgemeinschaft

(Német Kutatási Alap), Magyar Tudományos Akadémia (Forrás: konferencija2014.com.ba)

Chronicle beszámolója szerint a szervezés és a konferencia körüli vita a politikai körökig is eljutott, s Milorad Dodik, a boszniai államszövetség szerb felének elnöke, Ivica Dačić (e.: Dacsity), volt szerb miniszterelnökkel, és jelenlegi miniszterelnök-helyettessel együtt a konferenciát történelemhamisítónak bélyegezte, amelynek célja a szerbek nyakába varrni a több, mint harminchét millió áldozatot követelő első világháborút. A Szarajevói Egyetem állítása szerint a szervezők a francia fél távozása után eredménytelenül próbálkoztak bevonni Szerbiát társszervezőként, sőt egyetlen boszniai szerb történész sem tett eleget a meghívásuknak. Az eset „etnikai pikantériáját” az adja, hogy a boszniai szerb fél váltig állítja, hogy nem kaptak semmiféle felkérést a konferencián való részvételre, amelynek egyébiránt eleget tettek volna.

 

A jó, a rossz és a Princip

Amíg Szerbiában – ha nem is óriási számban – Gavrilo Principnek, a nemzeti hősként számon tartott diáknak szobrai nőnek ki a földből, addig az ifjú megítélése a nemzetközi szintéren egyértelműen elítélő. Željko Vujadonović (e.: Zselykó Vújadonovity), a Banja Lukai Egyetem történészprofesszora úgy véli, hogy a háborúban résztvevő hatalmak, kiváltképp a vesztes országok, Gavrilo Principben tudatosan bűnbakot keresnek saját érveik és nézeteik bizonyítására, a szerb diákból pedig Osama bin Laden szintű gonosz, vérszomjas terroristát faragnak. A szerb emlékezetpolitika alfájának és omegájának Princip személye tűnik, amellyel véleményünk szerint a szerbiai kurzus önmagát ejti csapdába: kitermelve Principet mint a nemzeti hőst, gyakorlatilag determinálja Princip Szerbián kívüli negatív képét mint elvakult terrorista merénylő. Mint tudjuk a szarajevói merénylet egy mozzanat volt az első világháború kitöréséhez vezető úton, egyetlen valamire való szakirodalom sem kezdi a Nagy Háború taglalását Princippel. Ennek ellenére a szerb vezetés számára a Drina folyó mindkét oldalán a konferencia egyfajta szerb-ellenes propaganda eseménnyé alacsonyodott. A Politika napilapnak nyilatkozó Slobodan Šoja (e.: Szlobodán Soja), boszniai szerb történész és egykori párizsi és kairói nagykövet szavaival élve a szarajevói konferencia „a háború veszteseit”, azaz Ausztria, Magyarország és Németország kutatóit hozta össze, hogy tisztára mossák magukat a háborúért viselt felelősségben. A diplomata-történész felfoghatatlannak tartja, hogy miként szervezhet az a Szarajevói Egyetem nemzetközi konferenciát a témában, amely nem rendelkezik kellő számú szakemberrel az 1918 előtti periódusból, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy sem Oroszországból, sem Törökországból, továbbá az utódállamokból sem sikerült előadót hívnia a szervezőknek, ergo az esemény nem vehető komolyan szakmai szempontból. A konferencia repertoárját megtekintve, azonban könnyen láthatjuk, hogy a konferencia felhívás külföldön sok helyre eljutott, az előadók köréből pedig az orosz, török, görög, cseh és lengyel előadók sem hiányoztak. A konferencia szakmaiságát és hitelességét tovább növelte olyan neves előadók jelenléte, mint a Balkán történetével foglalkozó és a nyitóelőadását is jegyző Mark Mazower, a Columbia University professzora, vagy Florian Bieber, az nemzetközileg elismert délszláv-szakértő, a Grazi Egyetem professzora és a budapesti Közép-európai Egyetem vendégelőadója. Kétségkívül a boszniai szerb politikai elit egy része tart az első világháború miatti kollektív megbélyegzéstől – különösen a két évtizeddel korábbi horvátországi és boszniai háborús események tükrében-, és gyanakodva tekint a bosnyák és horvát történetírás munkáira, történészeinek ügyködésében pedig a nemzetállam-építés boszniai ideológiai kiszolgálóit véli felfedezni.

 

Időközben egy másik Szarajevóban

Olykor történelmi háttérrel kiegészítve, a nemzetközi sajtó szinte szóról szóra átvette a Chronicle sorait, s a szarajevói konferenciával kapcsolatos véleménykülönbségeket felnagyítva, a régiót átjáró etnikai feszültség egyik újdonsült forrásaként mutatta be azt. Edin Hajdarpašić (e.: Hájdárpásity), a Chicagoi Loyola University történészprofesszora, valamint Max Bergholz a Montreali Concordia University professzora a szerkesztőnek címzett június 30-i nyílt levelében felettébb megtévesztőnek nevezik a Chronicle cikkét, és visszautasítják annak állításait. A levélírók kiemelik, hogy a nevezett konferencia csupán egyike volt a párhuzamosan zajló, tucatnyi szarajevói rendezvények közül, amelyen mindhárom nemzet képviselői békében részt vettek vagy vállalhattak. A Chronicle cikke nemcsak, hogy említést sem tett ezekről az eseményekről, de Szarajevót egy mélyen megosztott városként ábrázolta. A levél szerzői szerint a szarajevói konferencia semmiben sem különbözött a hasonló nemzetközi konferenciáktól: beszédekkel és szakmai vitával tarkított érdekes vagy unalmas előadások soráról van szó –amelyről a youtube videómegosztóra feltöltött teljes szekciókat lefedő felvétlek is tanúskodnak -, a szünetekben és a fogadáson pedig szakmai kapcsolatépítés zajlott. A konferencia tehát nemcsak, hogy nem szította a parazsat a délszláv nemzetek között, de a májusi súlyos áradásoktól terhelt Boszniában, Szerbiában és Horvátországban az első világháború felett lamentáló történészkonferencia érthető módon nem vált elsődleges témává a közvélemény előtt. Levelüket zárva, a két professzor felhívja a figyelmet arra, hogy a sablon szerint legyártott, mesterséges cikkek, amelyek gerjesztik a feszültséget, többet ártanak a délszláv nemzetek közötti megbékélési folyamatnak, mint szakmai fórumot biztosító konferenciák.

 

                                                   Nyitóbeszéd és plenáris ülés

Chronicle és a nemzetközi sajtó teljes egészében mellőzte a konferencia tartalmi ismertetését, az egyoldalú, csak a szerb oldal egyes képviselőit idéző nyilatkozatdarabok közzététele pedig a tudományos diskurzusból száműzött ősi délszláv gyűlölet elmélet közhelyeivel együtt – t.i. a délszláv régióban évszázadok óta mindenki lelkében ott lappang a vágy, hogy átvágja a rokon nemzetiségű szomszédja torkát – egyértelműen a szenzációkeltést szolgálták. A térség viharos múltját és jelenkori problémáit szem előtt tartva, az efféle hírkeselyű hozzáállások véleményünk szerint nem csak a történész szakmára, de a labilis lábakon álló Bosznia-Hercegovina államalakulatára nézve is kártékonyak.

 

A konferencia programja angol nyelven megtekinthető itt.

Munkatársunk, Szőts Zoltán Oszkár konferencia beszámolója itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek:

Peter Jackson első világháborús wellingtoni emlékkiállítása

„A saját kezünkkel, a saját országunkban, a saját pénzünkből”: Skócia I. világháborús emlékezete

Ír roadshow: Első világháborús utazó programsorozat Írországból

Az Imperial War Museum és a Nagy Háború

Bánat, bátorság és humor: Első világháborús kiállítás a londoni British Libraryben

ANZAC Day: Az ausztrál nemzeti ünnep

Birodalom, hit és háború: Szikhek az első világháborúban

„A háború, amely véget vetett a békének”: Beszámoló a moszkvai első világháborús kiállításról

A semlegességtől a csonka győzelemig: Első világháborús kiállítás Rómában

A Nagy Háború francia megközelítésben: Le Musée de la Grande Guerre du pays de Meaux

Nagyváradi négyesek a Nagy Háborúban – Beszámoló egy könyvbemutatóról

 

Külső hivatkozások:

http://konferencija2014.com.ba/

http://online.wsj.com/news/articles/SB20001424052702303580504579634293838464618

http://www.politika.rs/rubrike/region/Pozvane-samo-porazene-zemlje-iz-1918-godine.lt.html

http://chronicle.com/article/World-War-I-Conference-in/147195/

http://chronicle.com/blogs/letters/world-war-i-conference-in-sarajevo-produced-no-ethnic-firestorm/

Ezt olvastad?

Az első világháború alapjaiban határozta meg a 20. század történetét. Politikai eredményei szinte mindenki számára ismertek, szociális következményei viszont talán