A Zrínyi család muraközi emlékhelyei
A Muraköz északon a Mura, délen a Dráva által határolt tájegység, Trianonig Magyarországhoz, Zala vármegyéhez tartozott. 1920-ban az akkor létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolták. 1941 és 1945 között újra magyar fennhatóság alá került, majd ismét visszaállították a trianoni határokat. 1990 óta Horvátországhoz tartozik. A XIX. század utolsó évtizedeitől kezdve az impériumváltozásig Muraközben igen jelentős magyar és horvát nyelvű Zrínyi-kultusz létezett. Mára a csaknem teljesen horvát lakosságúvá vált területen a Zrínyiek magyarsága már nem evidencia. A vidék bővelkedik Zrínyi emlékhelyekben, melyeket érdemes nekünk is ismerni, felkeresni és nemzetiszínű koszorúkkal ékesíteni.
Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A kéthavonta megjelenő Honismeret folyóirat hasonlóan az Újkor.hu-hoz a színvonalas tudományos ismeretterjesztést tűzte zászlajára. Kiadója, a Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom és a művészet helyi értékeivel, a természeti és szellemi környezet védelmével, a helyi kultúra őrzésével, a népnyelv ápolásával, az emlékhelyek gondozásával foglalkozó egyesületeket, szakköröket, munkatársakat a közös értékvédelem és a nagyobb hatékonyság érdekében. Udvarhelyi Nándor most közlésre kerülő írása a Honismeret folyóirat 2015. évi 5. számában jelent meg. A tartalomjegyzék a címlapra kattintva tekinthető meg. |
A Zrínyi család eredeti neve brebiri Subics volt. A család a horvát tengermellékről származott, és a XII–XIII. század óta fontos szerepet játszott a dalmáciai, horvátországi történelemben. II. András királyunk birtokot adományozott nekik Dalmáciában, Nagy Lajos pedig 1347-ben a szlavóniai Zrin várát adta nekik, ettől kezdve használták a Zríni nevet. A XV. század végétől szinte folyamatosan részt vettek a török elleni harcokban. A törökök előrenyomulásával birtokaikat elfoglalták, s ők északabbra húzódtak. Továbbra is tevékenyen részt vállaltak az ország védelmében, sőt annak főszereplői lettek.
A szigetvári hős szobra a muraközi várban. A szerző felvétele. (Részlet.)
Zrínyi (IV.) Miklós (1508–1566) egész életét végigharcolta a végeken. Sikeres harcainak jutalmaként 1542-ben horvát báni címet kapott. 1546-ban kapta birtokul Csáktornya várát és vele Muraközt, mely hosszú időre a família legfontosabb rezidenciája lett. Címerük: a hasított pajzs egyik mezőjében kiterjesztett sasszárny, a másikban egy vár rajza, ami feltehetően Csáktornyát ábrázolja. Az 1540-es években Zrínyi Miklós már magyaros formában írta alá családnevét: Nicolaus comes Zríni. A horvát származású arisztokrata magyar hős lett. 1557-ben tárnokmester, 1561-ben szigetvári főkapitány, 1563-ban a dunántúli végek főkapitánya lett. 1566-ban a szultán vezetésével Bécs ellen vonuló százezres török sereget önfeláldozóan állította meg Szigetvárnál. A nagyvezír gyolcsba göngyölve küldte el Zrínyi fejét a Győr mellett veszteglő császári csapatok parancsnokának, ahol katonai tiszteletadással búcsúztatták el.
A következő évszázadban egy testvérpár, a dédunoka (VII.) Miklós (1620–1664) és Péter (1621–1671) neve magasodik ki. A két testvér megosztozott a hatalmas birtokon, Miklós a magyarországi, Péter a horvátországi területeket kapta. Ennek megfelelően Miklós a magyar, Péter a horvát nyelvet használta elsősorban. Miklós százada legkiválóbb politikusa, diplomatája és hadvezére volt, akit a magyar irodalomtörténet is a legjelesebb barokk írók között tart számon. Fő művét, a Szigeti veszedelmet Péter fordította le horvátra. Tartalmas élete mindössze 44 évig tartott. 1664-ben egy tragikus vadászaton halt meg, ahol egy megsebzett vadkan ölte meg. Halála után rögtön mendemondák indultak el, melyek cáfolták a baleset tényét, és merényletet emlegettek. Az emberek nem akarták elhinni, hogy egy csatákban győztes hőssel egy vadállat végezzen. Péter élete is tragikus véget ért, 1671-ben a törvényes formaságokat is mellőzve, Frangepán Ferenccel együtt Bécsújhelyen kivégezték. Hamvait a templom fala melletti gödörbe dobták. 1919-ben a horvátok hazahozatták két hősük hamvait, és a zágrábi katedrálisban temették el őket.
A bécsi udvar az egész családot meg akarta semmisíteni. Zrínyi Péter feleségét, Frangepán Katalint a gráci domonkos kolostorba zárták, ahol két év múlva meghalt. Fiúgyermeküket, Jánost még a nevétől is megfosztották, és besorozták katonának. Egy szerencsétlen puskalövés miatt a császár elleni merénylettel vádolták meg, majd börtönbe zárták, ahol megőrült, megvakult és húsz év fogság után 1703-ban halt meg. Két lányuk, Judit Zágrábban, Aurorika Veronika Klagenfurtban, kolostorban halt meg. A harmadik lányuk volt Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Munkács hős védője. 1699-ben elkísérte második férjét, Thököly Imrét törökországi száműzetésébe. 1703-ban Nikodémiában érte a halál. A költő Zrínyi Miklós egyetlen fia, Ádám kegyelemből később visszakapta a csáktornyai birtok felét. A század legvéresebb ütközetében, a törökkel vívott szalánkeméni csatában esett el 1691-ben. Halálával a Zrínyi család birtoka a császári kamara kezére került.
Muraköz legnagyobb települése Csáktornya. 1910-ben 5200 lakosa volt, fele részben magyarok, fele részben horvátok lakták. Ma is csak 15 ezer lakosú kisváros. Központjában található az egytornyú barokk ferences templom. Homlokzatán a bejárat két oldalán lévő fülkében Szent István és Szent László egész alakos szobra látható. Szent István jogart és országalmát, Szent László fokost tart kezében. A mellette lévő kolostor bejárata fölött a Zrínyi család faragott kőcímere található, utalva arra, hogy Zrínyi Miklós hívta ide a ferenceseket. Az épület mai formáját már a XVIII. század első felében nyerte. A főutcán végigsétálva jutunk el a várhoz. Az utca végén áll Zrínyi Miklós költő és hadvezér emlékműve, Szász Gyula szobrászművész és Árkay Aladár építész alkotása, amit közadakozásból emeltek 1904-ben. A XIX. század végén az egykori Zrínyi birtok felvilágosult ura, Festetics György állt az emlékmű állítási mozgalom élére, jelentős adománnyal támogatva azt. A nyolc méter magas fehér mészkőoszlop tetején a kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár karmai közt tollat és kardot tart (lásd az első borítón). Az alsó részt Zrínyi Miklós bronz domborműve díszíti. Eredetileg magyar nyelvű Zrínyi idézetek voltak az emlékművön. A hátsó oldalon: „Híremet nemcsak keresem pennámmal, hanem rettenetes bajvívó szablyámmal!”, a portré alatti bronzszalagon: „Ne bántsd a magyart!” Mindkét magyar feliratot eltüntették 1920 után, ma csak egy rövid horvát nyelvű bevésés látható rajta: Zrínyi Miklós horvát bán és költő.
A magyar feliratok nélküli dombormű. A szerző felvétele.
Az emlékmű mögötti parkos területen keresztül jutunk el a várhoz. Egykor vizesárok vette körül, melynek nyomát ma is jól ki lehet venni. A várat a Hahót nembeli Csák Demeter építette a XIII. században, eleinte feltehetően egyetlen toronyból állt, ezért kapta a tulajdonos neve mellé a „tornya” nevet. Birtokolták a Lackfiak, a Szécsiek, a Cilleiek, majd a mohácsi vész után I. Ferdinánd király Zrínyi Miklósnak adományozta. A XVI–XVII. században a kor igényeinek megfelelően építették át ötszög alakú olaszbástyás erődítménnyé, melyet áthatolhatatlan mocsaras, lápos terület vett körül. A vízivár közepén volt a Zrínyiek belső udvaros, téglalap alakú reneszánsz palotája, ahol könyvtár és nyomda is működött. A vár pompájáról a híres utazó, Evlija Cselebi 1660-as írása is tanúskodik. 1671-ben a császári katonák teljesen kirabolták, majd felgyújtották. 1719-ben a cseh Althan gróf birtokába került, aki kényelmes barokk kastéllyá alakította át az egész épületegyüttest. 1791-ben a Festetics család lett Csáktornya ura. 1848 októberében a vár alatti csatában Perczel Mór tábornok serege megverte és kiszorította a Muraközből a horvátokat.
A vár ma a Muraközi Múzeumnak ad helyet. A négyzetes belső udvar boltívei alatti kőtárban számos történelmi személy mellszobrát fedezhetjük fel, köztük van Batthyány Ádám horvát bán, Szelepcsényi György hercegprímás, Csáky István, Illésházy István, Zrínyi Péter. A szobrok a XVIII. századi átépítéskor kerültek ide, stájer mesterek munkái. Ugyanitt látható a költő Zrínyi Miklós halálának helyszínén emelt kőoszlop, hosszú latin felirattal, melynek alsó harmadában olvashatjuk ismert sorait: „Sors bona, nihil aliud” (Jó szerencse, semmi más). A külső udvarban a helyi Zrínyi Gárda 2009-ben egy új, háromalakos emlékművet állított fel, ami Zrínyi Péter és felesége búcsúzását valamint Frangepán Ferencet ábrázolja. Minderről egy horvát nyelvű felirat tudósít, ahogy a múzeumban is csak horvát feliratokat találunk. A vár melletti parkban néhány éve állították fel a szigetvári hős álló alakú bronzszobrát. Felirata szintén csak horvát nyelvű.
A szigetvári hős szobra a muraközi várban. A szerző felvétele.
A Dráva folyó közelében található Zrínyifalva (Kuršanec). A falu melletti erdőben zajlott a halálos kimenetelű vaddisznóvadászat. A falu 1887-ben, a Zrínyi hagyományok ápolásaként vette fel e nevet. A kuršaneci erdőben, a Dráva közelében egy tisztáson, Zrínyi halálának helyszínén 1724-ben állítottak fel egy obeliszket. Az emlékművet Pignatelli Anna grófné, Csáktornya urának, Althan Mihálynak a felesége emeltette. Latin nyelvű felirata így kezdődik: „1664. 18. novemb. Epitaphium Comitis Nicolai a ZRINIO.” (Zrínyi Miklós gróf epitáfiuma) Ez alatt a latin nyelvű verses szöveg magyarul így hangzik:
„Itt halt meg a győzhetetlen Zrínyi, megölte a vadkan, vaddisznó prédája lett, bár inkább ellenség keze által kellett volna elesnie. A győztest, aki annyi ezer vad ellenséget elpusztított kardjával, vadállat győzte le. Itt fejezte be művét és élete gyötrelmeit, a szerencsétlen hazára szenvedések zúdultak. Az égből nézi szenvedésünket, romlásunk siratja meggyilkolását. Jó szerencse, semmi más őrizte meg a hadakozásban, elragadta a fátum, a rossz sors, semmi más. Mennyire közeli a végzet az emberi dolgokban, mindenki láthatja ebben a tükörben.” (Laczházi Gyula – Kiss Farkas Gábor: A kursaneci Zrínyi-emlékoszlop. Irodalomismeret 12. Bp., 2002. 177–178.)
A Dráva áradásai miatt az emlékmű 1930-ban a varasdi múzeumba, majd a csáktornyai vár udvarára került. 1994-ben Zrínyifalva központjában ennek egy másolatát állították fel. A falu közepén, fenyőfákkal övezett parkban áll ma az emlékmű, ami a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halálára emlékeztet.
Zrínyifalva emlékműve. A szerző felvétele.
Csáktornyától Lendva irányába haladva mindössze 3 kilométerre található Szentilona (Šenkovec) település. Nevezetessége az 1990-es években felújított pálos kolostor maradványa, ahol a Zrínyi család tagjait temették el. A Boldogságos Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére szentelt pálos kolostort és gótikus kápolnát 1376-ban alapította Lackfi István erdélyi vajda, László fiával és Dénes testvérével. A rendház építését és bővítését az 1400-as évek elején már az új birtokosok, a Cillei grófok fejezték be, akik 1420-ban Šenkovec falut ajándékozzák a pálos atyáknak. Muraköznek ez volt az egyetlen kolostora, és sikeresen elkerülte a török pusztítást.
Amikor 1546-ban a Zrínyiek lettek a Muraköz urai, a kolostort Szent Ilona tiszteletére újraszenteltették. Zrínyi Miklós a monyorókeréki birtokán lévő pálos rendház szerzeteseit hozatja ide, támogatásukra számos birtokot és kiváltságot adományoz. 1559–1561 között felépítteti a kápolna melletti kriptáját, ahová elsőként 1561-ben elhunyt feleségét, Frangepán Katalint temeti el. Alig pár évvel később 1566-ban fia Zrínyi György, a szigetvári hős levágott és bebalzsamozott fejét díszes urnában, díszkísérettel hozza haza Győrből Csáktornyára, majd temeti el a családi sírboltba, első felesége mellé. Sírkövét vörös veronai márványból faragták.
Az 1570-es évektől mintegy fél évszázadon keresztül a Zrínyiek is a reformáció hívei lettek. Zrínyi (IV.) György 1570-ben lutheránussá teszi Csáktornyán a Szent Mihály templomot, a katolikus papokat elzavarták. 1580-ban az evangélikusok megtámadták és kifosztották a szentilonai kolostort, a perjelt börtönbe zárták. A pálosok azonban hamarosan visszatértek. Az 1603-ban elhunyt Györgyöt protestáns hite ellenére Szentilonán a családi sírboltban temették el. Fia (V.) György Pázmány Péter hatására visszatért a római katolikus hitre, a tridenti hitvallást a csáktornyai templomban tette le, s ennek emlékére száz aranyat ajándékozott a templomnak. 1626-ban halt meg, s a szentilonai sírboltba temetik. Előtte azonban átalakítják, bővítik a családi sírboltot.
A költő Zrínyi Miklós vallási éltére nagy hatással voltak a szentilonai pálos remeték. A kolostor-kápolna kriptájában vörösréz szarkofágba temették el őt is, 1664. december 21-én, két gyermeke és első felesége mellé. Egyetlen fia Zrínyi Ádám nagykorúvá nyilváníttatva, visszakapta az uralkodótól családi birtokait, és az 1680-as évektől Csáktornyán élt. Ezer forintot adományozott a szentilonai kolostornak, hogy édesapja lelki üdvéért hetente szentmisét mondjanak. Pálos hagyomány szerint a Szalánkeménnél hősi halált halt Ádám holttestét is hazaszállították, és a szentilonai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Ezt azonban a történészek nem tartják valószínűnek.
A szentilonai pálos kolostor. A szerző felvétele.
1695-ben tűzvész, 1738-ban földrengés sújtotta a kolostort, legnagyobb pusztítás azonban 1786 után kezdődött, amikor a pálos rendet eltörölték, s a kolostor gazdátlan lett. A romosodó épület köveit kezdték széthordani. A Festetics család a XIX. században teljesen lebontatta, csak a ma is látható kápolnarész maradt meg. Az egykori kolostor falai ma már nehezen rekonstruálhatók, mert a környékén sűrűn beépített családi házak sorakoznak.
Az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán XIV. század utolsó harmadából való falképeket tártak fel a gótikus kápolnában, ezek feltehetően még Lackfi életében készültek. A templomot valamikor teljesen beborították a falfreskók, ma ezekből csak töredékes ábrázolások ismerhetők fel. Az ásatások során megtalálták a Zrínyi család hatszögletű sírboltjának maradványait is, melyek a mai kápolnától különállóan cseréptetővel védett kis építmény alatt láthatók. A szigetvári hős vörös márvány síremléke is előkerült, azt a barokk stílusban megújított kolostor falába építették be. A Zrínyi sírbolt fontos zarándokhelye lehetne mindkét népnek.
2001-ben a Mura és a Dráva összefolyása közelében fekvő Alsódomboru (Donja Dubrava) faluban is létesült egy Zrínyi emlékmű. A Zrínyi kultuszt ápoló csáktornyai Sárkány Lovagrend egy fekete obeliszket állított itt, a Zrínyi-újvár erődjének építése emlékére. Ezt a várat 1661-ben kezdte építeni Zrínyi Miklós, és fontos szerepet játszott a következő évek háborúiban. A vár kapuja fölött a család címere és jelmondata (Sors bona, nihil aliud) állt. 1664-ben a törökök elfoglalták, felrobbantották és porig égették. Az obeliszk horvát nyelvű táblájára egy verset véstek, ami a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak állít emléket.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem irányításával végzett kutatások során az elmúlt években egyértelműen azonosították Zrínyi-újvár helyét: az a mai Belezna és Őrtilos között helyezkedett el, a Mura bal partján, a mai határ magyar oldalán. A feltárás megkezdődött.
A horvátok természetesen magukénak vallják a Zrínyi (horvátul Zrinski) családot, eredetüket nem is lehet vitatni. Jó lenne azonban, ha a változó politikai légkörben már ők is elfogadnák, hogy a Zrínyiek (de legalábbis a család egy része) ugyanakkor magyarnak is vallották magukat, magyar hősök is voltak. Reméljük, mielőbb magyar feliratok is lesznek ezeken az emlékműveken, kiállítóhelyeken.
Udvarhelyi Nándor
Ezt olvastad?
További cikkek
„A magyar csoda” – Kincsem, minden idők legsikeresebb hazai versenylova
Kincsemről nagyon sokan, sokféleképpen írtak, meséltek, emlékeztek meg. Nehéz elfogultság nélkül, csak a száraz történelmi tényeket ismertetve írni erről a csodálatos versenylóról. Éppen ezért megkérem a becses olvasókat, nézzék el […]
„Épp ebédelt a család, mikor jöttek érte az orosz katonák” – Gulagra elhurcolt túlélők története a családi emlékezetben
Írásunkban Gulag-túlélők történeteit mutatjuk be, különösen letartóztatásukat és elhurcolásukat kiemelve. Az elmúlt években 23 Gulag-túlélő családjával készítettünk interjút az ország különböző településein. A most hatvanas és hetvenes éveikben járó leszármazottakat […]
„A Vénusz bolygó ismét erőssége lesz a békeszerető népek harcának” – A Venyera-1 szovjet Vénusz-szonda recepciója a magyar nyilvánosságban
Ha a Vénusz felé kívánunk űreszközt küldeni, azt indítási ablak időpontjában érdemes megtennünk. Ez átlagosan 19 havonta egy 10-20 napos periódus, amit előre meg lehet határozni –1961. februárja is egy […]
Előző cikk
Migráció az ókortól napjainkig – kerekasztal-beszélgetés
Migráció a történelemben címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést 2015. október 20-án a Kubinyi András Történész Műhely a PPKE BTK piliscsabai campusán. Az eseményt nagy érdeklődés kísérte. A rendezvényen Rácz György (PPKE BTK […]