Áldozatok és tettesek – barangolás a NEB tudásbázisában

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága világhálós webfelületén némiképp rejtve bukkanhatunk a Tudástár menüpontra, melynek nem teljességre törekvő bemutatását kívánom cikkemben bemutatni. A mindenki számára szabadon hozzáférhető adatok és dokumentumok a kutatók, valamint a felső- és középfokú oktatás szereplőinek egyaránt hasznosak lehetnek, hiszen jól elrendezett formában, könnyedén elérhetők olyan anyagok, melyeket eddig nehezen vagy egyáltalán nem láthatott a nagyközönség.

A NEB.hu médiatárának egy pillanatképe (NEB.hu – fotózva: 2019. július 29-én)

Az első választható alpontban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől az 1963-as amnesztiáig találhatjuk meg a kommunista hatalombirtokosokkal kapcsolatos adatokat. Az itt található személyek az általuk betöltött tisztségek révén váltak a megtorló gépezet működtetőjévé, míg mások személyükön keresztül közvetlenül vállaltak szerepet a megtorlás folyamatában. Logikusan elrendezve könnyedén megtalálhatjuk, hogy kik vettek részt a fentebb említett időszakban a pártvezetésben, a Központi Bizottságban, kik voltak a belügy, a hadügy vagy éppen az állambiztonság vezetői, kik viseltek bírói funkciót, kik voltak a munkásőrség vezetői, tagjai. Érdekes és az ígéretek szerint folyamatosan bővülő adatbázis lesz a sortüzeké, ahol az oldalt készítő történészek megpróbálják azokat a személyeket felkutatni, akik személyükben felelőssé tehetők az 1956-os sortüzekért. Miután bármelyik almenüben eljutottunk egy személynévhez, arra kattintva hol egy részletes életrajzi adatokon alapuló tanulmányra bukkanunk, más esetben a legfontosabb adatokat tartalmazó dokumentumok tölthetünk le.

Kádár János politikai életrajzának egy részlete (kép forrása: NEB.hu)

Ugyanilyen módon és elven gyűjtötték össze a NEB kutatói az 1956-57-es karhatalom tagjait, a Belügyminisztérium szervezetére vonatkozó dokumentumokat. A Politikai Rendőrség felépítését bemutató ábrákat és az egyes szervezeti egységek, vagyis osztályok működésével kapcsolatban is tájékozódhatunk. A Zárt folyosó a Gyorskocsi utcában elnevezésű szekció alatt pedig Nagy Imre és vádlott-társainak pere kapcsán az előkészítésében szerepet kapott állambiztonsági vezetők és beosztottjaik karrierútját tanulmányozhatjuk. Az oldalon letölthető az a kis kék füzetecske is, mely a kutatási anyag alapját képezte, de természetesen a NEB oldalán már megszokott formában minden további személyről találunk információkat. A 150 nevet magában foglaló adatbázis azoknak a személyeknek a politikai előmenetelét, illetve ezzel kapcsolatos adatait tartalmazza, akik abban a különrészlegben dolgoztak, ahová a politikai rendőrség más osztályairól átvezényelt, legmegbízhatóbb és legalkalmasabb tagjait helyezték.

A kék színű iskolai füzet egy lapjának részlete. A dokumentum azoknak a neveit tartalmazza, akik a Gyorskocsi utca 31. szám alatti épületben a harmadik emeleti zárt folyosóra léphettek, oda, ahol a Nagy Imre-ügy büntetőeljárás alá vont szereplői raboskodtak – forrás: Neb.hu

A perek adatbázisában 1956-ot követő megtorlás 126 bírósági eljárásának, valamint az azokban vád alá helyezett mintegy 865 embernek a sorsát követhetjük végig az eljárás megindulásától a nyomozati, ügyészségi és bírósági szakaszon át a kiszabott ítéletig és annak végrehajtásáig. A perek feldolgozása során a készítők több mint 110 ezer oldalnyi levéltári iratot tekintettek át, így a végeredmény egy jelentős adatmennyiséget tartalmazó összeállítás lett, melyben azonban a keresés és az eligazodás sem okoz különösebb nehézséget a böngésző számára. A per egyes szakaszaiban a kisebb almenükre kattintva számos információt kaphatunk a teljes eljárásról – például megtudhatjuk, kik és hányszor hallgatták ki a gyanúsítottakat, tételesen mi volt a vád, hogyan változott meg az ítélet másodfokon, mi lett az esetleges kegyelmi kérvénynek a sorsa. Az adatbázis alapján mintegy 231 kivégzett emberrel számolhatunk – a pontos adat kérdéséről a magyar történettudományban egyébként külön tanulmányt is olvashatunk a perek56.hu oldalán. A megtorlásról című rész alatt a perekhez kapcsolódó legfontosabb forrásokat is elérhetjük. Találunk itt dokumentumot, mely a rögtönbíráskodást vezeti be (1956. évi 28. törvényerejű rendelet) vagy épp a népbíróságok felállításához kapcsolódó szöveget (1957. évi 34. trv.)

A Párt-Állam-Párt – A pártállam állampárti funkcionáriusainak adatbázisa, 1948–1989 linkre kattintva a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésének eredményeként létrejött adatbázishoz jutunk el, amelybe a kommunista hatalom megyei, járási, városi szintű vezetőit igyekeztek összegyűjteni – a névre klikkelve itt is további adatok, információk állnak rendelkezésünkre látványos formában, párttagkönyvet imitálva. Jelen írás szerkesztésének lezárásakor mintegy 2583 személy volt a lajstromban, de az oldal készítői folyamatos szerkesztést ígértek, s elérhetőségük is rendelkezésre áll. Az egyházüldözést böngészve az Állami Egyházügyi Hivatal és az egyházi elhárítás kulisszatitkaira derül fény: a szervezeti felépítésbe, a létszámadatokba és a fentiekhez hasonlóan a feltárt tagokkal kapcsolatos összegyűjtött információkba.

Filmhíradó-részlet, mely a mezőgazdaságban történt változások propagandaanyagának tekinthető (1951.) / Archív felvétel, forrás: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. – elérhető: sorsforditas45-62.hu

Az oldalon remek tematikus gyűjteményeket, a NEB közreműködésével, kutatóinak tevékeny részvételével létrejött projektek linkjeit is megtaláljuk. Ezek közül az egyik legérdekesebb – és oktatási szempontból is jól használható – gyűjtemény a Sorsfordítás ’45-’62 linkre kattintva a médiatárban található, mely a magyarországi kollektivizálás folyamatát mutatja be, a második világháborútól az 1956-os forradalom leverése utáni, már a Kádár-korszakban lefolytatott ún. második téeszesítési hullámig bezárólag, s ad közre számos hangzó, mozgóképes anyagot, fényképet. Találunk itt olyan korabeli propagandafilmet, melyet a termelőszövetkezetekbe való belépést szorgalmazzák a parasztság számára, de a törvénytelenségekről és visszaélésekről árulkodó dokumentumokat éppúgy, mint egy korabeli társasjátékot, mely a téeszesítést propagálja.

„Földműves-szövetkezeti társasjáték” a termelőszövetkezetek népszerűsítésére és a „kulákok” meg-bélyegzésére (Forrás: OSZK)

Az oldalon megtekinthetünk egy alig több mint tízperces dokumentumfilmet Apáink földje címmel. Ez röviden tekinti át a magyar mezőgazdaságban a szovjetizálás után bekövetkező változásokat. A narrátor rövid, tárgyszerű összefoglalóját kiváló minőségű fotók és korabeli filmhíradórészletek illusztrálják, de megjelennek olyan oral history interjúrészletek is, melyek során az eseményeket megélők beszélik el a kuláknak bélyegzettek sorsát. A gyűjteménybe bekerültek a témához kapcsolódó kiállítás tablói, melyek további tényeket, adatsorokat, képes forrásokat tartalmaznak, így az érdeklődők további információkkal gazdagodhatnak általuk. A gyűjtemény kiválóan alkalmas lehet egy, a Rákosi- és a Kádár-korszak gazdaság- és társadalompolitikáját, illetve erőszakszervezetét és propagandagépezetét bemutató általános iskolai vagy középiskolai órának, hiszen a felvonultatott anyagok jól szerkesztettek, látványosak és igényesen válogatottak.

Az Apáink földje c. dokumentumfilm egyik képkockája (fotózva a NEB.hu médiatárának videójából)

Az interaktív térképek menüpont alatt látványos és széles nyilvánosság számára is érdekes lehet a ceglédi hadifogoly- és gyűjtőtáborról készült interaktív, 3D-s animáció, illetve hozzá fűződő rövid narráció, szöveges összefoglalás. 1944 őszén a második világháborúban elejtett hadifoglyok számára hozták létre a szóban forgó létesítményt, melynek téglafalai és szögesdrótjai között fennállása során 200 ezer letartóztatott fordulhatott meg. A Kárpát-medence legnagyobb és Magyarország leghosszabb ideig működő tranzittáborából aztán rengetegen kerültek a Szovjetunió valamelyik kényszermunkatáborába, ahonnan csak évek múltán vagy soha többé nem kerültek haza. Egy rövid videó bemutatja a tábor létrejöttét, működését, felépítését, az idekerülők megpróbáltatásait, egy letölthető alkalmazás segítségével pedig magunk is bejárhatjuk a tábort virtuálisan, illetve további információkat kaphatunk a táborban található épületek rendeltetéséről, a fogság mindennapjairól.

Összefoglalóan az mondható el, hogy a NEB.hu elsősorban azoknak ajánlható, akik az 1944-től a rendszerváltozásig terjedő történelmet szeretnék alaposabban, tényekkel és dokumentumokkal alátámasztva megismerni. Nagy előnye a Nemzeti Emlékezet Bizottsága oldalának, hogy könnyedén áttekinthető, felhasználóbarát, nem egyszer kimondottan látványos, ötletes kivitelezésű. Az összegyűjtött, tematikusan rendezett adatbázisok, forrásgyűjtemények kiváló lehetőséget adnak a kutatóknak, de az oldal bizonyos felületei az egyetemi oktatásban, középiskolában is sikerrel alkalmazhatók. Örömteli volt látni azokat a kiállításokat, melyek az érdeklődő, laikus közönséghez próbálták közel vinni az állampárt történetét, az áldozatok sorsát, s akár egyfajta jógyakorlatként a paraszti társadalom 1945 és 1962 közötti történetéhez kapcsolódó, középiskolásoknak szóló országos verseny eredményéről is tájékozódhatunk. A hatalmas adatmennyiségnek köszönhetően és a források jellegéből adódóan nem kizárható, hogy a figyelmes szemlélődő hiányosságokat vagy netán pontatlanságokat talál, ugyanakkor a netes felület folyamatos karbantartása és elérhetősége lehetőséget nyújt arra, hogy szakavatott kezek korrigálhassák, módosíthassák az esetlegesen tévesen rögzített információkat.

Maróti Zsolt Viktor

Ezt olvastad?

Heti tudományos ajánlónk igazán színes programokat kínál a történettudomány iránt érdeklődőknek. Különcök az egyik konferencia fókuszában, a szociáldemokraták kényszerpályája, Horthy-korszak