Áldozatok és tettesek – barangolás a NEB tudásbázisában

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága világhálós webfelületén némiképp rejtve bukkanhatunk a Tudástár menüpontra, melynek nem teljességre törekvő bemutatását kívánom cikkemben bemutatni. A mindenki számára szabadon hozzáférhető adatok és dokumentumok a kutatók, valamint a felső- és középfokú oktatás szereplőinek egyaránt hasznosak lehetnek, hiszen jól elrendezett formában, könnyedén elérhetők olyan anyagok, melyeket eddig nehezen vagy egyáltalán nem láthatott a nagyközönség.

A NEB.hu médiatárának egy pillanatképe (NEB.hu – fotózva: 2019. július 29-én)

Az első választható alpontban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől az 1963-as amnesztiáig találhatjuk meg a kommunista hatalombirtokosokkal kapcsolatos adatokat. Az itt található személyek az általuk betöltött tisztségek révén váltak a megtorló gépezet működtetőjévé, míg mások személyükön keresztül közvetlenül vállaltak szerepet a megtorlás folyamatában. Logikusan elrendezve könnyedén megtalálhatjuk, hogy kik vettek részt a fentebb említett időszakban a pártvezetésben, a Központi Bizottságban, kik voltak a belügy, a hadügy vagy éppen az állambiztonság vezetői, kik viseltek bírói funkciót, kik voltak a munkásőrség vezetői, tagjai. Érdekes és az ígéretek szerint folyamatosan bővülő adatbázis lesz a sortüzeké, ahol az oldalt készítő történészek megpróbálják azokat a személyeket felkutatni, akik személyükben felelőssé tehetők az 1956-os sortüzekért. Miután bármelyik almenüben eljutottunk egy személynévhez, arra kattintva hol egy részletes életrajzi adatokon alapuló tanulmányra bukkanunk, más esetben a legfontosabb adatokat tartalmazó dokumentumok tölthetünk le.

Kádár János politikai életrajzának egy részlete (kép forrása: NEB.hu)

Ugyanilyen módon és elven gyűjtötték össze a NEB kutatói az 1956-57-es karhatalom tagjait, a Belügyminisztérium szervezetére vonatkozó dokumentumokat. A Politikai Rendőrség felépítését bemutató ábrákat és az egyes szervezeti egységek, vagyis osztályok működésével kapcsolatban is tájékozódhatunk. A Zárt folyosó a Gyorskocsi utcában elnevezésű szekció alatt pedig Nagy Imre és vádlott-társainak pere kapcsán az előkészítésében szerepet kapott állambiztonsági vezetők és beosztottjaik karrierútját tanulmányozhatjuk. Az oldalon letölthető az a kis kék füzetecske is, mely a kutatási anyag alapját képezte, de természetesen a NEB oldalán már megszokott formában minden további személyről találunk információkat. A 150 nevet magában foglaló adatbázis azoknak a személyeknek a politikai előmenetelét, illetve ezzel kapcsolatos adatait tartalmazza, akik abban a különrészlegben dolgoztak, ahová a politikai rendőrség más osztályairól átvezényelt, legmegbízhatóbb és legalkalmasabb tagjait helyezték.

A kék színű iskolai füzet egy lapjának részlete. A dokumentum azoknak a neveit tartalmazza, akik a Gyorskocsi utca 31. szám alatti épületben a harmadik emeleti zárt folyosóra léphettek, oda, ahol a Nagy Imre-ügy büntetőeljárás alá vont szereplői raboskodtak – forrás: Neb.hu

A perek adatbázisában 1956-ot követő megtorlás 126 bírósági eljárásának, valamint az azokban vád alá helyezett mintegy 865 embernek a sorsát követhetjük végig az eljárás megindulásától a nyomozati, ügyészségi és bírósági szakaszon át a kiszabott ítéletig és annak végrehajtásáig. A perek feldolgozása során a készítők több mint 110 ezer oldalnyi levéltári iratot tekintettek át, így a végeredmény egy jelentős adatmennyiséget tartalmazó összeállítás lett, melyben azonban a keresés és az eligazodás sem okoz különösebb nehézséget a böngésző számára. A per egyes szakaszaiban a kisebb almenükre kattintva számos információt kaphatunk a teljes eljárásról – például megtudhatjuk, kik és hányszor hallgatták ki a gyanúsítottakat, tételesen mi volt a vád, hogyan változott meg az ítélet másodfokon, mi lett az esetleges kegyelmi kérvénynek a sorsa. Az adatbázis alapján mintegy 231 kivégzett emberrel számolhatunk – a pontos adat kérdéséről a magyar történettudományban egyébként külön tanulmányt is olvashatunk a perek56.hu oldalán. A megtorlásról című rész alatt a perekhez kapcsolódó legfontosabb forrásokat is elérhetjük. Találunk itt dokumentumot, mely a rögtönbíráskodást vezeti be (1956. évi 28. törvényerejű rendelet) vagy épp a népbíróságok felállításához kapcsolódó szöveget (1957. évi 34. trv.)

A Párt-Állam-Párt – A pártállam állampárti funkcionáriusainak adatbázisa, 1948–1989 linkre kattintva a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésének eredményeként létrejött adatbázishoz jutunk el, amelybe a kommunista hatalom megyei, járási, városi szintű vezetőit igyekeztek összegyűjteni – a névre klikkelve itt is további adatok, információk állnak rendelkezésünkre látványos formában, párttagkönyvet imitálva. Jelen írás szerkesztésének lezárásakor mintegy 2583 személy volt a lajstromban, de az oldal készítői folyamatos szerkesztést ígértek, s elérhetőségük is rendelkezésre áll. Az egyházüldözést böngészve az Állami Egyházügyi Hivatal és az egyházi elhárítás kulisszatitkaira derül fény: a szervezeti felépítésbe, a létszámadatokba és a fentiekhez hasonlóan a feltárt tagokkal kapcsolatos összegyűjtött információkba.

Filmhíradó-részlet, mely a mezőgazdaságban történt változások propagandaanyagának tekinthető (1951.) / Archív felvétel, forrás: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. – elérhető: sorsforditas45-62.hu

Az oldalon remek tematikus gyűjteményeket, a NEB közreműködésével, kutatóinak tevékeny részvételével létrejött projektek linkjeit is megtaláljuk. Ezek közül az egyik legérdekesebb – és oktatási szempontból is jól használható – gyűjtemény a Sorsfordítás ’45-’62 linkre kattintva a médiatárban található, mely a magyarországi kollektivizálás folyamatát mutatja be, a második világháborútól az 1956-os forradalom leverése utáni, már a Kádár-korszakban lefolytatott ún. második téeszesítési hullámig bezárólag, s ad közre számos hangzó, mozgóképes anyagot, fényképet. Találunk itt olyan korabeli propagandafilmet, melyet a termelőszövetkezetekbe való belépést szorgalmazzák a parasztság számára, de a törvénytelenségekről és visszaélésekről árulkodó dokumentumokat éppúgy, mint egy korabeli társasjátékot, mely a téeszesítést propagálja.

„Földműves-szövetkezeti társasjáték” a termelőszövetkezetek népszerűsítésére és a „kulákok” meg-bélyegzésére (Forrás: OSZK)

Az oldalon megtekinthetünk egy alig több mint tízperces dokumentumfilmet Apáink földje címmel. Ez röviden tekinti át a magyar mezőgazdaságban a szovjetizálás után bekövetkező változásokat. A narrátor rövid, tárgyszerű összefoglalóját kiváló minőségű fotók és korabeli filmhíradórészletek illusztrálják, de megjelennek olyan oral history interjúrészletek is, melyek során az eseményeket megélők beszélik el a kuláknak bélyegzettek sorsát. A gyűjteménybe bekerültek a témához kapcsolódó kiállítás tablói, melyek további tényeket, adatsorokat, képes forrásokat tartalmaznak, így az érdeklődők további információkkal gazdagodhatnak általuk. A gyűjtemény kiválóan alkalmas lehet egy, a Rákosi- és a Kádár-korszak gazdaság- és társadalompolitikáját, illetve erőszakszervezetét és propagandagépezetét bemutató általános iskolai vagy középiskolai órának, hiszen a felvonultatott anyagok jól szerkesztettek, látványosak és igényesen válogatottak.

Az Apáink földje c. dokumentumfilm egyik képkockája (fotózva a NEB.hu médiatárának videójából)

Az interaktív térképek menüpont alatt látványos és széles nyilvánosság számára is érdekes lehet a ceglédi hadifogoly- és gyűjtőtáborról készült interaktív, 3D-s animáció, illetve hozzá fűződő rövid narráció, szöveges összefoglalás. 1944 őszén a második világháborúban elejtett hadifoglyok számára hozták létre a szóban forgó létesítményt, melynek téglafalai és szögesdrótjai között fennállása során 200 ezer letartóztatott fordulhatott meg. A Kárpát-medence legnagyobb és Magyarország leghosszabb ideig működő tranzittáborából aztán rengetegen kerültek a Szovjetunió valamelyik kényszermunkatáborába, ahonnan csak évek múltán vagy soha többé nem kerültek haza. Egy rövid videó bemutatja a tábor létrejöttét, működését, felépítését, az idekerülők megpróbáltatásait, egy letölthető alkalmazás segítségével pedig magunk is bejárhatjuk a tábort virtuálisan, illetve további információkat kaphatunk a táborban található épületek rendeltetéséről, a fogság mindennapjairól.

Összefoglalóan az mondható el, hogy a NEB.hu elsősorban azoknak ajánlható, akik az 1944-től a rendszerváltozásig terjedő történelmet szeretnék alaposabban, tényekkel és dokumentumokkal alátámasztva megismerni. Nagy előnye a Nemzeti Emlékezet Bizottsága oldalának, hogy könnyedén áttekinthető, felhasználóbarát, nem egyszer kimondottan látványos, ötletes kivitelezésű. Az összegyűjtött, tematikusan rendezett adatbázisok, forrásgyűjtemények kiváló lehetőséget adnak a kutatóknak, de az oldal bizonyos felületei az egyetemi oktatásban, középiskolában is sikerrel alkalmazhatók. Örömteli volt látni azokat a kiállításokat, melyek az érdeklődő, laikus közönséghez próbálták közel vinni az állampárt történetét, az áldozatok sorsát, s akár egyfajta jógyakorlatként a paraszti társadalom 1945 és 1962 közötti történetéhez kapcsolódó, középiskolásoknak szóló országos verseny eredményéről is tájékozódhatunk. A hatalmas adatmennyiségnek köszönhetően és a források jellegéből adódóan nem kizárható, hogy a figyelmes szemlélődő hiányosságokat vagy netán pontatlanságokat talál, ugyanakkor a netes felület folyamatos karbantartása és elérhetősége lehetőséget nyújt arra, hogy szakavatott kezek korrigálhassák, módosíthassák az esetlegesen tévesen rögzített információkat.

Maróti Zsolt Viktor

Ezt olvastad?

83 évvel ezelőtt a magyar népi mozgalom tagjai néhány fiatal egyetemistával kiegészülve reformmozgalmat indítottak Magyarországon, kiindulópontnak a márciusi ifjak kilenc