Amerikai magyarok – magyar amerikaiak

Az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete és a Magyar Történelmi Társulat Heves Megyei Tagozata szervezésében 2018. december 13-án került sor az Amerikai magyarok – magyar amerikaiak. A közös történelem kutatásának állása napjainkban című tudományos konferenciára. A rendezvény főszervezője, Ambrus László tudományos segédmunkatárs elmondása szerint a konferencia fő célja az volt, hogy összefoglalja az amerikai kivándorlás-kutatás jelenlegi irányvonalait, alakítsa ki szakmai párbeszéd lehetőségét a témakör kutatói között, és hogy lehetőséget biztosításon a legfrissebb kutatási eredmények publikálására.

Dr. Frank Tibor nyitóelőadása

A konferenciát Pap József, a Történelemtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg. Utána a keynote-előadás következett, amelyet Frank Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa tartott Amerikás magyarok vagy magyar-amerikaiak? címmel.

Az első panelt, melynek címe Képek az amerikai magyarságról volt, Tarnóc András, az EKE Anglisztika és Amerikanisztika Intézetének főiskolai tanára, a panel levezető elnöke nyitotta meg. Az első előadó Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási referense volt. A tengerentúli magyar diaszpóra intézményesülésének és anyaországi viszonyainak története című előadásában egy átfogó képet nyújtott nem csak az észak-, de a dél-amerikai magyar diaszpórákról is. Rakita Eszter, az Eszterházy Károly Egyetem munkatársa szintén átfogó, az amerikai magyarság egészére vonatkozó előadást tartott Reflexiók az óhazára: az kivándorló magyarok önképe az Amerikai Magyar Népszavában címmel az 1901 és 1914 közötti időszakra vonatkozóan. Ugyancsak az Eszterházy Károly Egyetem munkatársa Várkonyi Péter, aki Mindennapok Granite Cityben című előadásában már egy szűkebb közösséggel, egy Illinois állambeli település magyar lakosságával foglalkozott, akik a Heves megyei Kompoltról vándoroltak ki az USA-ba. A panelt Kajdi László, a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója zárta, aki előadásában a hazautalások jelenségét, történelmi szerepét tekintette át Hazautalások mint a kapcsolattartás módja címmel.

Tanácskozás

Az egy órás ebédszünet után a program folytatódott a második panellel, amely a Kivándorlás és az észak-magyarországi régió címet viselte. Kozári József, az EKE Történelemtudományi Intézetének nyugalmazott főiskolai docense, a panel levezető elnöke rövid nyitóbeszédet tartott, mely után Bodovics Éva Judit, az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának segédlevéltárosa következett. Az amerikai kivándorlás éghajlat-történeti aspektusai: időjárási anomáliák és következményeik Borsod és Zemplén vármegyékben az 1880-as években című előadásában a természeti katasztrófák kivándorlásban játszott szerepéről beszélt. A következő előadó Földi Viktória volt, a Dobó István Vármúzeum kulturális antropológusa, aki …ha Kanadát akarják, azt Magyarországon is el lehet érni.” Egy palóc település árucsere-kapcsolata a két világháború között címmel a Nógrád megyei Mátraterenye és Kanadába kivándoroltak közötti levelezéseket elemzett. A panelt Bartók Béla, az EKE TTI egyetemi docense zárta, és egy kivándorolt katolikus pap élettörténetét mutatta be Blickhardt Tivadar, a kanadai magyarok egri papja című előadásában.

A harmadik panel a „Kivándorló életutak” címet kapta, levezető elnöke pedig Peterecz Zoltán, az EKE Anglisztika és Amerikanisztika Intézetének főiskolai docense volt. A szekció sajnos némileg csonkára sikerült, a három tervezett előadás közül csak kettőre került sor. Az elsőben Fisli Évától, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusától hallhattunk néhány érdekes emigráns-történetdarabot André Kertész hagyatéka alapján Távolodók. Mikrotörténetek a Kertész-archívumból címmel. A második, egyben utolsó előadásban Iváncsó Ádám, a Terror Háza Múzeum munkatársa Tóth Elek/Alexis Toth – görögkatolikus papból görögkeleti szent címmel mutatott be egy egyéni életpályát az Amerikai Ortodox Egyház szentjéről.

Tanácskozás

Rövid szünetet követően kezdetét vette a negyedik panel, Emigráció és hidegháború címmel, Rainer M. János, az EKE TTI egyetemi tanára vezetésével. A szekció Kertész Tünde Fruzsina, a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársának előadásával indult. A Kállay Miklós emigrációs évei az Egyesült Államokban 1953-tól 1967-ig című előadásban adalékokat ismerhettünk meg a volt miniszterelnök levelezése alapján. A második előadó, Máté Zsolt középiskolai tanár, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója Adalékok az amerikai magyarság az 1956-os forradalomra adott reakciójához címmel sajtóanyagok és John F. Kennedy szenátornak küldött levelek vizsgálata alapján tartott előadást. A szekciót Katona Csaba, az MTA-BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa zárta A „másik Magyarország” életjelei. Az 1956-os bostoni magyar szobor felállításának háttere című előadásával. A lendületes előadásban a Massachusettsi Magyar Egyesület szoborállításának izgalmas hátterét ismertük meg.

Az utolsó szekció a Hadtörténeti kapcsolódási pontok címet viselte. A levezető elnök Bartók Béla egyetemi docens volt, az első előadást pedig Csutak Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD-hallgatója tartotta Magyar katonahősök az Egyesült Államokban címmel. Áttekintésében a Függetlenségi háborútól napjainkig mutatott be ismert és kevésbé ismert amerikai magyar katonatiszteket. A szekció második előadója, Ambrus László, az EKE TTI tudományos segédmunkatársa Amerikai (magyar) oroszlánok: a 332-es gyalogezred és az ohiói magyarok az első világháborúban című előadásában az egyetlen amerikai ezred történetét mutatta be, amely az olasz fronton szolgált a Nagy Háborúban. Soraikban magyar származású katonák is voltak. A panel – és egyben a konferencia – zárásaként Nagy Gergely, a Centenáriumi Emlékbizottság munkatársa az USA és Magyarország háború utáni kapcsolatáról beszélt Az Amerikai Egyesült Államok szerepe Magyarország első világháború utáni helyzetében címmel.

Ambrus László tudományos segédmunkatárs, a konferencia főszervezője

A konferencia igen tartalmas, színes programmal büszkélkedhet, amiért a szervezők ezúton is köszönik minden kedves kolléga részvételét. Az elhangzott előadások alapján készülő tanulmányok lektorált tanulmánykötetben fognak megjelenni a Líceum Kiadónál, várhatóan 2019 májusában.

Rakita Eszter

Ezt olvastad?

Budapest Főváros Levéltára 2018. november 15-én a Levéltári Nap keretében Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968 címen tudományos konferenciát