Antant-ellenőrzés Magyarországon – Ismertetés

A Meritum Közhasznú Egyesület kiadásában megjelent, Rapaich Richárd által készített naplót közlő kötet az első világháború után hazánkban működő Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság (SZKEB) tevékenységével foglalkozik. Az első világháború vesztes országai – így Magyarország is – 1920 és 1927 között közvetlen katonai ellenőrzés alá kerültek. A magyarországi SZKEB élén egymást követve és váltva három, az olasz haderő kötelékébe tartozó tiszt állt, akik amellett, hogy sikeresen egyben tartották a SZKEB-et, a kapcsolataikat a magyarországi olasz pozíciók erősítésére használták fel. A Ravasz István történész lektorálásában megjelent kötetet az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén adjunktusi beosztásban oktató Juhász Balázs történész rendezte sajtó alá, ő írta a bevezető tanulmányt, valamint a magyarázó jegyzeteket is. Kutatási témája a két világháború közötti olasz–magyar kapcsolatok története és ezek katonai vonatkozása.

A kötet borítóján Rapaich Richárd portréja látható. Ki volt Rapaich Richárd? Miért fontos az ő naplója? A Juhász Balázs által írt előszóból ez is kiderül. Rapaich Richárd ezredes (később tábornok) a SZKEB mellé rendelt magyar kormánymegbízott volt, aki működése idején naplót készített a hivatal tevékenységéről. A különféle jelentések, átiratok és jegyzékek mellett a napló különlegessége és fontossága abban mutatkozik meg, hogy egyéni jellegű tájékoztatást ad nemcsak a hivatalos, hanem a háttérben folyó tevékenységekről is, sőt olyan információkat is tartalmaz, amelyek kompromittálóak lettek volna, ha a SZKEB tudomására jutnak. A naplót a Hadtörténelmi Levéltár őrzi.

Juhász Balázs bemutatása a kötet fülszövegéről

Juhász Balázs az előszó után A Szövetségközi Ellenőrző Bizottság és Magyarország cím alatt közli bevezető tanulmányát, amelyet célszerű elolvasni a napló tanulmányozásának megkezdése előtt. Elsőként a SZKEB felállításával és struktúrájával kapcsolatban kap tájékoztatást az olvasó, amelyből kiderül, hogy a SZKEB egy hálózat részeként működött, melyet a Ferdinand Foch francia marsall elnöklete alatt működő VSZKB ellenőrzött. Feladatként a trianoni békediktátumban foglaltak betartásának ellenőrzését kapta, köztük a katonák létszámának csökkentését, a hadianyagok felderítését, valamint a kizárólag önkéntes alapon történő toborzás működtetésének biztosítását. Arról is tudomást szerezhetünk, hogy az egyes SZKEB-ek belülről is nemzetközi alapon tagolódtak, ahogy a Németországban, Ausztriában, Magyarországon és Bulgáriában működő SZKEB-ek elnökségét is különböző hatalmak között osztották szét. A Magyarországon működő SZKEB tevékenységét és katonáinak fizetését a magyar állam fedezte. A tanulmány írója a SZKEB működése során felmerülő legfőbb problémákkal is foglalkozik, mint amilyenek a kecskeméti, a pécsi, vagy akár a szombathelyi incidens során merültek fel. A SZKEB működését ugyanis lényegesen korlátozta, hogy a magyar hatóságok egyáltalán nem engedélyezték a kutatásokat a magánházakban. Az 1923-as kecskeméti incidens során, egy sikertelen ellenőrzést követően az összegyűlt tömeg megdobálta a francia küldött kocsiját. Egy hasonló, 1925-ben lezajlott pécsi kiszállás alkalmával tüntetés szerveződött az antant-tisztek ellen, akiket kővel is megdobáltak. Juhász Balázs ezután a SZKEB és a magyar hatóságok közötti kapcsolat elemzését tárja elénk tanulmányában, amelyben mind az együttműködés, mind pedig a szembenállás jegyei megfigyelhetők. A magyar hatóságok részéről történő szembenállásra példa az 1925-ös szombathelyi incidens volt, ahol az ellenőrző bizottság tagjai a társadalombiztosítási intézmények papírjait is meg akarták tekinteni. Rapaichék időben figyelmeztették a kompetens hivatalokat, amelyek valamiféle hiba folytán nem rejtették el a kompromittáló papírokat, ezért fel kellett tartóztatni a bizottságot. Az események odáig fajultak, hogy a tömeg betört a Vármegyeháza udvarára. A rendfenntartással megbízott rendőrök megpróbálták megfélemlíteni az ellenőrző tiszteket, amikor egyikük antant-tisztek hason szúrására buzdította a tömeget. A bevezető tanulmány a SZKEB feloszlatásának körülményeivel zárul, továbbá a munkában helyet kap a két legmeghatározóbb személyiség, Rapaich Richárd tábornok és Alfredo Guzzoni ezredes – aki kétszer is betöltötte a SZKEB elnöki tisztét – önéletrajzának ismertetése is.

Ferdinand Foch francia marsall. Kép forrása: Wikipédia

Juhász Balázs bevezető tanulmányát Rapaich Richárd naplójának ismertetése követi. Az 1923-as és 1927-es évi eseményekről szóló füzetek elvesztek, ezek anyagát ismeretlen okokból kiemelték, az 1921-es évből pedig csak egyheti anyag maradt fenn. A napló terjedelmének egyharmadát az 1922-es év eseményeinek leírása teszi ki. A hivatali napló mellett több évvégi zárójelentés, az 1926. január–februári együttes ülések jegyzőkönyve és az az 1925. és 1926. évi kiszállásokon résztvevő magyar összekötő tisztek jelentései szinte hiánytalanul fennmaradtak. A SZKEB elnökségi ülései során keletkezett francia nyelvű jegyzőkönyvek és mellékletei, valamint a részben magyar, részben pedig francia nyelvű levelezés viszont nem teljes. A napló és a hozzá tartozó mellékletek nyelve elsősorban a magyar, ennek ellenére nagy számban találhatók a szövegben idegen nyelvű kifejezések vagy idézetek. Ebből kifolyólag arra következtethetünk, hogy Rapaich és beosztottjai napi szinten használták a francia, kisebb mértékben pedig a német nyelvet. A napló írója egyértelműen Rapaich Richárd volt, de olykor távollétében kinevezett helyettese, vitéz Szentkeresztessy Henrik őrnagy jegyezte fel a jelentősebb eseményeket. Juhász Balázs kutatásai és feltételezése szerint a levéltárban egy másodpéldány maradt fenn, ugyanis a javítások száma elhanyagolható, a gépelés pedig egységes. A napló szövege néhol nehézkes, amely elsősorban a hivatali nyelvezetnek köszönhető. Az értelemzavaró részek átírására csupán néhány alkalommal került sor. Juhász Balázs a mai helyesírási előírásokat vette figyelembe a központosítás és a nyelvhelyesség esetében, a gépelési hibákat javította, a régies alakokat a mai modern írásmód szerint írta át. A szövegben használt rövidítéseket feloldotta, a szöveget pedig magyarázatokkal, kiegészítésekkel látta el. A naplót követő mellékletek tájékoztatást adnak a SZKEB feladatköreinek nemzetiség szerinti felosztására készített tervezetről, a SZKEB tiszti állományáról, annak személyi változásairól, a létszámváltozásokról, az illetményekről, a magyar kormány megbízottjainak és az összekötő tiszteknek a névsoráról, és így tovább. A mellékletek után rövidítésjegyzék, idegen szavak és kifejezések jegyzéke, valamint földrajzi és személynévmutató található, amely segítségével érthetőbbé és világosabbá válik az olvasó számára a napló tanulmányozása.

Az ELTE-n, 2019. március 22-én tartott bemutatón készült fotó. Kép forrása: Trianon100

A kötet jelentősége és fontossága elsősorban abban mutatkozik meg, hogy Rapaich naplója olyan új információkat is tartalmaz a SZKEB működésével kapcsolatban, amely a hivatalos dokumentumokban nem található meg, valamint jóval többet tudunk meg az úgynevezett „kiszállásokkal” kapcsolatban is. A naplóban az 1925-ös és 1926-os év a SZKEB felszámolásáról szól, amelyekből kitűnik, hogy az antant-ellenőrzéseket egyre inkább formalitássá változtatják, majd beismerik a bizottság működésének eredménytelenségét is. Sajnálatos, hogy a naplóból hiányzik az 1927-es év, amely egyedi forrás lett volna az olasz–magyar barátsági szerződés megkötéséhez vezető folyamatokról. A munka igényes, szedési hibák, elírások nem találhatók benne. Talán több fénykép hozzáadása színesebbé, gazdagabbá tette volna a kötetet.

A naplóból – véleményem szerint – arra is lehet következtetni, hogy a trianoni békediktátum és következményei milyen hatással voltak nemcsak a magyar hivatali dolgozók, hanem az egyszerű polgári személyek viselkedésére is, amely elsősorban a SZKEB által kiküldött ellenőrző bizottságokkal szemben tanúsított hozzáállásukban mutatkozott meg. Határozottan kiváló munka, elolvasását minden érdeklődőnek ajánlom.

Cservenka Ferdinánd

A kötet adatai: Antant-ellenőrzés Magyarországon. Rapaich Richárd naplója. Közreadja: Juhász Balázs. Szeged, Meritum Egyesület, 2019.

Ezt olvastad?

A holokauszttal kapcsolatban visszatérő, általában félreértésektől övezett téma a kárpótlás és jóvátétel kérdése. Sokan hánytorgatják fel, hogy a holokauszttúlélők „a