Applikációk történelemórán: a Zoom

A Zoom az egyik legjobb megoldás arra, hogy a koronavírus miatt kialakult helyzetben a nagyságrendileg 150 000 pedagógus tartani tudja a kapcsolatot a diákjaival. Alábbiakban röviden és egyszerűen bemutatom a Zoom nevű programot, ami két szempontból lehet hasznos. Egyrészt alkalmas arra, hogy élő videókonferenciát szervezzünk a diákjainkkal, másrészt rögzíthetjük vele a segédanyaggal, pl. vetített diasorral kísért magyarázatunkat. Előnye a könnyű kezelhetőség mellett az, hogy a beszélgetés során egyszerűen váltogathatjuk a képernyőn megjelenített programokat, így nem pusztán egy ppt-vel kísért előadás felvételére alkalmas, hanem írhatunk közben a „táblára”, vagy megnyithatjuk bármelyik programot a számítógépünkön, ennek képét pedig megoszthatjuk a hallgatósággal. Fontos azt is tudnunk, hogy ha 3 vagy annál több ember használja videóchatre, akkor 40 perces limit után a program megszakítja a beszélgetést, de a koronavírusra való tekintettel ezt a korlátot a szolgáltató egyes országokban átmenetileg feloldotta. (Sajnos Magyarországon egyelőre megmaradt a limit. Reméljük, mielőbb felkerül az ország a kedvezményezettek listájára. Ha ez megtörténik, regisztrálni kell az intézményt itt.) A diákok szempontjából érdekes lehet, hogy a használatot megkönnyíti az okostelefonokra ingyenesen letölthető Zoom alkalmazás, amelynek működésére szintén kitérek. Cikkemben csak a legalapvetőbb funkciókat mutatom be, de ezek úgy gondolom elegendők azon feladatok ellátására, amelyekre tanárként szükségünk lehet.

Regisztráció

A program használatához a zoom.us oldalon kell regisztrálnunk a „sign up” feliratra kattintva. Ezek után kapunk egy megerősítő linket a megadott emailcímre, és már használhatjuk is. Bejelentkezve az alábbi kép fogad minket.

Itt a jobb felső sarokban a „host meeting”-re kattintva a legördülő menüből kiválaszthatjuk, hogy milyen beszélgetést szeretnénk indítani. A „With Video On” kiválasztásával elindíthatjuk a videókonferenciánkat. A következő lépésként a Zoom felajánlja, hogy töltsük le a programot az asztali gépünkre. Ezt érdemes megtenni, mert innentől kezdve a számítógépünkre telepített programként futtatható, így nem kell bejelentkezni a böngészőből minden egyes indításnál.

Használat

A számítógépről futtatott program esetében a következő kezelőfelületet láthatjuk.

Abban az esetben, ha új meetinget akarunk indítani kattintsunk a „New Meeting” ikonra. Ezek után a program engedélyt fog kérni arra, hogy használhassa a számítógép mikrofonját, illetve előfordulhat, hogy a kamerahozzáféréshez is kéri a jóváhagyásunkat. Ezeket értelemszerűen engedélyezzük vagy tiltsuk le, attól függően, hogy szeretnénk-e, hogy a diákjaink lássanak vagy halljanak minket.

Maga a meeting ablak az alábbi módon néz ki.

Mit láthatunk az alsó kezelősávban. Balra a mikrofonra kattintva lenémíthatjuk magunkat, mellette a kamerára kattintva a kamerahozzáférés szabályozható. A következő ikonnal embereket hívhatunk meg a beszélgetésbe, utána a résztvevők listáját nyithatjuk meg, majd a képernyőmegosztási lehetőségek közül választhatunk, az utolsó három ikon pedig a chates beszélgetésre, a rögzítésre és a reakciókra, például „likeok” küldésére ad lehetőséget.

Hogyan hívhatunk meg valakit?

Kattintsunk az „Invite” ikonra.

A képen látható módon egy ablak ugrik fel, itt a legegyszerűbb, ha a bal alsó sarokban a „Copy URL” opciót választjuk. Ha rákattintottunk, akkor vágólapra másol egy linket a rendszer, amit ha valamilyen módon, például e-mailben, elküldünk a diákjainknak, akkor – abban az esetben, ha be vannak jelentkezve a Zoomba – rögtön a linkre kattintva csatlakozhatnak a videóbeszélgetésünkbe.

Képernyőmegosztás

Az alsó menüsorban a „Share Screen” ikonra kattintva a következő képet láthatjuk.

Akár magunknak rögzítünk egy videót, akár a diákjainkkal beszélgetünk, lehetőségünk van arra, hogy a konferenciabeszélgetés közben a számítógépünkön megnyitott bármelyik program képét megosszuk a diákjainkkal. Ez azért lehet nagyon hasznos, mert nem pusztán egy PPT-t vetíthetünk a diákjaink számára, hanem ha szeretnénk, akkor egy fehér táblát is használhatunk, amelyre táblai vázlatot készíthetünk, vagy megmutathatunk nekik egy PDF vagy Word formátumú feladatlapot, megnyithatunk valamit a böngészőnkben.

Lehetőségünk van arra is, hogy az „Annotate” ikonra kattintva plusz bejegyzéseket tegyünk a megosztott kijelzőképen, erre egyébként a diákjainknak is megvan a lehetősége. Ha túl sok lenne a plusz szöveg vagy rajz, akkor a „Clear” gombra kattintva mindent törölhetünk, de az „Eraser” funkcióval radírozhatunk is.

Miközben keressük azt a felületet, amelyet szeretnénk megnyitni, hogy megoszthassuk a diákjainkkal, a beszélgetésben résztvevők mindig a velük megosztott képet látják. Tehát mi például a dokumentum mappában keresünk, de ők még az utolsó vetített képet nézik közben. Ha nagyon elkavarodnánk, ne essünk kétségbe! Számítógépünkön az alsó ikonok között ott szerepel megnyitva a Zoom. Ha rákattintunk az ikonra, akkor a kezdő felülethez juthatunk, ahol a „New Meeting” helyett a „Return to Meeting” ikon látható. Erre kattintva visszajutunk a beszélgetésbe, ahol a „Share Screen” megnyitása után láthatjuk, hogy mit néznek éppen a beszélgetőpartnereink. Ha szeretnénk megszüntetni a képernyő megosztását, akkor elegendő a felső menüsor alján látható „Stop Share” feliratra kattintanunk.  

Chat használata

Lehetőségünk van arra, hogy a menüsorból (vigyázat, ha fent jelenik meg, akkor úszó menü, tehát, ha nem irányítjuk egerünk kurzorját a képernyő felső részéhez, akkor ideiglenesen eltűnik a sáv) kiválaszthatjuk a „Chat” lehetőséget (ha megosztott képernyőnél felül jelenik meg a menüsor, ekkor a három pontra kell kattintanunk előbb, az innen lenyíló listában látható a chat opció).

Ebben az esetben szöveges üzeneteket küldhetünk a beszélgetőpartnereinknek. Itt van lehetőség arra is, hogy kiválasszuk, hogy kinek szól az üzenetünk, ehhez az alapvetően „Everyone” vagyis mindenki alapbellításban lévő menüsorból tudjuk kiválasztani a címzetteket. Ha szeretnénk, fájlt is csatolhatunk. Ehhez a kép jobb alsó sarkában látható „File” szóra kell kattintani. Az e melletti három pontra kattintva megadhatjuk, hogy a beszélgetés résztvevőinek milyen szintű jogosultsága lehet a chat használatához, így elkerülhető, hogy túl sok üzenetváltás történjen.

A Zoom alkalmazás okostelefonra

Fontos lehet ismernünk valamennyire a Zoom mobil alkalmazását, amely Android és iOS rendszerre is ingyenesen letölthető. Kalkulálnunk kell azzal, hogy diákjaink ezt a megoldást fogják preferálni. Az alkalmazás nagy előnye, hogy a megosztott linkre kattintva a rendszer átirányítja a diákokat az applikációba (elképzelhető, hogy rákérdez, hogy megnyitja-e az alkalmazást, ebben az esetben ezt jóvá kell hagyni).

Az alapfelület a következő módon néz ki.

Mint láthatjuk itt is lehetőségünk van új meetinget indítani, azonban erre inkább az asztali számítógépeket ajánlom, mivel az alkalmazásban nehezebb képernyőmegosztáson keresztül például PPT-t vetíteni vagy a táblára írni, rajzolni. A diákok számára azonban a vetített anyag látható telefonon is, bár, ha nem fordítják el a készüléket, akkor csak nagyon kis méretben jelenik meg például egy diasor.

Ugyanakkor munkaszervezési szempontból segítség lehet, hogy a gyerekeknek lehetőségük van például feltenni a kezüket, ami elkerülhetővé teszi, hogy egyszerre beszéljenek. Az alkalmazásban a beszélgetés közben az alábbi képet látják a diákok.

Itt a jobb alsó három pontra kattintva a képen látható lehetőségek közül választhatnak.

Itt a „Raise Hand” opcióra kattintva megjelenik a képernyőnkön, hogy egy diákunk feltette a kezét. Erre reagálhatunk úgy, hogy felszólítjuk, vagy adhatunk utasítást az alsó menüsorból a „Manage Participants” lehetőség kiválasztása után pár kattintással arra, hogy tegye le a kezét.

Lehetőségünk van arra is, hogy az alsó menüsorból kiválasztva a résztvevőket megtekintsük a beszélgetésben jelenlévők listáját, illetve hogy a „Share Contentre” kattintva fényképeket, linkeket vagy a kijelzőnk képét megosszuk a többiekkel.

A beszélgetés rögzítése offline megtekintéshez

Az élő beszélgetések mellett megtehetjük azt is, hogy videófelvételeket készítünk. Ehhez a „Record” funkciót tudjuk alkalmazni, amelyet két helyről érhetünk el. Egyrészt abban az esetben, ha nem osztottuk meg a képernyőnket, akkor az alsó sorban jobbról a második ikont kell választanunk. Másrészt, ha megnyitottunk egy diasort vagy valamilyen más anyagot osztottunk meg a képernyőnkön, akkor a felső menüsorból a jobb szélen található három pontra kattintva a megjelenő lehetőségek közül tudjuk kiválasztani a felvétel opciót.

A beszélgetésbe tehát – ha nem hívunk meg senkit – a saját tanári magyarázatunkat rögzíthetjük, amelyet megállíthatunk, majd újraindíthatunk ugyanonnan, ahol a felvételt elindítottuk. Közben ugyanúgy megoszthatunk többféle képernyőopciót, így több lehetőségünk van, mint egy sima narrációval ellátott PPT anyag esetében. A felvételt leállítva, vagy az „End Meetingre” kattintva a program automatikus menti a számítógépünkre a videót MP4 fájlként az általa generált ZOOM mappába. Ezt a videót utána úgy oszthatjuk meg a diákjainkkal, hogy nekik a megtekintéshez nem kell ismerniük a Zoomot, csupán egy videólejátszó programmal kell rendelkezniük.

A bemutatott lehetőségeknél jóval több funkcióval bír a program, azonban úgy gondolom, hogy a felkészüléshez, a tananyagkészítéshez és a diákjainkkal való kapcsolattartáshoz ennyi ismeret is elegendő lehet. Ugyanakkor biztatnék mindenkit arra, hogy kísérletezzen a további lehetőségek kipróbálásával!

 

Szemethy Tamás

 

A cikk az Újkor.hu és az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium közötti együttműködés keretében született.

 

(Korábban hasonlóan írtunk a Quizizz-ről, illetve összegyűjtöttük segédleteinket, ötleteinket, amelyek a távoktatásban segíthetnek. – a szerk.)

Ezt olvastad?

Az Oktatás rovat 2017/2018-as tanév kezdetén indult el az Újkor.hu – A velünk élő történelem portálon. Az elmúlt négy év alatt
Támogasson minket